Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
területen épül, felülete 10 cm kavicságyazatra helyezett 25 cm vastag ékelt terméskőburkolat. A rakterűiét mentén mintegy 200 m hosszban régi kiépített partvédőmű van, melynek partburkolattal való kiegészítése szükséges egészen a rakodószint magasságáig. További 200 m hosszban új lépcsőkkel tagolt partbiztosítás építendő az, 1 :1 hajlású rézsüs part védelmére. Az aránylag keskeny meder miatt — 3a m — függőleges partfalas kiképzés nem célszerű. A partvédőmű 20 cm vastag kő terheléses rőzisepdkróc, a padka felett pedig 10 cm kavicságyazatra helyezett 25 cm vastag ékelt terméskőburkolat. A kikötőben cca. 25 m-enként kikötőbakokat helyezünk el, A rakodás gépesítésére a szolnoki cukorgyárnál is alkalmazott exhaustoros rakodóberendezés, 1 db parti daru, továbbá 8 db 15 m-es szállítószalag beszerzését, belső raktározás és irodahelyiség céljára pedig egy 400 m3-es épület létesítését irányoztuk elő. A kikötő várható kapacitása 255 000 t/évre tehető. Tervezett munkamennyiségeket a táblázat tünteti fel. Építési költség 1 300 000 Ft, gépi költségek 5 millió Ft, egyéb: tervezésre, felvételekre, épületberendezésre 200 000 Ft. A sarkadi kompnál (12,9 fkm) a balparton 200 m hosszú és 15 m széles, a hajóforduló kotrási anyagából a 88,90 m Orsz. szintig feltöltött szabadtéri rakodó szolgálna a gyulavári erdőből kitermelt faárú rakodására. Uszályok kikötésére 10 db kikötőbak elhelyezését tervezzük. A rakodás: részbeni gépesítésére 1 db csúszdás csörlőpár beszerzését irányoztuk elő, összesen 56 000 Ft költséggel. Várható kapacitás 10 000 tonna/év. A remetei közúti híd alatt (4,2 fkm) a balparton 200X20 m = 4000 m2 alapterületű, 87,80 m Orsz. szintig feltöltött rakodó létesülne, 9 db kikötőbakkal és 2 db 15 m-es szállítószalaggal. A rakodó várható kapacitása 30 000 t/év, költsége 158 400 Ft. 2. Fehér-Körös 4,5—0 fkm között. A gyulai közúti híd alatt (4,4 fkm) a balparton, a 87,70 m Orsz. koronaszintig kiépített feltöltés szolgál rakodás céljára 200X20 m = 4000 m2 területtel. Földmunka előirányzatra nincs szükség, mivel a hajóforduló kotrási anyagából a feltöltés megépíthető. A beruházás költségelőirányzata 118 400 forint. A rakodó évi kapacitása 20 000 tonna. 3. Kettős-Körös 127,6—115,0 fkm. Szanazugban (127,5 fkm) mindkét oldalon', a dobozi közúti híd alatt pedig a baloldalon irányoztunk elő egy-egy rakodót 2000 m2, illetve 4000—4000 m2 alapterülettel, mindhárom helyen a 87,00 m Orsz. koronaszintig felérő feltöltésből. A rakodók összes kapacitása 35 000 t/év, beruházási költség- előirányzata: 352 000 Ft. 4. A Kettős-Körös 113,5 fkm-jénél lévő békési téli haj ómenhelyek két további 1000 tonnás uszályt befogadó kapacitásra való bővítését irányoztuk elő. A bővítést 60X25 m = 2000 m2 területű telelő medencével tervezzük. 860 000 Ft költséggel. 1980. év utáni időben megvalósuló kikötő- és rakodófejlesztés összes beruházási költségelőirányzata 8,1 millió forint. A tervbevett fejlesztések tételes felsorolását a 4. sz. melleidet tartalmazza. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 A NAGY- ÉS KISHAJÓZAS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A körösi víziutak fejlesztésére megépítem javasolt körösladányi és vargazugi vízlépcsők kivitele- solt Körösladányi és Vargazugi Vízlépcsők kivitele^ vízlépcsők építése) befejezése és a Keleti Főcsatorna teljes hosszban való hajózhatóvá tétele után válik időszerűvé. Nagy szállítási távolságra kiterjedő összefüggő víziút hiányában ugyanis a behajózás nagyobbarányú fellendülése nem remélhető, márpedig akkor a Sebes-Körös és Berettyó folyók vízi- úttá való kiépítése a gyenge forgalom mellett nem lehet rentábilis beruházás. Mivel pedig a fejlesztési tervek szerint az említett nagyarányú folyócsa- tomázások befejezése csak 1975 körüli időben várhatók, a javasolt Körösladányi Vízlépcső megépítésére, a betervezett mederkotrásokra és hajófordulókra is csak 1975 után kerülhet sor. A Békési Vízlépcső felett víziút megvalósítását 1980 utáni időszakra tervezzük, mivel csak akkorra várható a körösi hajózásnak olyan arányú felfutása, amely mellett ezen új víziútnak a víziszállítások forgalmába való bekapcsolódása már gazdaságosnak látszik. 2.32 A KIKÖTÖK ÉS RAKODOK LÉTESÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A kikötők és rakodók fejlesztését és azok fejlesztésének ütemét mindig a forgalom nagysága határozza meg. A jelenleg meglévő Hármas- és Kettőskörösi víziúton a rakodásnak a forgalom növekedése arányában történő gépesítéssel kívánjuk a jelentkező rakodási igényeket kielégíteni. Az előirányzott szállítószalagot és parti darukat a kedvező kihasználási fok elérése érdekében tehát a forgalom nagyságától függően fokozatosan tervezzük beszerezni. A körösladányi kikötő és nyíltvonali rakodók megépítése1 a vízlépcsők építésével azonos időpontban történik. A rakodó-berendezések beszerzését, a raktár- és irodaépületek megiépítését azonban már fokozatosan, a jelentkező igényekhez képest kell végrehajtani. A Békési Vízlépcső felett tervezett víziút mentén a sarkadi kikötő, valamint a kijelölt rakodóhelyek megvalósítására 1980 után kerül sor. A raikodóberendezéseket itt is fokozatosan, a forgalomhoz alkalmazkodva szerezzük be. A békési téli haj ómenhely bővítésére is csak 1980 után kerülne sor, amikor a hajózás már igényelni fogja annak megépítését. 226
