Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

szélesség 50 m. Előfordul, hogy a, meder néhány rövidebb szakaszon, valamint a bökényi hajózsilip utócsatomája időnként kisebb mértékben feliszapo- lódik, ilyenkor kotrással szüntetik meg a hajózási akadályt.

Az A) és B) pontok alatt tárgyalt víziutakon általában a 400—650 tonnás uszályok járatása a leggazdaságosabb. Természetesen a hajózási forgalom fellendülése esetén, különösen átmenő forgalomban az 1000 tonnás uszályok is jól hasznosíthatók. Lényegében tehát a Körösökön a nagyhajózás feltételei adva vannak, illetve a tervbevett távlati fejlesztés a nagyhajózás feltételezésével történt. Kishajózás külön tárgyalására nincs is sízükség, egyrészt mivel ilyen igényekkel eddig még nem jelentkeztek, másrészt pedig, ha bárki is kishajózást kívánna folytatni a körösi víziúton, számára a lehetőségek a legmesszebbmenően biztosítottak.

Hajóút-kitűzés a mesterséges, valamint természetes víziutakon:

A hajózás jelentős fellendülése esetén a biztonságos hajózás érdekében,, a hajóútkitűző szolgálat felszerelését is fejleszteni kell éspedig elsősorban a duzzasztóműveknél. A Körösökön egyébként állandó kitűző szolgálat szervezésére nincs szükség. A Kettős-Körösön csupán Békés—Hosszúfok között, a Hármas-Körösön pedig Öcsöd térségében, továbbá a bökényi duzzasztómű alatti torkolati gázlószakaszon száraz hajózási idényben kell esetenként időszakos úszókkal a hajóutat megjelölni. Állandó kitűzést igényelnek azonban a duzzasztók és hajózsilipek környéke. Mind a meglévő Bökényi és Békés- szentandrási, mind pedig a tervezett Körösladányi Vízlépcsőknél villanólámpa-rendszerrel való kitűzést kell bevezetni, amely a szigetcsúcsokon (bökényi és békésszemtandrási duzzasztónál) jelzi az áthaladás irányát, a zsilipbe való behajózásra, kihajózásra, várakozásra pedig utasítást ad a vízi járműveknek. A 3 db berendezésre előirényzatt összeg 3X34 000 Ft=102 000 Ft.

A víziutaknak 1980-ig megvalósuló fejlesztésére előirányzott munkák és beszerzések, valamint tervezések beruházási költsége kereken 7 millió Ft-ol tesz ki.

II. 1980. ËV UTÁNI IDŐSZAKBAN TÖRTÉNŐ MEGVALÓSULÁSRA BETERVEZETT FEJLESZTÉS

A) Mesterséges víziutak

Az eddig ismertetett fejlesztések a megadott irányelvek figyelembevételével az 1980-ig való megvalósulás feltételezésével történtek. A továbbiakban azokat a víziútfejlesztéseket kívánjuk ismertetni, amelyek megvalósulása az, 1980. év utáni időszakban látszik gazdaságosnak.

Az I. A)—1/b pont tárgyalása során már említés történt arról, hogy a Kettős-Körös 117 fkm szelvényében öntözővíz tározás céljából a közeljövőben megépíteni tervezik a Békési Vízlépcsőt, egyelőre azonban csak hajózsilip nélkül, Véleményünk szerint; ha ez a vízlépcső 1980-ig megépül és a körösi hajózás várt nagyfokú fellendülése bekövetkezik, a víziúthálózatot célszerűnek látszik a Fekete- és Fehér-Körösökre is kiterjeszteni, bekapcsolva az ország víziúthálózat-forgalmába Gyula városát, de legfőkép a sarkad! cukorgyárat.

1. A békési vízlépcsővel tartott 85,65 m Orsz. duzzasztott vizszint hatására a Fekete-Körös Sarkad alatti szakaszán a 13,5—0 fkm között ösz- szesen 13,5 km hosszú hajóút létesül. 400—600 tonnás, uszályok részére a szükséges 2,50 m hajózási vízmélység a duzzasztás! idény alatt végig rendelkezésre áll, a hajóút tényleges hasznos szélessége 30 m, 200 m görbületi sugárnál élesebb kanyarulat nincsen. A max. hajózási vízszint általában a +3 m-es vízállással egyező, (remetei vízmércére vonatkoztatva). A víziút felső határánál a jobboldali régi holtág helyén egy 100 m X 20 m méretű hajóforduló építését tervezzük. Költsége 60 000 Ft.

2. A Fehér-Körös víziút szempontjából a duzzasztás hatására a gyulai közúti hídtól lefelé a 4,5—0 fkm szelvény között összesen 4,5 km hosszban jól hasznosítható. A szükséges hajózási mélység, szélesség, minimális kanyarulati sugár a Fekete-Köröshöz hasonlóan itt is végig megvan. A közúti híd felett 100X20 m méretű hajóforduló építendő. Költsége 80 000 Ft.

3. A Fekete- és Fehér-Körösök összefolyásától kiindulóan a KettősÁKörösön a 127,6—117 fkm között 10,6 km hosszú víziút létesül. A hasznos hajóút szélessége 40 m, a vízmélység 2,50 m. A 117 fkm- ben megépíteni tervezett Békési Vízlépcső duzzasztóművé mellett 68ХЮ m hasznos méretű hajózsilip épülne, melynek alsó küszöbszintje 79,76 m Orsz. körüli volna.

4. A Békési Vízlépcső alatt a Kettős-Körös 117— 115 fkm közötti mederszakasza — bár a békésszent- andrási duzzasztás hatása ott még érvényesül — fenntartás hiányában kisebb mértékben feliszapo- lódott, miértis a víziút fejlesztése során 2 km hosszban 40 m széles hajózócsatorna kotrása szükséges, a kotrási fenékszint 79,76 m Orsz. A kotrási munkák költsége 1 056 000 Ft, tervezés 40 000 Ft.

A Békési Vízlépcső és a mellé telepítendő hajózsilip, mint komplex létesítmény, elsősorban öntözési s csak másodsorban hajózási érdeket szolgáló vízépítési műtárgy. A hajózási lehetőség megteremtésével a sarkad! cukorgyár számára szükséges cukorrépa-nyersanyag szállítási költségeit kívánjuk lecsökkenteni.

A Békés feletti csatornázásnak káros hatása a belvízvédelmi szakágazatnál jelentkezik. Néhány szivattyútelepnél, illetve belvíz-beeresztő zsilipnél ugyanis csökken a gravitációs bevezetés lehetősége s ennék következtéiben bizonyos mértékben növelendő a szivattyútelep kapacitása, ill. az, üzemórák száma. Az ilyen vonatkozásban érintett belvízi öb- lözetek a sarkadi, sitkai és az itceéri. Az árvizek levonulását a duzzasztó károsan nem befolyásolja, mivel árvízkor a duzzasztási üzem szünetel.

A várható forgalom a Kettős^-Körös—Fekete-Körös víziúton 300 000 tkm/km, a Fehér-Körösön 20 000 tkm/km.

A víziutak fejlesztésével kapcsolatban felmerülő beruházási költségek összesen 1,24 millió Ft-ot tesznek ki, ebből 1,2 millió Ft építésre 0,04 millió Ft pedig egyébre esik. Járulékos költségek nem merülnek fel, a hidak felemelésére nincs szükség. A vízi224