Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja a jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ezidő- szerint figyelembevehető legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat. Megteremti a lehetőségét és az alapját a hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatoknak is jelentős segítséget nyújthat saját távlati terveik kidolgozásához. A Keretterv tájékoztatást ad arra, hogy mily megterhelést jelent a népgazdaság számára az ivó és ipari vízellátás terén végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja ösz- sze. A kommunális vízellátás jelenlegi adatainak megbízhatósága kielégítő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre, az ország közmű-ellátotti ságáról, valamint annak műszaki jellemzőiről. Az ipartelepiek vízellátó berendezéseinek feltárásában továbbá az ipari üzemek vízgazdálkodási adataiban már több bizonytalanság rejtőzik. Kérdéses esetben ezért mindig az ipari víznormák és az alkalmazott gyártási technológiák egybevetése alapján állapítottuk meg a hiányosan kidolgozott ipari üzemek vízgazdálkodásának reális adatait. A kommunális vízellátás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített településfejlesztési terv volt, mely az ország lakosszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozza elő. A Keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962 januárjában megadott fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ ivóvízellátásának megoldására egyedi terv készül, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költségek reális értékeknek tekinthetők. A 20 éves iparfejlesztés vízellátásának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek vízellátására a keretterv készítése során egyedi tervek készültek. A kisebb jelentőségű ipari üzemek jellemző műszaki adatait és mutatóit normatívák alapján állapítottuk meg. Ez utóbbiaknál természetesen a helyi körülményeket csak kismértékben vehettük figyelembe. Meg kell jegyeznünk, hogy az összehasonlíthatóság és az egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt. Nem lehetett ugyanis figyelembevenni az építési technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén kétségtelenül jelentős megtakarításokat eredményez a megadott költségekhez képest. Az iparfejlesztési előirányzatok sohasem tekinthetők mereven meghatározott számoknak. A tényleges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíróképességéhez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezőkben a Keretterv adatait folyamatosan helyesbíteni és a mindenkori helyzetnek megfelelően finomítani. 3-2 Továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az ivó- és ipari vízellátás továbbfejlesztése érdekében a helyi vízkészletek feltárása elengedhetetlen. Ennek érdekében további hidrológiai, hidrogeológiai kutatásokat, feltárásokat kell elvégezni, különös tekintettel a felszínalatti vízkészletek pontos megállapítására. Feltétlenül szükséges mind az üzemeltetés, karbantartás, mind pedig a fejlesztés szempontjából, hogy meglévő vízmüveinkről, azok csőhálózatáról, adatok álljanak rendelkezésre. Ezt a visszamenőleg elvégzendő feladatot elsősorban a községi és törpe- vízműveknél kell pótlólag végrehajtani, ahol ezen adatok nagyrészt hiányoznak. A törpe- és kisvízműveinknél jelenleg gyakran tapasztalható üzemeltetési nehézségek és hibák kiküszöbölése érdekében megyei szinten megfelelő számú és szaktudású szakemberrel rendelkező vállalatokat kell létrehozni, melyek a körzetükbe tartozó vízművek üzemeltetésében irányító és ellenőrző szerepet töltenek be. Hasonló jelleggel megyei közműépítő és karbantartó vállalatok szervezése is szükséges. A vízművek higiénikus, üzembiztos és gazdaságos üzemeltetése érdekében a jövőben megfelelő számú és szaktudású kezelő és karbantartó szakkáderek kiképzése elengedhetetlen. A törpevízművek száma a jövőben rohamosan növekszik. E vízművek gazdaságos és olcsó beruházása érdekében a leggyakrabban előforduló víztermelő és vízkezelő gépi berendezéseket olcsó és korszerű típusgyártmányokként kell forgalomba- hozni. Hasonlóképpen tipizálni, illetve szabványosítani kell a leggyakrabban előforduló műtárgyakat is (kútaknák, szivattyú és nyomásfokozó gépházak, mély- és magasszintű tárolómedencék, víztornyok stb.). Biztosítani kell a jól bevált hidroglóbuszok bizonyos korszerűsítése utáni újabb űrméretekben történő nagymennyiségű gyártását. A jövőben jelentősen megemelkedő csőigény kielégítése érdekében fejleszteni kell a hazai csőgyárak gyártási kapacitását mind mennyiségi, mind minőségi vonalon, elsősorban az azbesztcement csőgyártás területén. Ugyanez vonatkozik a szerelvények gyártására is. A külföldön jól bevált műanyagcsövek gyártására hazai üzemeinknek is' be kell a jövőben rendezkedniük. A központi vízművek, továbbá egyes törpevízműveknél törekedni kell a jövőben a teljes, vagy részleges automatizálás biztosítására. Az ehhez szükséges műszerek és berendezések gyártására a műszeriparnak fel kell készülnie. 187
