Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

feldolgozó V. A felsorolt üzemek a Konzervgyárral együtt naponta, mintegy 22 000 m3 többlet ipari frissvizet igényelnek. Ipari víz tárolására 2250 m3 össztérfogatú tárolóberendezések létesítése szükséges.

Gyula. A város üzemeinek összes jövőbeni ipari frissvízigénye 8200 m3. Ebből 7400 m3-t ipari vízművek, 800 m3-t a városi ivóvízmű biztosít. Egy felszíni vízmű 6 200 m3-t, 8 talajvízkút 400 m3-t, 9 mélyfúrású kút pedig 800 m3-t fedez. A teljes mennyiségből a jövőbeni legnagyobb fogyasztó a létesülő új konzervgyár 6 400 m3-t igényel; ebből 200 m3-t a vízműtől vásárol, 6200 m3-t pedig saját ipari vízműből biztosít. A Körös mellé telepített felszíni vízműből 6 200 m3 előülepített víz érkezik nyomócsövön keresztül az üzem területére. Ebből 3700 m3-t ivóvízminőségre letisztítva, a többit nyersen használja fel az üzem. Tárolásra 2X500 m3-es, illetve 1 db 500 m3^es medence, valamint 1 db 100 m3-es víztorony építendő. A gyulai üzemek jövőbeni vízfelhasználása — a 800 m3 visszaforgatott víz- * mennyiség figyelembevételével — 9000 m3, melyből 8400 üzemi, 600 m3 pedig szociális célokat fog szolgálni.

Gyoma. Az ipar frissvízigénye a fejlesztés során 700 m3-re nő, melyből 500 m3 felszíni vízműről, 200 m3 pedig a községi ivóvízműről fedezendő. A termelt vízből 600 m3 üzemi, 100 m3 pedig szociális célokat fog szolgálni.

Kunszentmárton. A nagyközség jövőbeni 5 üzemiének együttes perspektivikus vízigénye 800 m3/nap, melyből 200 m3-t mélyfúrású kutakból, 600 m3-t pedig a község új ivóvízművéről kell beszerezni. A várható vízforgatás 300 m3, a perspektivikus vízfelhasználás tehát 1100 m3, amelyből 1000 m3-t üzend (50%-ban hűtési), 100 m3-t pedig szociális célokra fognak az üzemek felhasználni.

Sarkad. A két sarkadi üzem fejlesztése során a tervidőszak végére 24 350 m3 napi frissvízigény várható. Ebből 24 000 m3 a Fekete^Körösi ipari vízmű bővítésével biztosítható, 350 m3 szociális vízigény pedig részben ásott és fúrt kutakból, részben a község ivóvízművéről szerezhető be. A perspektivikus vízfelhasználás — 15 000 m3/nap vízvisszaforgatást figyelembevéve — 3’9 350 m3, melyből 39 000 m3 üzemi, 350 m3 pedig szociális célokat fog szolgálni.

Szarvas. A város iparának fejlesztése során 20 éves távlatban 7 üzemnél összesen 7800 m3/na,p ipari frissvízigény merül fel, melyből 250 m3-t felszíni vízmű, 4500 m3-t artézi kutak, 800 m3-t pedig az új központi vízmű fog biztosítani. Az új üzemek közül legnagyobb vízigényű az új konzervgyár.

6400 m3/nap vízszükségletéből 2500 m8 nyersvizet a Körösből felszíni, 3 900 m3 minőségi vizet pedig rétegvízre telepített mélyfúrású kutakból fog beszerezni. A teljes vízfelhasználás 800 m3 vízforgatást feltételezve 8600 m3, ebből 7800 m3 üzemi, 800 m3 pedig szociális célokra használandó fel.

2.3 A JAVASOLT MEGOLDÁSOK SORREND-* JE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA

2.31 AZ IVÓVÍZELLÁTÁS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA

A Körösvidék ivóvízellátása megoldási sorrendjének megállapításánál a jelenlegi ellátottság, továbbá a már megkezdett kivitel, vagy engedélyezett beruházás volt a mérvadó.

A központi vízművek közül 1965-ig teljes egészében kiépítendő a Gyoma—endrődi vízmű, ezenfelül részben befejeződik Békéscsaba, Gyula, Békés, Mezőberény, Szarvas, Vésztő, Kunszentmárton és Sarkad vízmüveinek építése. A fenti vízművek folyamatos bővítés és építés mellett az 1965—1980 időszakban valósulnak meg teljes kapacitással.

A törpevízművek létesítési sorrendjét a rendelkezésre álló hitelkeret ütemezése, a jelenlegi vízellátottság mértéke, továbbá az egyes települések jövőbeni funkciója alapján kell eldönteni. Előnyben részesülnek azon községek, melyek megfelelő vízbeszerzési helyekkel már rendelkeznek, illetve, amelyekben a vízmű építése már folyamatban van.

A közkutas vízellátás létesítési sorrendjét az egészségügyi követelmények, a vízhiány miértéke, továbbá a hitel biztosítása szabják meg.

2.32 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA

Az ipari vízellátás kerettervében szereplő települések iparfejlesztése a népgazdasági fejlesztési tervekben megbatározott szempontok és ütemezés szerint fog történni. Erre vonatkozólag azonban közelebbi adataink nincsenek. Mindenesetre a meglévő és bővítésre kerülő üzemeken felül számolni kell azzal, hogy a terület mezőgazdasági termékeit feldolgozó új konzervgyárak létesítése, továbbá a Sarkadi Cukorgyár bővítése a második, vagy a harmadik ötéves tervben meg fog történni. A kis vízfogyasztású üzemek létesítésénél nem a vízgazdálkodási szempontok a mérvadók, azok létesítésének ütemezését egyéb népgazdasági szempontok határozzák meg.

186