Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás
9. A Szarvasi „Táncsics” TSz tógazdaságának vízellátása a Halásztelki Holt-Körösből, lecsapolása pedig: a Malomzugi Holt-Körösbe történik. Hasznos területe 30 ha. 1.33 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS MÚLTJA ÉS JELENE A Körösvidéken járulékos haltenyésztéssel a rizs- termelés fokozatos fejlődése nyomán próbálkoztak. A terméshozam fejlődésének eredményét és általában magát a rizsföldi haltenyésztést számadatokban kifejezve felmérni nem lehet. A próbálkozások általában szakszerűtlen kezelés mellett folytak, adatgyűjtés mellőzésével. Szennyvízfelhasználással kapcsolatban tógazdaságok eddig a Körösvidéken nem létesültek. 1.3 A fejlesztés szükségessége A halhús iránti növekvő belföldi és export igény megköveteli a haltenyésztés minden ágának gyorsütemű fejlesztését, annál is inkább, mivel ez a törekvés kormányunk népgazdasági fejlesztési célkitűzését is képezi. A Körösvidéken még találhatók olyan területek, amelyek fekvésük vagy talajnemük miatt gazdaságosan csak haltenyésztés útján hasznosíthatók. A fejlesztést az öntözés, belvíztározás érdekében előirányzott tározók gazdaságosságának fokozása érdekében is tovább kell növelni. 1.31 A TERMÉSZETES VIZEK HALÁSZATI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A Körösök csatornázásának tervezett továbbfejlesztése révén a Kettős-Körösön a Békés feletti, a Sebes-Körösön Körösladány feletti bögékben nyílik alkalom a természetes vizek halhúshozamának növelésére. A létesülő művek által előállított kedvező vízmélységek és a megnövelt víztükör lehetőséget nyújtanak a halállomány pótlására ivadék kihelyezés útján. A duzzasztott vízszint a csatlakozó holtágak és csatornák jobb halászati kihasználására nyújt alkalmat. Az állomány feljavítása a gyomhalak rendszeres szelektálásával és a nemes halállomány utánpótlásának fokozásával érhető el. A csongrádi tiszai vízlépcső megépítésével 60 ms/s Tiszavíznek a Hármas-Körösbe, illetőleg a Szarvas—Kákafoki Holt-Körösön át az orosházi fennsíkra tervezett átvezetése a holt-meder viszonyait gyökeresen megváltoztatja. A holt-meder az élőmederrel nyílt összeköttetésbe kerül és kiegészíti, növeli annak halgazdálkodását. 1.32 A TÓGAZDASÁGOK FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A halhús iránt növekvő bel- és külföldi kereslet kielégítése a jövőben főleg a tógazdaságok fejlesztésével oldható meg. Az élővízfolyásoknak az ipar okozta, fokozódó elszennyeződése, a komplex hasznosítású tározók gazdaságos kihasználása, a biztonságos és állandó üzemű termelés mind ezt kívánják. A halastógazdaságok fejlesztése összhangba hozható a területi vízgazdálkodási célkitűzésekkel. A tavak feltöltésére és vízutánpótlására elsősorban az élővízfolyások jöhetnek számításba. Másodsorban lehetővé kell tenni, hogy a belvizek a halastóba legyenek vezethetők, ha van belvíz, úgy a feltöltésre elsősorban azt kell igénybevenni. Ez részben bel- vízszivattyúzási megtakarítással jár, másrészt a tógazdaság tápanyagban gazdag vízhez jut. 1.33 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE 1.331 A tározók járulékos haltenyésztésének szükségessége A tározóknak haltenyésztésre történő részbeni igénybevétele nagyobbmérvű beruházás nélkül megvalósítható a megnövekedett mezőgazdasági vízigények kielégítésére létesítendő tározók azon területrészeinek halasításával, amelyek a terepalakulatnak megfelelően kisebb vízmélységűek. 1.332 Rizstelepck járulékos haltenyésztésének szükségessége A rizsföldeken bőségesen található elsőrendű haltáplálék. A rizsföldek helyes haltelepítésével hektáronként átlag 50—75 kg hozamot érhetnénk el. A múlt gyakorlatától eltérően, csökkenő tendenciát mutató rizisterületeink kihasználását szakszerű halnevelés intenzívebb alkalmazásával is fokoznunk kell. 1.333 A szennyvizek tógazdasági hasznosításának szükségessége A Körösvidéken jelenleg rendszeresen gyűjtött és kezelt szennyvíz a települések csatornázásának hiányában haltenyésztés céljára megfelelő mennyiségben nem áll rendelkezésre. Mégis ezen lehetőségek feltárására utalunk a fejezet kerettervi részében. 171
