Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
tervezett kapacitása a júliusi maximumok üapján kereken. 22 m3/sec. A terület túlnyomórészt az 1. talajkategóriába tartozik. Megoszlását a6. táblázatban részletezzük: 6. táblázat 12. TVK 1 9. TVK területe hektárban Öisaesen 1. talaj kategória 34 395 24 350 58 745 2. 3 864 2 630 6 494 3. 3 795 1 460 5 255 4. — — — 5680 772 1 452 összesen: 42 734 29 212 71 946 A beruházás gazdaságossági mutatóit a 9. táblázat tartalmazza: 9. táblázat Megnevezés Beruházási költség Fajlagos J Jöv. főmű belső bér. 1 összes mutató 9. TVK területén 184,9 359,7 544,6 18,600 0,29 12. TVK területén 404,Г 524,0 928,0 21 600 0,30 összesen: 588,9 883,7 1 472,6 20 550 0,30 Az ismertetett körülmények, melyek között a vízellátás megoldása jelentkezik domináns szempontként, a magas fajlagos beruházási mutatók is indokolják, hogy a rendszer berendezése csak 1980. után indokolt. A rendszer talajviszonyaira tekintettel jelentős esőszerű öntözést terveztünk és főleg szántóföldi öntözés és kevés rizs szerepel, mint felületi öntözés. A rendszer lecsapoilására a meglévő belvízhálózatot elégségesnek minősítettük azzal, hogy a mellékhálózat kiépítése szükséges az egyes mélyebb fekvésű területek tavaszi víztelenítésére. Ezt az indokolja, hogy a terület igen nagy százalékban jó vízgazdálkodású, mély termőrétegű vályogtalaj, melyen a mélyművelés következtében lefolyásra kerülő csapadékvíz lényegesen csökken. Az csőszerű öntözés következtében természetesen a talajvízszint emelkedésével számolni kell, azonban a két ellentétes hatás eredményeképpen a lefolyásra kerülő víz, az eddigi állapothoz képest lényegesen nem növekszik. (7. táblázat.) Az öntözött terület kultúramegoszlása hektárban 7. táblázat Megnevezés rizs szántó rét-legelő összesen 9. TVK területe 12. TVK területe 104 171 29 108 42 563 _ 29 212 42 734 összesen: 275 71 671 _ 71 946 Az állattenyésztés takarmányszükségletét intenzív szántóföldi takarmánytermesztéssel tervezzük megoldani. Ez indokolja azt, hogy rét-legelő öntözést nem irányoztunk elő, bár idényen kívül, vagy a rendszer végleges vízmérlegének keretében, bizonyos határok között ez is megoldható. Az öntözési módok szerinti megoszlást a 8. táblázatban foglaltuk, össze: hektárban 8. táblázat Megnevezés Felületi Esőszerű Összesen V. altalaj félsz. a. hordozh. összes 9. TVK területe 4 964 17 136 7 112 24 248 29 212 12. TVK területe 8 339 24 077 10 318 34 395 42 734 összesen: 13 303 41 213 17 430 58 643 71 946 T/16. Décs-Fazekaszugi öntözőrendszer A rendszer a Körös balpartján terül el, Mezőtúr, Szarvas, Örménykút, Endréd községek határában. A rendszerben három önálló vízkivétellel rendelkező fürt üzemel, 1351 ha berendezett területtel. Az öntözőrendszer teljes területe 5696 ha, melyből öntözhető 2777 ha. (A meglévő 1351 ha öntözött területből 176 ha-t ki kell kapcsolni, az új építés 1602 ha.) Ennek talaj kategória szerinti megoszlása a következő: 1- es talajkategória 2- es talajkategória 3- as talajkategória 4- es talajkategória 5- ös talajkategória 112 ha 4 % 381 ha 13,8% 1574 ha 56,7% 710 ha 25,5% A tervezett öntözés aránya 48 %. Ezt az indokolja, hogy a terület igen jelentős részét tározó foglalja el. Az öntözőrendszer kultúramegoszlása: Rizsöntözés 588 ha Szántóföldi és kertészeti öntözés 1729 ha Rét-legelő öntözés 460 ha összesen: 2777 ha Felületi öntözés összesen: 2287 ha 83 % Elsőszerű öntözés összesen: 490 ha 17 % összesen: 2777 ha 100 % A rendszer fő vízkivétele a Hármas-Körös duzzasztott vizére támaszkodik, vizét szivattyúzással emeli ki a rendszer főcsatornája. A terület magasabb részének vízellátásához a víz újbóli emelése szükséges örménykút határában és a horvátpusztai részen. A meglévő öntözőfürtök 1960. évig a mélyvezetésű Malomzúg-Décsipusztai belvízi főcsatornából lettek ellátva. A korszerű vízellátás megkívánja magasvezetésű öntözőcsatomák építését, szükséges emellett a régi monokultúrás rizstelepek felújítása és korszerűsítése is. Az öntözőrendszer területének víztelenítését a Malomzug—Décsipusztai és Fazekaszugi belvízi főcsatornák és mellékágaik végzik. Az öntözés bevezetésével a terület fajlagos belvízlefolyási tényezőjének mintegy 20%-os megnövekedésével szá151
