Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
moltunk és ennek megfelelően tervezzük meg a befogadók bővítését. A rendszer fejlesztésének beruházási és jövedelmezőségi mutatói az alábbiak: Főmű költsége Belső berendezés költsége Beruházás összesen Fajlagos költség Jövedelmezőségi mutató 17.1 millió Ft 18.1 millió Ft 35,3 millió Ft 21 700 Ft/ha 0.29 A fenti mutatók csak a fejlesztésre, vonatkoznak, a rendszer tervszerűsítéséből származó előnyök az egész rendszer hatékonyságát javítják. A rendszerben — a talaj és termelési adottságoknak megfelelően — az alábbi kultúramegoszlás szerint alakítható ki az öntözés szerkezete: (12. táblázat.) 12. táblázat 1 Rizs ^ Szántó Kert j Összesen hektár ha 9. TVK területén — 2 424 133 2 557 12. TVK területén 1 446 5 648 390 7 484 összesen : 1 446 8 072 523 10 041 T/П. Szarvas-Kákai öntözőrendszer. A rendszer a Körös balpartján terül el, érinti Szarvas, Örménykút, Csabacsüd, Nagyszénás, Eper- je és Cserebökény községek határait. A rendszer megoszlik a 9. és 12. TVK területe között. A rendszer' teljes bruttó területe 20 615 ha, melyből 9. TVK területét 7027 ha, a 12 .TVK területét 13 588 ha érinti. A teljes öntözhető terület 10 041 ha, melyből a 9. TVK területére (Csongrád megye) 2 557 ha a 12. TVK területére (Békés megye) 7 484 ha esik. Az öntözhető terület talajmegoszlására a csongrádi területen jellemző a rosszabb talajok nagyobb aránya, míg a békési területet a jobb talajok uralják. Számszerűen a talajmegoszlást a 10. táblázat tartalmazza. hektár 10. táblázat 9. TVK 12. TVK összesen területén 1. talajkategória 110 4 528 4 638 2. — 1 125 1 126 3. 451 — 451 4. 617 1 111 1 728 5. 1 379 720 2 099 összesen: 2 557 7 484 10 041 A rendszerben a berendezett terület aránya magas, amit a 11. táblázat mutat: hektár 11. táblázat 9. TVK I 12. TVK területe Rizs 3 280 1850 5 130 Szántó, kert 17 278 295 Rét, legelő 103 46 149 Összesen: 3 400 2 174 5 574 A rendszer jelenleg berendezett területének helytelen szerkezetét is mutatja a fenti táblázat: a rizsterület az öntözhető terület 54 %-a. A területi fejlesztés mellett tehát alapvető feladat a helyes szerkezeti arányok kialakítása, ami elsősorban a rizsterület csökkentését jelenti. A rendszer öntözési mód szerinti megoszlása az alábbi: 13. táblázat I Megnevezés Felületi Esőszerű Mind1 felszin I hordoz- I .. alatti 1 ható 1 osszes összes 1 9. TVK területén 1 023 1 534 — 1 534 2 557 12. TVK területén 2 350 5 134 — 5 134 7 484 Összesen : 3 373 6 668 — 6.668 10 041 A rendszer korszerűsítése összesen 3 804 ha — túlnyomóan korszerűtlen rizstelep — kikapcsolását kívánja meg és a meglévő rét-legelő öntözésnek szántóföldi takarmánytermelésre való átállítását teszi szükségessé. Így a rendszer fejlesztési mutatói a következőképpen alakulnak: 14. táblázat I Felületi i Esőszerű MindMegnevezés felszin I hordoz- I alatti ! ható ! összes összes 9. TVK területén 1 006 1 534 — 1 534 2 540 12. TVK területén 2 438 3 393 — 3 393 5 831 Összesen : 3 444 4 927 — 4 827 8 371 A fejlesztés teljes egészében szántóföldi és kertészeti öntözést érint. Szivattyús vízkivétele a Békésszentandrás— Szarvasi holtmederből — a duzzasztó felett — szi- vomyával betáplált vízből, 6.3 m3/sec kapacitással emeli az öntözővizet a rendszer főcsatornájába, amely gravitációsan látja el a területet. A csaba- csüdi határrész vízellátásának megoldását a II. ötéves tervben tervezzük végrehajtani. A rendszer fejlesztésével kapcsolatban a későbbi vízhiányok pótlására 1975—1980 közötti időszakra a Dögös—Kákafoki csatorna mellett tározót terveztünk. A rendszer lecsapolását a Dögös—Kákafoki belvízi főcsatorna látja el, melynek bővítése nem szükséges. A mellékcsatornák kapacitásának növelése azonban a belső berendezések kiépítésével párhuzamosan szükséges. A Békésszentandrási— Szarvasi holtmeder egyébként a rendszer belvízi tározója is, a főlecsapoló ebbe torkollik. Az öntöző- rendszer főművei részben már megépültek és itt csupán a fejleszteni tervezett területrészek (Csaba- csüd) ellátására szolgáló főművek és a szivattyú152
