Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
vezetéstől, a talajvíz emelkedésének megakadályozása érdekében is. Ugyanakkor a TVK terület nyugati részén hasonló veszély nem mutatkozik. Más vízgazdálkodási ágakkal való kapcsolat. Az öntözés fejlesztése a belvízrendezéssel van a legszorosabb kapcsolatban. Az öntözés kezdeti fejlődési szakaszán az öntözővíz szétosztása belvízcsatornákon keresztül történt. Bár a nagyobb rendszerek, fürtök képzése a belvízhálózatot mentesíteni fogja az öntözővíztől, a végleges stabilizációig a belvízhálózat igénybevétele szükséges. A megfelelően kiépített belvízrendszerek később is fontos szerepet játszanak az öntözésben, mert a levezetési idő gyorsítása, a korszerű mezőgazdasági termelésnek feltétele ez az igény az öntözőgazdálkodással növekszik. A kapcsolat szoros a folyamszabályozással és az árvízvédelemmel is, mert a fővízkivétefek a folyókra települtek, árvízvédelmi töltéskeresztezések szükségesek és nem utolsó sorban a meglévő békésszentandrási és gyulai, majd a létesítendő békési és körösladányi duzzasztók a Körös vízkészletét befolyásolják. A fejlesztés tervének rendszerezése az alábbi csoportosításban történik: I. Öntözőrendszerek T/ll. Mindszenti öntözőrendszer T/15. Orosházi öntözőrendszer T/16. Décs-Fazekaszugi öntözőrendszer T/17. Szarvas-Кákai öntözőrendszer T/18. Öcsödi öntözőrendszer. II. Rendszeren kívüli öntözések 1. Sebes-Körös balpart vízrendszere 2. Holt-Sebes-Körös vízrendszere 3. Kölesér-Határér-Hosszúfoki vízrendszer (román) 4. Kettős-Körös vízrendszere 5. Fekete-Körös vízrendszere 6. Élővíz-csatorna vízrendszere 7. Hármas-Körös vízrendszer (félhalmi öntözőrendszer) 8. Rendszeren kívüli kisebb felszíni vizek 9. Rendszeren kívüli kútöntözések. I. Öntözőrendszerek A rendszerek közül csak az 1/16. Décs-Fazekas- zugi öntözőrendszer tartozik teljes egészében a TVK területére, a többi nagy részben a 9. sz. (szegedi) TVK területéhez tartozik. Ezek közül a T/ll. Mindszenti csak kis hányadában esik erre a területre, ezzel szemben az Orosházi (T/15.), a Szarvas- Kákai (T/17.)) és az Öcsödi (T/18.) nagyobb része ennek a TVK-nak a területén fekszik. Az öt rendszer közül az Orosházi rendszer kívánja a legnagyobb főmű beruházást, mert megvalósítása függ a dunai átvezetésétől, a Tisza III., a Tisza-Körös csatorna, békésszentandrási átemelő szivattyú, az Orosházi főcsatorna és kiemelő szivattyútelep létesítésétől. A rendszereken belül általában meghagytuk az üzemelő nagyobb fürtöket, azok vízkivételét és felülvizsgáltuk azok kapacitását. Az Orosházi rendszerben az endrődi „Béke” Tsz, vízkivételét főcsatorna kiépítésével megszüntettük. A Décs-Fazekaszúgi rendszerben a jelenlegi fő-vízkivétel és a főcsatorna alkalmas a rendszer ellátására, meghagytuk itt a Haraszti, Devánszky és Sziráczki fürt vízkivételeit is. A Szarvas-Kákai öntözőrendszer vízkivétele változatlan marad és a teljesítmény felülvizsgálata után területfejlesztést terveztünk. Az Öcsödi öntözőrendszerben a Horga- oldal-Gödénylaposi fürt vízkivétele változatlanul megmarad a már kiépített csatornahálózat ellátására. Megmaradnak a holtágra települt kisebb vízkivételek, melyek jelenleg Bikazúgban, Kereszt- háton és a Furugyi résziben üzemelnek. Meghagytuk a Kunszentmártoni fürt 0,8 m3/sec teljesítményű vízkivételét is. A rendszer többi részeinek ellátására új vízkivételhez csatlakozó főcsatornát terveztünk Öcsöd határában. Az egyes rendszereket részletesen az alábbiakban ismertetjük. T/ll. Mindszenti öntözőrendszer A 40 829 ha kiterjedésű mindszenti öntözőrendszer zömében a 9. sz. szegedi TVK területére esik és csak kis töredéke tartozik a 12. sz. TVK-hoz, 694 ha a rendszer északi részén. Ez a terület 1-es talajkategóriájú és szántóföldi növénykultúrával, felszíni hordozható esőszerű öntözési móddal tervezzük hasznosítani. A rendszer részletes ismertetése, a gazdaságos- sági vizsgálatok eredményeinek összefoglalása a 9. sz. TVK-ban történik. T/15. Orosházi öntözőrendszer A rendszer két TVK, a 9. és 12. területén fekszik. Bruttó területe a 9. TVK területén 45 897 ha, a 12. TVK területén 66 412 ha, összesen 112 309 ha. Ebből öntözhető a 9. TVK területén 29 212 ha (64.5 %) a 12. TVK területén 42 734 ha (64.5 %) összesen: 71 946 ha (64.5 %) A rendszer az orosházi fennsíkon fekszik a Körös balpartján. Endrődtől déli irányban nyúlik Bé- késsámson, Tótkomlós és Kaszaper vonaláig. Békés megye területére az öntözhető területből 68 693 ha esik, Csongrád megyére 3253 ha. A területen eddig rendszerben nem folyt öntözés, csak szétszórt felszíni és felszín alatti öntözések üzemeltek, főleg kisparcellás kertészetek. Ezeket fel kell számolni, mert a korszerű nagyüzemi öntözés alapelveinek nem felelnek meg, egyébként a számításokban nem is vettük ezeket figyelembe, A tervezett rendszer felszíni vízben igen szegény, az élővízfolyásoktól nagy távolságban van és így vízellátása csak nagy főművekkel oldható meg. A rendszer vízkivételét a Körösre terveztük, annak a vízmennyiségnek figyelembevételével, amely a dunai átvezetésből, а III. sz. tiszai vízlépcső, Tisza—Körös csatorna és a Békésszentandrási átemelőszivattyútelep megépítése után rendelkezésre áll. A rendszer főcsatornáját a Körösre telepített szivattyús vízkivétel táplálja, melynek 150
