Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
4. táblázat lex beruházási tervek elkészítése; ennek irányítása a tanácsok fontos feladatát képezi. Végül, — de természetesen nem utolsó sorban, — tanácsi feladat az öntözőtelepek helyének jó kijelölése és az öntözésfejlesztés olyan irányvonalának meghatározása, ami a helyi és népgazdasági érdekek összehangolásával, annak leghatékonyabb megoldását biztosítja. A Földművelésügyi Minisztérium szerepe az öntözés fejlesztésénél elsősorban az általános irányítás. Különös súllyal kell tekintetbe venni ennél a talajjavítások helyes megoldását. A szakképzés felső-, közép- és alsófokú szinten a Földművelésügyi Minisztérium feladata. Az Agráregyetemen a felső, a középfokú technikumokban és szakiskolákban kellő számú szakembert kell képezni, miért ellenkező esetben az öntözés hatékonysága nem érvényesül. A Földművelésügyi Minisztériumon belül, az Állami Gazdaságok Főigazgatóságának feladata az állami gazdaságok öntözéséhez szükséges előfeltételek (gépi és beruházási) biztosítása. A vízügyi szervezet szerepe az öntözéshez szükséges víz biztosítása és a terület vízrendezése. Ezen kívül az öntözőtelepek tervezése és építése, valamint a főművek építése és üzemelése. A főművek fenntartása és felújítása szintén a vízügyi szervek feladata. A másodlagos üzemelést, melyet jelenleg a termelők, gépállomások és vízügyi igazgatóságok végzik, a jövőben a termelőszektoroknak kell átvenni. 2.2 Az öntözés keretterve Talajtani jellemzés. A TVK terület legnagyobb része mélyfekvésű, változó minőségű, aránylag sekély termőréteggel rendelkező talajok. A 2. és 3. kategóriába tartozó talajok egy része réti agyag, melynek felszíni rétege savanyú és az altalajban legtöbbször megtalálható a szénsavas mész. Jellemzőjük, hogy a hordalékréteg vastagságától függően, igen sok átmeneti minőséget találunk. A felszíni réteg humusz tartalma 4—6%. A terület 4. és 5. kategóriába sorolt talajaink legnagyobb része löszön keletkezett szik, altalajuk gyakran közel a felszínhez is szikesek javítására alkalmas sárga földet tartalmaz. Jellemzője ezeknek, hogy elhelyezkedésük általában valamivel magasabb, mint az öntés-talajoké. Meszezéssel, bőséges szerves trágyázással és megfelelő talajműveléssel javíthatjuk. A javított talajokon, az öntözés kimagasló eredményeket hozhat. A tervezésnél, különösen a keleti területrészen a korlátozott vízkészlet miatt, a gyengébb minőségű talajokat lehetőség szerint nem vontuk be az öntözésbe. Erre: módot adott a tagoltság miatt természetszerűen kisebb fürtök kialakítása. Ezekben a fürtökben az öntözésből csak az utak és egyéb objektumok területei maradnak ki és így az öntözésre berendezett terület a fürtön belül magas. Az öntözhető területek talajkategóriák szerinti megoszlását a 4. táblázat tartalmazza: Keleti Nyugati TVK területen 1. talajkategória 19,6% 75,9% 44,4% 2. 54,2% 9,7% 34,6% 3. 25,2% 8,6% 17,8% 4. 1,0% 2,8% 1,9% 5. — 3,0% 1,3% Összesen : 100% 100,0% 100,0% Éghajlati viszonyok. Az évi középhőmérséklet meghaladja a 10 C°-ot, a tenyészt dő átlagos hőmérséklete pedig eléri a 17 C°-ot. A tenyészidőszak hőfokösszege 3 400—3 500 C° és ezen kedvező hőmérsékleti adottságok lehetővé teszik a hőigényes (pl. rizs, ricinus, késői kukorica stb.) növények termesztését. A nyári napok száma 75—80. A hőségnapok száma 20—22. Az október hónap általában melegebb, mint az áprilisi, és ez a körülmény szintén kedvező a hőigényes növényekre, mivel azok beérése az őszi időjárás melegségétől függ. Ez utóbbi körülmény kedvező a betakarítás végzésére is, A fagyos napok évi átlagos száma: 80—35. A korai fagyok kezdete általában november eleje, a késői fagyok vége április eleje. A szélviszonyok az átlagos tiszántúli helyzetnek megfelelőek, megoszlik az északi és déli szélirány között. Ezek közül az északiak az erősebbek. Csapadékviszonyok. Csapadékban a táj szegény, a tenyészidőben egyenetlenül oszlik meg. A csapadékösszeg évi átlaga 500—550 mm között van, a tenyészidőben 300—350 mm, helyenként 300 mm alatt. Az átlagos csapadék valószínűsége 58%. A maximális termelés eléréséhez szükséges víz a fentiek szerint nem áll a növényzet rendelkezésére, tehát az öntözés a területen elengedhetetlen. Talajvíz viszonyok. A csapadékra jellemző észlelő állomások közelében megvizsgáltuk a falaiviz- kutak adatait is. 5—10 éves átlagban a téli és nyári hónapok vízállásait az 5. táblázat tatalmazza. 5. táblázat j Téli vízállás átlaga Nyári vízállás átlaga Gyula 242 cm 223 cm Békéscsaba 167 cm 181 cm Békés 450 cm 418 cm Szarvas 644 cm 636 cm Orosháza 320 cm 309 cm A talajvíz állásai azt mutatják, hogy legmagasabb az Élővízcsatorna mély ártéri területem. Ezért ezen a területen az esőszerű öntözési módszert fokozottabb mértékben kell alkalmazni. A belvízhálózatot fokozatosan mentesíteni kell az öntözővíz 149
