Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

VI. fejezet. Öntözés

vízkivételre alkalmas, gépi berendezésednek jelenlegi kiépített teljesítménye 500 1/sec.

5. Fekete-Körös vízrendszere:

A Fekete-Körös vzírendszer szorosan összefügg a Kölesér—Határér—Hosszúfoki (román) vízrendszerrel. A Fekete-Körösre települt kevés közvetlen öntözés miatt a szabad vízkészletet a Kopolya, Gyepes csatornák mentén használják fel.

Magasabb vízállás esetén mód van arra, hogy a Fekete-Körös vizét a Sarkad—Sitkai szivattyútelepen keresztül a Báhkás csatorna közvetítésével táplálják be a Gyepes csatornába. Alacsonyabb vízállás esetén, a víz betáplálása a Malomfoki fő- vízkivételen keresztül, gépi úton lehetséges. A Gyepes csatorna közvetítésével a Fekete-Körös vize a Határér csatorna felé is feljuttatható. Mivel a Két- ági tiltóig az ún. román víz is eljut, sőt visszajátszik a Gyepes csatornába is, tehát a két vízrendszer összefonódik, kölcsönösen segíti egymást a szükségletnek megfelelően.

A vízrendszer területe a Körösvölgy öntözéseinek legrégibb települési helye. Apró, kisebb öntözőtelepek összevonására lépések történtek (pl. így alakult ki a Vizesfási ÂG is). A rendelkezésre álló 1100 1/sec vizet a meglévő, beépült öntözőtelepek teljesen felemésztik. Továbbá fejlődést csak újabb víz biztosítása mellett lehet előirányozni. A vízrendszeren berendezett terület 1826 ha. Ebből 1960. évben üzemelt terület 1144,8 ha volt.

A Fekete-Körös vízrendszerében fekszik a Sarkad—Feketeéri fürt, Sarkad községtől mintegy 3 km-re a Feketeéri határrészen, területe 594,5 ha, termelőszövetkezeti birtok.

Hasonlóképpen önálló fürtöt képez a már említett Vizesfási fürt.

6. Élővíz-csatorna vízrendszere:

A Fehér-Körös vize a gyulai duzzasztómű segítségével (87,09 m a. f. Orsz.) beterelhető az Élővíz- csatoma rendszerébe. Az Élővíz-csatorna 37,7 km hosszú, hozzácsatlakozik a 12,2 km hosszú Gerlai holtág. Fontosága az előző történeti áttekintésnél már megmutatkozott. Biztosított intézményes vize nincs, bár gyakorlatilag egyik legfontosabb vízrendszer, feltételes vízhasználattal. A rendszer jól kormányozható a gyulai felső, gyulai alsó, békéscsabai felső, békéscsabai alsó, békési felső és a békési szivomyatelepi zsilipekkel. Berendezett öntözőtelep 1236 ha.

7. A Hármas-Körös vízrendszere:

E rendszerben egy nagy öntözőrendszer alakult ki, a Félhalmi öntözőrendszer, a Körösvidék első számottevő öntözőrendszere. Első tervei 1954/55. évben készültek. Főművei közül még a rendszerképzés megindulása előtt 'épültek objektumok. (Félhalmi szivomya és a későbbi 21. sz. öntözőcsatorna.) A tervezés ezeket a műveket is felhasználta. Az építés 1954. évben kezdődött, folyamatosan haladt, de még ma sincs befejezve. Elkészült a 600 1/sec átlagos teljesítményű félhalmi szivomya. 1960 december 31-ig a területen, 351,3' ha belső berendezés épült meg, ebből 1960. évben 308,2 ha üzemelt, míg 43,1 ha-on száraz gazdálkodás folyt.

Az öntözőrendszer területe 2121,7 ha, két vízkivételre támaszkodik: az I. fürt a Danizúgi holtágból, a II. fürt pedig a Félhalmi holtágból kapja az öntözőviziet. A holtágak feltöltése szivomyával történik. Az igényeknek megfelelően a beépítés a II. fürt területén indult meg.

A rendszer által érintett bruttó terület 2121,7 ha. A terület mélyfekvésű és a belvízhálózatnak öntözésre igénybevétele a szárazgazdálkodás alá vont területeket is kedvezőtlenül érintette. Az említett terv megszünteti a belvízhálózat igénybevételét és javítja a belvízi hálózatot is. A területen 1960-ban berendezett terület 2035 ha.

8. Rendszeren kívüli kisebb felszíni vizek:

A helyi víz nem számottevő, mert mindössze a román határ közelében (Sarkad—Kötegyán, Méhkerék) érkező román csurgalékvizek (ösirét, Gyepes, Eimmeri csat.) adnak lehetőséget. Ebbe a csoportba tartoznak a holtágakból történő öntözések, de ezeket az egyes, 1—7. alatt felsorolt vízrendszerbe soroltuk. A holtágakat a tavaszi árvizekből töltik fel és az élővizekből pótolják a hiányt. 330 ha berendezet terület mellett, az egynyaras öntözést is figye- lembevéve, 358,2 ha területet öntöztek helyi vizekből 1960. évben.

9. Rendszeren kívüli kútöntözések:

A területen a kútöntözés csak szórványos, kevés a vízmennyiség és a víz kémiai jellemzői miatt csak kis mértékben tudott fejlődni. A kútöntö- zésre berendezett terület 143 ha. 1960. évben az aszály miatt, egyszeri öntözéssel együtt, ennél nagyobb területet öntözték meg.

A Körösvölgyben felhasználható vízmennyiséget a 82.700/1949. sz. F. M. rendelet szabályozza. A rendelet szerint a Körösvölgyben felhasználható víz- mennyiség 12 150 1/s, Ezen belül a Sebes-Körösön felhasználható víz 1500 1/s volt, amit a rendelet kiadását követő magyar—román vízügyi tárgyalások során 150 1/s-ra csökkentették. így az eredetileg engedélyezett 12 150 1/s helyett csupán 10 800 1/s áh rendelkezésre. Ez a vízmennyiség az igények kielégítésére nem elegendő. Vízpótlásra a tiszalöki duzzasztó megépítése adott lehetőséget. A tiszai víz két úton juthat a Körösvölgybe: nyugatról a Hortobágy—Berettyón keresztül, keletről a Keleti főcsatornán, a Kékkálló—Berettyón és a Sebes-Körösön át. A vízigények és a szükségletek alapján az OVF. úgy rendelkezett, hogy Békés megye részére 14 185 1/sec víz használható fel öntözésre az I. ötéves tervidőszakban. A viták elkerülése végett a Megyei Pártbizottság, a Megyei Tanács VB Mező- gazdasági osztálya, az Állami Gazdaságok Igazgatósága, az Alsótiszavidéki és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságok, az érdekek figyelembevételével, a rendelkezésre álló vízkeretet megosztotta vízfolyásonként és érdekeltségenként.

A kapcsolódó iparágak

A rizs feldolgozására előbb Békésen, majd később ennek megszüntetésével, korszerűbb kivitelben, Dévaványán áhítottak fel rizshántolót.

Gyula mellett, Pósteleken a termények feldolgoz zására konzervgyár létesült. Az Élővíz-csatoma- menti kertészetek terményeinek tartósítására Békéscsabán egy konzervgyár van építés alatt.

19 12 TVK

145