Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
2. AZ ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A 12. sz. TVK terület tájjeleg és öntözési lehetőség szempontjából két nagy területire oszlik: keleti és nyugati részre. Az öntözési fürtök és rendszerek kialakítása ennek megfelelően különbözők, eziért tárgyaljuk a két területet külön-külön. A keleti és nyugati terület szétválasztása nagyjából a Körösvidéki és Alsótiszavidéiki Vízügyi Igazgatóság működési határa. A terület keleti felében több kisebb fürtre tagozódnak az öntözések, nyugati felében kevesebb számú, nagy területű, országos rendszer építésére vannak kedvezőbb feltételek. A TVK keleti területére jellemző, hogy az öntözés jelentőségét a termelők korán felismerték és a vízfolyásokra a 82 700/1949. sz. F. M. rendeletben engedélyezett felhasználható vízkészletet elsőnek merítették ki. A vízkészletet emelni kellett. Az első lehetőség a tiszalöki vízlépcsőből való vízpótlás volt, azonban a fejlesztéshez szükséges vízmennyiséget ez nem fedezi teljesen. Szükség van további pótlásra, részben a Tisza II. vízlépcsőből, sőt a III. tiszai vízlépcső közreműködésével dunai vízre is. A vízhiány egy részét síkvidéki tározókból tervezzük kielégíteni. A TVK keleti terüeltére csak kisebb fürt-tervek készültek, melyek azonban csak átdolgozással, az új normák és irányelvek figyelembevételével használhatók fel, sőt egyeseket teljesen meg kell változtatni. Más a helyzet a TVK nyugati területén. A vonatkozó tervek újabb keletűek, átfogóak és nagy területre vonatkoznak. Itt a fejlesztés két úton lehetséges: — az egyik a korábban létesített főművek biztosította vízkészletből a közvetlen parti vizek öntöző- fürjeinek betelepítése, a vízkivételi művek bővítése nélkül, — a másik lehetőség országos jelentőségű főművek építésével biztosított vízkészlettel, távolabb fekvő területek bevonásával. Míg tehát a keleti területen kisebb területű, de nagyobb számú fürtök és rendszerek képzésére van lehetőség, a nyugati területen nagyobb rendszerek alapjai részben már adva vannak. A TVK keleti területére vonatkozó fejlesztési tervek az alábbiak: Félhalmi öntözőrendszer tervfeladatát a VIZI- TERV készítette és azt az O VF jóváhagyta. A tervezési feladat alapját képező termelési feltételek megváltoztak és emiatt a beruházási programot is módosítani kellett. A kiviteli terveket a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság készíti. Stabilizációs tervet készített a C—IV. rendszerre (Gyepes csatorna) a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság. A változott viszonyok miatt ez teljesen átdolgozandó. Ugyancsak stabilizációs terv a Mezőberény— Boldisháti fürt terve. Készítette a Körösvidéki Igazgatóság. A terv főcsatorna hálózata felhasználható, bár a tervezett terület az eredeti terv területétől eltér, de a víznormacsökkentés a terület növelésére módot ad. Teljes egészében felhasználható kiépített fővízkivétele. A fürt területe kisebb egységekben szétszórtan részben beépült. Az eredeti előirányzattól területnagyságban az új terv eltér, mert a rendszerben a rizsterület csökkent és az eredeti előirányzatban esőszerű öntözés nem szerepelt. A fejlesztés során a TVK keleti területén a legnagyobb létesítmény a békési duzzasztómű lesz. A duzzasztóműre 5 variációs tanulmányt készített a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság és ez képezi alapját annak a beruházási programnak, melyet a VIZITERV 1962. évben készített. A fejlesztés tervezésénél a legvalószínűbb megoldást a 85 000 m. A. f. szintű duzzasztást és a duzzasztómű síkvidéki tározókkal való kapcsolását vettük alapul. A tárolt vízmagasságot 2 m. vízoszloppal vettük számításba a bék éss zen ta n d rátái duzza sztó által előállított üzemvízhez viszonyítva és 3 db egyenként 675 ha, 540 ha és 450 ha tározó területtel. (Összesen 1 665 ha tározó terület, 33,3 millió m3 víztározással.) A távlati fejlesztést szolgáló és 1962. évben megvalósult terv: a Szeregyházi csatorna terve. A TVK nyugati területén a rendszerek kialakításánál az alábbi terveket vettük alapul: Kunszentmártoni fürt, 1 060 ha (VÍZIG, 1960), Horgaoldal- Gödénylaposi fürt (ÖRKI, 1951), Décs-Fazekas-zúgi fürt (Alsótiszavidéki Vízig, 1959), Szarvas-Kákai fürt (VIZITERV 1954), ennek kiegészítő terve a Csahacsüdi fürt (Alsótiszavidéki VÍZIG, 1960). A fenti terveket az OVF jóváhagyta, ennek ellenére nem korszerűek és így módosításra szorulnak. Az orosházi és öcsödi rendszer főcsatornáinak tervét a VÍZITERV készítette, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a terven módosításokat eszközölt. A fenti tervek figyelembevételével az alábbi rendszerek alakíthatók ki: Orosházi, Décs-Fazekaszúgi, Szarvas-Kákai, és Öcsödi rendszerek. Kis területtel (694 ha) a 12. TVK területét érinti a nagyobbrészt 9. sz. TVK területre eső Mindszenti öntözőrendszer. Ezekre a rendszerekre készült ko- jellege miatt — V. Hegy- és dombvidéki területek rabbi tervek főbb adatait az 1. táblázat tartalmazza: 146
