Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

VI. fejezet. Öntözés

sána települt. Tanulmányterve 1952-ben és ennek alapján 1954—55-ben kiviteli terve készült el.

Az építés 1956. évben indult meg, de rövidesen abbamaradt és csak 1959. évben folytatódott a már meghatározott öntözési igények kielégítésének mérvében. Az építkezések befejezésére a Horgaoldali Vízgazdálkodási Társulat alakult. A rendszerben 1960. évben nem üzemeltek.

Megjegyezzük, hogy a Ti 11. Mindszenti öntöző- rendszer 40 829 ha területéből a TVK területére csak alig 2%, 694 ha esik, ezért annak részleteit a 9. TVK-ban tárgyaljuk.

6. TRK elnevezésen belül a körösvidéki öntözőtelepeket helyileg vízfolyások mentén, vízrendszerekben, fürtökben, vagy öntözőrendszerekben való elhelyezkedésük szerint az alábbi megosztás szerint csoportosíthatjuk:

1. Sebes-Körös bal part vízrendszere,

2. Holt-Sebes-Körös vízrendszere,

3. Kölesér—Határér—Hosszúfoki vízrendszer (román),

4. Kettős-Körös vízrendszere,

5. Fekete-Körös vízrendszere,

6. Élővíz-csatorna vízrendszere,

7. Hármas-Körös vízrendszer (Félhalmi öntözőrendszer),

8. Rendszeren kívüli kisebb felszíni vizek,

9. Rendszeren kívüli kútöntözések.

A fenti területek öntözéseinek jellemző adatait és jelenlegi állapotát az alábbiakban ismertetjük.

1. Sebes-Körös balpart vízrendszer:

A Sebes-Körös, mint önálló közvetlen vízeEátást lehetővé tevő vízfolyás elvesztette jelentőségét. A Sebes-Körös vizét ugyanis román területen a köröstar jani duzzasztó segítségével a Nagyszalonta meEett haladó Felfogó-csatomába terelik s annak egy részét, Geszt község felett, az Inándi csatornán adják le Magyarország részére. Sínnek ismertetésére a román vízrendszer tárgyalásánál visszatérünk.

A fentiek ellenére nem hagyható figyelmen kívül a Sebes-Körös. A békésszentandrási duzzasztómű ugyanis (83,00 m A. f. Orsz.) a körösladányi hídig duzzaszt vissza. Így az alsó szakasz a vízhasznosításban résztvesz. Vízutánpótlást a Tiszalökről érkező tiszai víz is biztosít, mely a Berettyó torkolattól a Hármas-Körösig tesz öntözést lehetővé. Ez a magyarázata annak, hogy bár mint természetes vízfolyás nem terhelhető csak 40 lit./sec erejéig, az: alsó szakasz vízhasznosításra mégis igénybevehető, ha szükséges. A vízrendszeren berendezett terület a vízfolyás baloldalán 295,5 ha, ebből 1960. évben üzemelt 266,8 ha.

2. Holt-Sebes-Körös vízrendszere (bal oldal):

A Holt-Sebes-Körös tulajdonképpen egy zárt holtág. Közvetlen élővízhozama nincs. A vízhasznosításra kiosztható víz három tényezőből tevődik össze:

a) a Holt-Sebes-Körös medrébe tárolás céljából átvezetett Sebes-Körös vizéből,

b) a biharugrai halastavak csurgalékvizéből,

c) a felszíni csapadékvizekből.

A felhasználható vízmennyiség 250 1/sec.

A Sebes-Körös vizét az Ugra—Nagytóti csatornán át a Peterdi kettős szivomyával lehet a Holt- Sebes-Körösbe juttatni. Táplálható a Holt-Sebes- Körös a Begécsi tározóból is. Mivel a tározó vize káros sókat tartalmaz, ez csak abban az esetben használható fel, ha a Sebes-Körös alacsony vízállása a szivomyák működését akadályozza.

A halastavak csurgaléka a Biharugrai Halászati Tröszt 1013,7 ha beépített halastavából származik.

A Holt-Sebes-Körös vize a Fokközi szivattyútelep zsilipjével tartható vissza és a duzzasztás hatása Vésztőig érvényesül.

A Holt-Sebes-Körös vízrendszer egyéb területén csak átfolyó víz van.

3. Kölesár—Határér—Hosszúfoki vízrendszer (román víz):

A vízrendszeren az Inándi, Kölesér, Határér és Hosszútok! csatomákmenti öntözések értendők. Román területen a köröstarjámi duzzasztó segítségével a Sebes-Körös vizéből a vízkészletnek megfelelően 300—700 1/sec a Felfogó csatornába terelhető.

A vízkormányzás a Bartusi, Zsombokosi, Sarkad- kereszturi és Kétági tiltókon keresztül történik, mérése az Inándi csatornán (1670. szelv.) felállított vízmérce alapján lehetséges. A vízrendszerben általánosságban 700 1/sec vízmennyiséggel számolunk. Öntözésre berendezett terület 629 ha, 1960. évben üzemelt terület 425,4 ha volt.

4. Kettős-Körös vízrendszere:

A vízrendszerre jellemző, hogy a békésszentandrási duzzasztómű hatása Békésig érvényesül, kritikus a Szanazúgi torkolat és a békési híd közötti szakasz, ahol száraz évben előfordul (1950. 1952. évek), hogy a mederből vízkivétel nem lehetséges. Békéstől a Hármas-Körös torkolatáig általában rendelkezésre áll a vízrendszer engedélyezett 900 1/sec víz mennyisége. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a különféle kultúrák öntözése egyidő- ben fejeződjék be, hogy a Körösökön, a rizstelepek gravitációs lecsapolásának érdekében, az üzemvíz szintje csökkenthető legyen.

E vízrendszer öntözéseire jellemző a szétszórt település. Nagyobb fürt eddig csupán a Boldisháti határrészen alakult ki. A Kettős-Körös vízkészletére berendezett terület — az alábbiakban ismertetett Boldisháti fürt kivételével — 844,4 ha, ebből 1960. évben 435.4 ha üzemelt.

A Boldisháti öntözőfürt Mezőberény és Körös- tarcsa községek között fekszik. Első terve 1949. évben készült 552 ha területre, a vizet belvízcsatornából kisebb egységekre közvetlenül motorikusán lehetett eljutni. A termelőszövetkezetek megalakulása tette lehetővé, hogy átfogó stabilizációs terv készüljön a területre, melyet a Vízügyi Igazgatóság készített el. A fürtön belül eddig berendezett terület 297,3 ha. 1960. évben a 297,3 ha-ból 150,1 ha üzemelt, ezen belül 46 ha esőszerű öntözés volt.

A stabüizáció végrehajtását 1956. évben megkezdték, de azóta, költségfedezet hiányában, az átalakítás szünetel.

A fürt öntözővizét a Kettős-Körösből nyeri, a fővízkivétel villamos üzemű, a műtárgy 1000 1/sec

144