Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
VI. FEJEZET Öntözés 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése Az öntözés a talaj természetes vízkészletének lehetőleg olyan mértékig való kiegészítése, ameny- nyire a növényzet legkedvezőbb fejlődése azt megkívánja. Az öntözésnél a vizet természetes eséssel vagy gép segítségével szállítjuk az öntözendő területre. A felületen sáncokkal, barázdákkal, vagy a talajban mélyszántással történő visszatartást (skatulyázás) hazánkban nem soroljuk az öntözési módok közé, annak ellenére, hogy e módszerek is teremthetnek a növényzet számára kedvező vízellátást. A területen az évi csapadékmennyiség az évek 60 %-ában alig éri el az 500 mm-t, a tenyészidőszak- ban a 300 mm-t, amit a növényzet az optimális fejlődés érdekében megkíván. Az időjárás tehát aszályos és egy-egy ilyen súlyosan aszályos évben a terméskiesés meghaladhatja az öntözőművek építési költségét. A helyesen végrehajtott öntözéssel a száraz gazdálkodásnál nagyobb és biztosabb termést érünk el, függetleníthetjük a termelést az időjárás szeszélyeitől és a talajok esetleg rossz vízgazdálkodási adottságaitól, továbbá elősegíthetjük a mezőgazdasági termelés átalakítását, a termelés belterjesebbé tételét, a száraz gazdálkodásban kipusztuló nagyvíz- igényű növényeket (pld. rizs) termeszthetünk, fejleszthetjük az állattenyésztést és korszerű talajjavítást is végezhetünk. Az öntözést a mezőgazdasági és műszaki szempontok legtökéletesebb összhangjával kell megvalósítani. Az öntözés, mint a vízhasznosítás egyik ága, hazai viszonyok között nagyjelentőségű, mert az egyik legnagyobb vízfogyaeztó, ezenkívül az öntözésre igénybevett vizek legnagyobb része a növény testét építi, elpárolog, vagy a felső talajrétegben marad és így a felszíni vízkészletet nagymértékben csökkenti. Az öntözéssel kapcsolatos mezőgazdasági és műszaki ténykedések a következők: — a vízkészlet és öntözővízszükséglet meghatározása, — a vízszükséglet biztosítása, — a víz kivétele, — a víz: vezetése a felhasználás helyére, — a víz szétosztása, tározása és a felesleges vizek elvezetése, továbbá — a talajvízszint szabályozása. E ténykedések az érintett szervektől összehangolt kutatási, tervezési, építési, üzemelési-szervezési és hatósági tevékenységet kívánnak. Az öntözővíz adagolásának módja szerint az öntözések felosztása az alábbi : a felületi öntözés, melynek alkalmazásával a felszínen vezetett víz a talajt árasztással, csörgedez- tetéssel, vagy áztatással nedvesíti, az altalaj öntözés, melynél a talajba helyezett csövekben vagy mélyvezetésű nyílt csatornákban vezetett víz az aktív termőréteget, a talaj kapiláris erőhatásával nedvesíti, végül az esőszerű öntözés, melynél az öntözővíz gépi berendezés segítségével, szórófejeken keresztül, mesterséges csapadék alakjában hull a növényre, illetve a talajra. Az öntözővíz beszerzése történhet felszíni vizekből (vízfolyások, tavak), felszín alatti vizekből, szennyvizekből. A Keretterv összeállításánál alkalmazott néhány fontosabb fogalom értelmezése a következő: öntözőrendszer általában egy vízkivételhez tartozó, a domborzati viszonyok által meghatározott, csatornarendszerrel ellátott legmagasabb rendű, nagykiterjedésű vízgazdálkodási és üzemeltetési egység. Az öntözőrendszer kisebb önálló egységei az öntözőfürtök ; rendszeren kívüli öntözött területek a jelentősebb számú helyi vízkivétellel öntözött és csak telepeket tartalmazó, de öntözőrendszerbe nem tartozó területek; öntözésre berendezhető, vagy öntözhető terület, az öntözőrendszer öntözésébe távlatilag maximálisan bevonható területe, melyet úgy kaphatunk meg, hogy az öntözőrendszer bruttó területéből levonjuk 141
