Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

Fehér-Körösi Ármentesítő Társulat előtanulmánya alapján. Л részvízgyűjtőterületekről levezetendő vízmennyiségeket hidrológiai számításokkal határozta meg. A vízhasznosítási lehetőségek alaposabb feltárására a VIZITËRV 1961-ben elkészítette a tervfeladat II. alternatíváját. A távlati tervezések céljára az utóbbi változat használható fel.

5. „Szarvasi Holt-Körös és öblözetének belvíz- rendezési tanulmányterve.” (VIZITERV 1954.)

A terv részletes hidrológiai és agronómiái adatokra és vizsgálatokra épül. A gazdaságos kiépítési fokot újszerű gazdaságossági számítással állapítja meg. Következtetései a helyi viszonyok és tapasztalatok egyeztetésével használhatók fel.

7. „Belvízművek átalakítási terve.” (Körös-Tisza- Marosi Ármentesítő Társulat: Bäcker Mihály 1919.)

A terv a Körös-Tisza-Maros szög talajtani adottságaira ad értékes adatokat. A levonuló belvízmennyiségek számítása gyakorlati tapasztalatok alapján történt. Gazdasági mérlegelést a terv nem tartalmaz. Ez a terv képezte alapját az említett terület jelenlegi kiépítésének. További fejlesztésre értékes adatai és alapelvei ellenére — a mezőgazdaság mai igényei miatt — már nem alkalmas.

8. „Vízgazdálkodási Monográfia.”

A 12. TVK területére vonatkozó részeket az Alsó- tiszavidéki és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság szerkesztette 1957-ben. Alkalmazásánál az időközben végzett belvízrendezési munkák kapcsán bekövetkezett változásokat figyelembe kell venni.

9. „1960. évi Belvízvédelmi Terv.”

A 12. TVK területére vonatkozóan az Alsótisza- vidéki és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság Belvízrendezési Terve szolgál alapul. A belvízrendszerek jelenlegi kiépítési adatait a keretterv összeállításánál a Belvízvédelmi Tervből vettük. A terv egyes adatait elsősorban a vízgyűjtőterületeket és a fajlagos lefolyása értékeket — a keretterv készítése során meghatározott pontosabb értékekkel módosítani kell.

10. „26 belvízöblözet csapadékadatainak kiértékelése, a lefolyása tényező és fajlagos vízszállítás megállapítása.” (VITUKI 1955.)

A tanulmány 2, 5, 10, 25 és 50 éves gyakoriságra állapítja meg a fajlagos lefolyást. Gazdaságossági mérlegelést nem ad, a hidrológiai számításoknál a tényleges tárolási lehetőségeket nem veszi teljes értékükkel figyelembe. A helyi körülményekkel és tapasztalatokkal egyeztetve és korrigálva, a tanulmány további tervezéshez felhasználható.

2.12 A TERVEZÉSEKNÉL KÖVETENDŐ FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

A belvízgazdálkodás, belvízvédekezés és talajvízszintszabályozás tervezésénél a következő alap- elveket alkalmaztuk:

2.1201 A belvizes területek rendezését és a belvízhasznosításokat a gazdaságosság szem előtt tartásával irányoztuk elő a 2.25 pontban foglaltak szerint.

2.1202 A belvízrendezést és belvízhasznosítást

összefüggő elképzelések alapján, a komplex célkitűzés szellemében terveztük.

2.1203 A tervezésnél a fő célkitűzéseket, valamint egyéb népgazdasági és vízgazdálkodási ágazatokkal való összefüggéseket szem előtt tartottuk és az azokkal való összhangot biztosítottuk. A kapcsolódó munkák költségeiből azonban csak annyit irányoztunk elő, amennyi azokból a belvízgazdálkodásra vetíthető, a költségek egyéb része az illetékes egyéb ágazatnál van előirányozva. (Pl. síkvidéki tározók építése komplex vízhasznosításra.)

2.1204 A belvízlevezető hálózat fejlesztésénél szem előtt tartottuk, hogy az biztosítsa a téli és kora tavaszi belvizek 13—14 nap alatti levezetését. Ennek a követelménynek a kielégítése a körösvidéki belvízöblözetekben, átlagosan 0,3—0,4 1/s/ha fajlagos kiépítéssel érhető el.

2.1205 A nyári belvizek levezetését illetően figyelembe vettük, hogy azokat a belvízhálózat — a művelési ág viztűrésének megfelelően — 1—2 nap alatt legyen képes levezetni. Ezzel a céllal előirányoztuk a mellékcsatornahálózat 10—40%)-os bővítését és a készenlétben tartandó hordozható szivattyúk számának megfelelő növelését.

2.1206 A csatornahálózat méretezésénél mértékadónak a, 10%-os valószínűségű belvízhozamokat vettük alapul. A hidak és átereszek építésénél a részletes tervezés során kell figyelemmel lenni arra. hogy azok nyílásmérete a 4%-os valószínűségű bel- vízhozamnak feleljen meg.

2.1207 Az I. kategóriájú csatornák munka- és költségadatait műszaki vázlatok, а II. és III. kategóriájú csatornákét normatívák alapján határoztuk meg.

2.1208 A belvízvédekezés szervezeti és technikai fejlesztésénél az Országos Ár- és Belvízvédelmi Szabályzat keretein belül törekedtünk ütőképesebb szervezet kialakítására és a készenléti felszerelés, valamint az üzemi berendezések fejlesztésére.

2.1209 A belvízrendszerek és belvízöblözetek távlati fejlesztésénél az előálló kultúraváltozásokat — lehetőség szerint — figyelembe vettük. Leg'előöv- gátalásokat nem terveztünk és a meglévőket sem vettük számításba ott, ahol a legelők feltörésével számolni kell.

2.1210 A belvízvédekezés ütőképességének fokozásánál számításba vettük a hírközlés, közlekedés és szállítás fejlesztésével kapcsolatos követelményeket. Ezekből a feladatokból, a részben közös ár- és belvízvédelmi szervezetre való tekintettel csak annyit irányoztunk elő, amennyi azokból kimondottan a belvízvédekezésre vetíthető. Pl. a hírközlő berendezések központi fejlesztésének költségeit nem terveztük, ezek a TVK árvízvédelmi fejezetében kerülnek tárgyalásra. (III. Fejezet.)

2.1211 Talajvízszint szabályozást nem terveztünk, mivel ilyen természetű igények a múltban nem merültek fel. Valószínű azonban, hogy a jövőben, egyes öblözetekben felvetődik ez a kérdés is pl. Békéscsaba környezetében — azonban annak megoldásához előzetesen, részletes feltárásokat és tudományos kutató munkát kell végezni, a 3.2 pontban foglaltak szerint.

16 12 TVK

121