Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
2.2 A belvízgazdálkodás, belvízvédekezés keretterve , 2.21 Л BELVÍZGAZDALKODAS KERETTERVE A belvízrendszerek és belvízöblözetek távlati fejlesztését illetően, a jelenlegi állapotból kiindulva meg kell vizsgálni, hogy az előírt kiépítési fokok figyelembevételével, milyen belvízrendezési munkák végrehajtása szükséges. A tervezésnél alkalmazandó" laépítési fokokat az előzetes tanulmányok figyelembe vételével és a szerzett tapasztalatok mérlegelésével állapítottuk meg (1. 2.41 II. sz. táblázat). A belvizes területek rendezését egybekapcsoljuk a belvizek hasznosításával. A belvízihasznosítás múltján tekintve a Körösvidéken általános törekvés volt a holtmedrekben való tározás, a szivattyú- zási költségek megtakarítása érdekében. Az a felismerés, hogy a Körösvidék felszíni vízkészlete igen korlátozott, a mezőgazdasági fejlesztés vízigénye pedig rohamosan nő, megváltoztatta az eddigi szemléletet oly értelemben, hogy a vidék öntözési és halászati vízszükségletét a lehető legnagyobb mértékben, a belvizeknek a területen való tározása útján elégítse ki. A szükségleteket tekintve a tározás még akkor is gazdaságos, ha az nem gravitációsan, hanem szivattyúzással történik. A belvízirendezés célja a fölös, vagyis káros víznek a termőföldekről való mielőbbi eltávolítása. Kiépítettsége sietteti a csapadékvíz lefolyását a vízgyűjtőről. Ez a folyamat, főleg kisebb mennyiségű csapadéknál bizonyos fokig káros jelenség, mivel a Körös- vidék közismerten kötött, rossz vízgazdálkodású talajai mellett a gyors vízlevezetés a mezőgazdasági termelés hátrányára van. Ezért a belvízgazdálkodás legújabb törekvése az, hogy a talajban való optimális tározódást tegye lehetővé, fejlett agrotechnikai módszerekkel végzett talajművelés révén. Ez a tározási mód csökkenti az öntözési vízigényt, megjavítja a rossz vízgazdálkodású talajok vízfelvevő képességét, ezáltal a mezőgazdasági termelést biztosabbá teszi. A belvizes területek rendezése szorosan összefügg a belvízhasznosítással, mert a kiépítés jelenlegi fokán ez a két fejlesztési művelet, a műszaki megoldások összefüggései miatt már a tervezésnél sem választható el és a legtöbb esetben a kivitelezéssel is teljesen egybefonódik. A fejlesztési feladatokat ezek előrebocsátásával az alábbiakban belvízrendszerenként és öblözetenként csoportosítva tárgyaljuk. 68. sz. Holt-Sebes-Körös belvízrendszer. Jelenlegi kiépítése nem megfelelő, mert nem biztosítja a román vízgyűjtőterületről lefolyó belvizek levezetését. A román belvizek levezetésére a közös magyar— román tervező csoport 1952. évben készített tervet. A terv alapján a Fokközi öblözet felső szakasza, a szomszédos román vízgyűjtőterülettel együtt önálló öblözetként építendő ki, 0,4 1/s/ha fajlagos kiépítési fokra. A tervezett új a) Nagytóti öblözet területe 161,5 km2 melyből 57.2 km2 a Román Népköztársaság területére esik. A román területről levezetendő belvizek mennyisége 2,22 m3/sec, ebből 2,0 m2/s a Nagytóti-Top- rongyos csatornán, 0,22 m3/s a Bottyán csatornán folyik le. Az öblözet összes belvizei magyar területen vezethetők le a Sebes-Körösbe a tervezett 4,4 m3/s teljesítményű Nagytóti szivattyútelepen és a Bottyán csatorna torkolati zsilipén keresztül. Ezenkívül gravitációs levezetésre felhasználható a Begécsi tározó, melyben a maximális 91,22 m tározási szinten 8,2 millió m3 belvíz tározható. A közös tervben előirányzott belvízrendezési munkák 1955— 1960. években jelentékeny részben megvalósultak, a jövőben a Nagytóti szivattyútelep befejezése, a Nagytóti és Fokközi öblözetet elválasztó osztótiltók építése és a Bottyán csatorna rendezése van hátra. b) A Fokközi öblözetnek a megmaradó 182,5 km2 területű nyugati feléről a belvizeket a Holt-Sebes- Körös vezeti le a Sebes-Körösbe, a Fokközi I. és II. szivattyútelepeken keresztül. Az öblözet torkolati műveinek és a főcsatornának teljesítőképessége megfelel az előírt 0,4 1/s/ha tényl. = 0.47 1/s/ha kiépítési foknak, csupán a Fokközi II. szivattyútelep 1954-ben megkezdett építését kell befejezni. A főművek kiépítése mellett gondoskodni kell a II. és III. kategóriájú csatornák megfelelő mértékű bővítéséről is. Különösképpen Vésztő és Okány térségében tapasztalható még számottevő hiányosság a mellékcsatomák működésében. A mellékcsatoma- hálózat fejlesztése végett elsősorban a vésztői és zsadányi II. kategóriájú csatornák bővítése szükséges, továbbá be kell fejezni az 1950-ben félben- maradt dobai 0,6 m3/s teljesítményű szivattyútelep kiépítését és sűrítem kell a III. kategóriájú csatornákat a jelenlegi csatornahossz mintegy 20%»-ának megfelelő mértékben. A tulajdonképpeni fejlesztési feladatok mellett számolni kell azzal is, hogy — az egyébként megfelelő teljesítőképességű szivattyútelepek, zsilipek és szivattyáúllások egyrésze a keretterv távlatában sem felel meg a korszerű technika követelményeinek, vagy egyéb okokból elavul, ezért ezek korszerűsítéséről vagy átépítéséről is gondoskodni kell. A Dióéri öblözetben a torkolati művek — 0,34 1/s/ha fajlagos levezetést biztosító — teljesítőképessége megfelel, csupán a főcsatorna felső szakaszán lévő műtárgyak mérete nem kielégítő. Ezenkívül gondoskodni kell az avulás miatt korszerűtlenné vált Dióéri I. szivattyútelep átépítéséről és a mel- lékcsatomahálózat bővítéséről. Az utóbbi kapcsán a jelenlegi csatornahálózat 25%-os bővítését javasoljuk részben a meglévő csatornák bővítésével, részben új szívóágak építésével. A Körösladányi (dondorogi) öblözet fejlesztésével kapcsolatban nincs tennivaló. A 68. sz. Holt-Sebes-Körös belvízrendszer öblö- zetei területeinek területrendezésével egyidejűleg a következő belvízhasznosítást célzó feladatokat kell végrehajtani: A Fokközi öblözetben a Begécsi belvíztározó — a VIZITERV 1960. évben összeállított terve szerint — komplex hasznosítású tározóvá alakítandó át. A tározó az átépítés után 2,0 millió m3 belvíz befogadását biztosítja. A terv végrehajtása során gondoskodni kell a csatlakozó belvízcsatornák egyrészé- nek megfelelő átalakításáról is. (Nagytóti-Topron- gyos csat., Simatói csat. stb.) 122