Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

1.32 Л BELVÍZVÉDEKEZÉS FEJLESZTÉSÉNEK SZŰKSEGEHSfiGK

A belvízgazdálkodás fejlesztésével növekednek az üzemi feladatok és a fejlődő mezőgazdaság ezzel nagyobb biztonságot igényel a belvízkárok elhárításánál. Mindez szükségessé teszi a belvízvédekezés üzemi szervezetének a fejlesztését és ütőképességének folytonos növelését.

A belvízvédekezés szervezetének fejlesztésénél az alábbi főbb feladatok megoldására kell törekedni:

— be kell vonni — szélesebb alapon — az érdekeltséget a védekezés operatív feladatainak végrehajtásába;

— tökéletesíteni kell a belvizek előrejelzésének módszereit;

— korszerűsíteni kell a védelmi felszereléseket.

1.33 A TALAJVIZSZINT-SZABÄLYOZAS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

Az 1.23 pontban foglaltak alapján a Körösvidéken talajvízszdnt-szabályózó művek és berendezések építésére előreláthatóan nem lesz szükség. Kívánatos azonban a talajvízjárás megfigyelésének bővítése, különös tekintettel a belvizek előrejelzésére, valamint az öntözött területek környezetében várható rendellenességek tanulmányozására.

2. A BELVIZGAZDALKODAS, BELVÍZVÉDEKEZÉS FEJLESZTÉSE

2.1 A tervezés alapja

2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK,

ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ES TERVEZÉSEK ISMERTETÉSE

Kutatások

A 12. TVK területén a szarvasi holtág belvíz- rendszeréhez tartozó „Kondorosvölgyi” kísérleti belvízgyűjtő területen folytat a szarvasi ÖRKI 1956. óta tudományos megfigyeléseket. A 22 km2 kiterjedésű mintaöblözetben a megfigyelések a hid- rometeorológiai adatok rögzítése mellett kiterjednek a talajvízmozgás, a lefolyásra kerülő belvízmennyiségek és a síkvidéki erózió vizsgálatának kérdéseire, ezenkívül tanulmányozzák a nagyüzemi táblák kialakításának és a korszerű agrotechnikának a belvizek lefolyásával kapcsolatos összefüggéseit. A vizsgálatok bevezetése óta jelentékeny belvizek nem voltak. Igen értékesek azonban a talajnedvességre, a beszivárgásra és a hordalékmozgásra vonatkozó mérési eredmények. A mérések részére egy mérőbukót, egy hidrometeorológiai állomást, két talajvízszintészlelő kutat, tizenöt közönséges csapadékmérőt, négy vízmércét építettek, illetve helyeztek el. Az észlelt adatokból levont következtetések elsősorban a szántóföldi művelés alatt álló kötött talajú területekre alkalmazhatók. Öntözéses gazdálkodás a kísérleti területen nincs. A bevezetett kísérletek tervezett befejezési ideje 1970. A 12. TVK területén ezenkívül alkalmazhatók lesznek a 11. TVK területéhez tartozó „Peresi” és „Töviskesi” mintaöblözetekben folyó mérések és megfigyelések eredményei is.

Adatok, tervek

1. „A Holt-Sebes-Körös vízgyűjtőterületéről levezetendő belvízmennyiségek megállapítása.”

A tanulmányt 1955-ben a gyulai vízügyi igazgatóság állított össze és a MEVITERV szakvéleményével egészítette ki. A terv hidrológiai és gazdaságossági vizsgálatokkal kimutatja, hogy a fejlesztés alapjául 0,4 1/s/ha kiépítési fok fogadható el. A hidrológiai számítás értékes, bár eléggé hiányos

adatokra támaszkodik, gazdaságossági számítása viszont nem megfelelő alapokon épül fel. E hiányosságok miatt a terv további tervezés céljára ma már nem alkalmazható.

2. „A Hosszúfoki Armentesítő Társulat általános belvízrendezési terve.”

A volt társulat által 1941-ben összeállított terv a

69. sz. Kettős-Körös jobbparti belvízrendszer és a 68. sz. belvízrendszerből a Dióéri öblözet fejlesztését tárgyalja. Az öblözetek teljesítőképességét az 1940.—41. évi belvizeknél szerzett tapasztalatokra hivatkozva 0,3 1/s/ha kiépítési fokra javasolja, azonban ezt az értéket hidrológiai és gazdaságossági számításokkal nem igazolja. A javasolt fejlesztés egyrésze 1941—1961. között megtörtént, a további fejlesztés céljára a terv adatainak hiányossága miatt ma már nem használható fel.

3. „Okány-Vésztő-Bélmegyer regionális belvíz- rendezési terve.”

A tervet a VIZITERV 1959-ben állította össze (Tsz: 11 808) a Hosszúfoki-alsó és Okányi öblözetek fejlesztésével kapcsolatban. A távlati fejlesztés alapjául 0,35 1/s/ha kiépítési fokot állapít meg, korszerű vizsgálati módszerekkel. A javasolt fejlesztés egyrésze, Bélmegyer térségében 1960. évben megtörtént. A további fejlesztést a terv útmutatásai szerint kell végrehajtani.

4. ,,A Sebes- és Fekete-Körös közötti terület belvízrendezési terve.”

A tervet a közös magyar—román tervező csoport állította össze 1952-ben, a Fekete- és Sebes-Körös közötti közösérdekű vízgyűjtőterület belvízrendezésére (70. sz. Hosszúfoki belvízrendszer és a 68. sz. Holt-Sebes-Körös belvízrendszer felső szakasza). A fejlesztés alapjául a terv 0,4 1/s/ha fajlagos levezetési tényezőt vesz alapul, a magyar—román vegyesbizottság előzetes megállapodása alapján. Az előirányzott fejlesztési munkálatok 1952—1960. között túlnyomó részben megvalósultak.

5. ,,A Békési-Él ővízcsatoma öblözetének tervezési feladata.”

A tanulmány szintű tervfeladatot a VIZITERV 1955-ben állította össze (Tsz: 10 744). Az öblözet általános fejlesztése alapjául a VIZITERV 0,3 1/s/ha fajlagos vízszállítási tényezőt választott, az Alsó120