Körösvidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 12., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

mozódott hó taka ró víztartalma a tél végére kb. 90—110 mm-t tett ki. Ez a nagymennyiségű hóta- karó hirtelen, eg y-két nap alatt olvadt el a március közepén beköszöntött felmelegedés és esőzés hatására. A fagyott talajon, a rendkívüli mennyiségű hóié 60—70%-a lefolyt, áradásszerűem öntötte el a mélyebbfekvésű területeket és napdk alatt hatasztrofális méretű elöntéseket okozott. A belvízzel borított területek max. kiterjedése március végén mintegy 60 000 ha-t tett ki. A belvizek levezetésére az ármentesítő társulatok üzembehelyezték a szivattyútelepeiket, azonban a megújuló tavaszi esőzések miatt a belvizek levezetése nyár elejéig elhúzódott. Az elöntések által okozott kár- rokról hiteles adatok nem maradtak fenn, azonban közelítő becslés alapján a Körösök vidékén a belvízkár többszáz millió forint értékű lehetett.

1.23 A TALAJVIZSZINT-SZABALYOZAS mült ja

ÉS JELENE

A Körösök vidékén a talaj víztükör átlagos mélysége 2—4 m közötti. A legmagasabb az átlagos ta- lajvízállás Békéscsaba környékén, ahol egyes mélyebb fekvésű területeken szélsőséges esetekben megközelíti a talajfelszínt.

Talajvízszintszabályozást a múltban a Körösök vidékén nem végeztek, mivel erre szükség nem volt. Békéscsabán a magas talajvízállású területek egy részén a század elején öntözött műrétet rendeztek be.

1.3 A fejlesztés szükségessége

A belvízgazdálkodás és belvízvédelem fejlettségének szoros összhangban kell lenni a mentesített terület mezőgazdaságának fejlődésével és biztosítani kell a növekvő és új települések belsőségi víztelenítésének feltételeit. Ezért nem tekinthetjük a belvízrendezést az egyes fejlődési állapotokban befejezettnek, hanem számolni kell azzal, 'hogy a népgazdaság egyéb területein végbemenő fejlődéssel együtt folyamatosan bővíteni és tökéletesíteni kell a belvízgazdálkodás és belvízvédekezés berendezéseit és módszereit is.

1.31 A BELViZGAZDÄLKODÄS FEJLESZTÉSÉNEK

SZÜKSÉGESSÉGE

A Körösvidéken a belvizgazdálikodás még nem nem érte el azt a fejlődési fokot, amely kielégíti a korszerű mezőgazdaság igényeit. A belvizes területeik rendezésével kiemelkedő eredmények születtek a múltban, azonban ezt a feladatot még nem tekinthetjük befejezettnek. Még több a tennivaló a belvízgazdálkodás aktív ágainak, így pl. a belvíz- hasznosítás fejlesztése terén. A belvízhasznosítás- sál jelentékenyen csökkenthetjük a belvízlevezetés üzemi költségeit, fokozhatjuk a belvízmentesítés biztonságát, agrotechnikai módszerekkel kiegészítve pedig számottevő mezőgazdasági terméstöbbletet érhetünk el.

1.311" A belvizes területek rendezési fejlesztésének

szükségessége

A Körösvidék belvizes területeinek rendezésével kapcsolatban, előttünk álló fejlesztési feladatokat két fő csoportba oszthatjuk. Eszerint be kell fejezni az 1948—60 között megkezdett fejlesztési programot, amelynek alapján folyamatban van a belvíz- levezető hálózatok teljesítőképességének növelése 0,3—0,4 1/s/ha kiépítési fokra, másrészt új mel- lókcsatornákkal és szívóágakkal kell sűríteni a meglévő csatornahálózatot, a még előforduló helyi belvízpanaszök megszüntetésére. A Körösök belvízrendszereiben jelenleg 14 olyan öblözet van, amelyekben a belvízlevezető hálózat még mindig a száza,delejd első kiépítési főkön áll. A művek több ‘évtized alatt bekövetkezett avulását is figye- lembevéve, ezek a belvízlevezető hálózatok még az eredeti kiépítési fokot sem biztosítják. Egyes nagyobb öblözetékben (Békési) a főművek fejlesztése részben már megtörtént, az előttünk álló időszakban gondoskodni kell a folyamatban lévő munkák befejezéséről. A fejlesztésre szoruló öblözetek területe kib. 20—30%-a a Körösvidék teljes területének. A nem, megfelelő kiépítés miatt tíz: évi átlagban ezen a területen k'b. 20 000—30 000 ha mezőgazdaságilag művelt területet önt el a belvíz. A terméskiesés és a talajerő romlása miatt ezek a, belvizek a népgazdaságot — hozzávetőleges becslés szerint — tíz évi átlagban mintegy 50 millió forinttal károsítják.

1.312 A belvízhasznosítás fejlesztésének szükségessége

A belvízhasznosítás a belvizes területek rendezésével együtt részben azonos célt szolgál, a népgazdaság állóalapjainak megóvását, a termelés fokozását a kártokozó belvíz eltávolítása révén. A belvízhasznosítás a belvízgazdálkodás hatékonyságát hivatott emelni. A Körösvidéken a belvizek hasznosítására két lehetőség mutatkozik, a belvizek felszíni tározása és a talaj lázi tásos belvízvisszatartás révén. A síkvidéki tározók magas fajlagos építési költsége miatt a belvizek felszíni tározása csak akkor gazdaságos, ha a tározás komplex célokat szolgál. Miután a Körösvidék öntözővízben rendkívül szegény, a belvíztározás előnyösen ösz- szekapcsolható az öntöző víztár ozással, esetleg ha- lasítással.

Jelentékenyen lehet növelni a belvízgazdálkodás hatékonyságát agrotechnikai módszerekkel is. A Körösök belvízöblözeteiben a legnagyobb belvizet leadó területek a rossz vízgazdálkodású szikes legelők és a kötött réti agyag talajok. Skatulyázással, vagy mélyszántással számottevően lehet csökkenteni a levezetendő belvizeket, ezzel egyrészt csökken a belvízlevezetés üzemköltsége, nő a belvíz- mentesítés biztonsága, másrészt javul ezeknek a talajoknak a vízháztartása, ami végső fokon termésnövekedést eredményez.

119