Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
I >o a |ij*l 11 (U M д*8 3. Murvás durva homok, durva homok. Dáti. = 0,5—1,5 mm. к = 6xl0—2—3xl0—1 cm/s. A fajlagos vízhozam, q = 200—1000 lit/perc fm. 4. Homok. Dáti. = 0,2—0,5 mm. к = lxl 0~2 — 6xl0—2 cm/s. A fajlagos vízhozam, q = 60—200 lit/perc fm. 5. Finom homok. Dáti. <0,2 mm. к < lxl 0-2 cm/s. A fajlagos vízhozam, q < 50 lit/perc fm. A vízadó rétegek elhelyezkedése és az előzőekben felsorolt jellemző adatok tájékoztatnak arról, hogy az ország különböző területein milyen talajvízki- termelésd lehetőségek vannak. A dinamikus talajvízkészlet is azokon a területeken, ahol jó vízvezető rétegek fekszenek, rendszerint kissé nagyobb, mint azokon, ahol a talajvíz finomabb szemcséjű rétegekben foglal helyet, de a vízvezető rétegek fizikai tulajdonságai szükségszerűen nem befolyásolják a dinamikus talajvízkészletet. A sztatikus talajvízkészlet nagyságát, mivel a vízadórétegek geometriai méretei kielégítő pontossággal még nem ismeretesek, nem foglaltuk össze. A dinamikus talajvízkészlet jellemzőit, amit az egész országra kiterjesztett hidrológiai megfigyelések és hidraulikai törvények alapján foglaltunk össze, a „Talajvízkészlet” c. 1:500 000 méretarányú térkép szemlélteti. A vízingadozás övezetében előálló átlagos évi víztérfogatváltozás azt a helyhezkötött talaj-vízforgalmat fejezi ki, ami pozitív értelemben az évi utánpótlódásból származó víztérfogatnövekedés, negatív értelemben a természetes fogyasztási tényezők hatásaként előálló víztérfogat-csökkenés. Ez az érték a legtöbb területen 100—200 mm vízosz- lopmagassággal jellemezhető. Nagyobb értékek a folyó partmenti sávjain, 100 mm-nél kisebb értékek azokon a területeken fordulnak elő, ahol a talajvíz nagyobb mélységben helyezkedik el. Ha a talajvíztükör mélysége 7—10 m-nél nagyobb, talaj- vízszintingadozás nem mutatkozik és így periodikus víztérfogatváltozás sincs. Ez a vízforgalom természetes állapotában, mesterséges beavatkozás, kitermelés nélkül is egyensúlyban van. A teljes talajvízforgalom magában foglalja a csapadékbeszivárgás, párolgás, hozzá- és elfolyás hatásaként jelentkező összes vízforgalmat, az alapkészleten kívül, évenként periodikusan jelentkező többletvízmennyiséget, területegységre vonatkoztatott fajlagos értékben (lit/s. km2) kifejezve. A talajvízforgalom egyes tényezőit a dinamikus talajvízkészlet mennyiségi jellemzői adják. Vízgazdálkodási, mérnöki szemlélet szerint elsősorban a dinamikus vízkészlet mennyiségi jellemzőinek ismerete fontos, amelyek alapot nyújtanak a célszerű és gazdaságos vízgazdálkodás kialakításához. A talajvízkészlet természetes állapotában, 88 Maximum Öt évi átlag Minimum Maximum Öt évi átlag Minimum Maximum Öt évi átlag Minimum Szeghalom sz eghalmi j. Füzesgyarmat szeghalmi j. Komádi bi harke- resztesi j. A talajvízszint
