Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

szí. Kellő óvatossággal, gondosan kidolgozott víznormák alkalmazásával és egyidejű optimális víz- elvezetés, talajjavítás, trágyázás, megfelelő vetésforgó és agrotechnika biztosításával azonban ezeken a területeken is eredményeket hoz az öntözés.

Rizstermesztésre elsősorban a szolonyeceken van lehetőség, ahol a rizstelepek, vízfogyasztása aránylag kicsi, s a rizstermesztés a legmegfelelőbb hasznosítási mód. Ügyelni kell azonban arra, hogy a rizstelepek környékének talajvízszintemelkedése ne vezessen újabb elszikesedéshez.

Halastó létesítésére a TVK-egység területén ugyancsak a szolonyecterületek legalkalmasabbak.

2.125 A talajeróziós viszonyok jellemzése

A 4. sz. talaj eróziós térkép szerkesztésénél feltüntettük a különböző mértékben erodált területeket, megkülönböztetve a gyengén erodált szántókat, melyeken az eredeti talajszelvénynek még legalább 70%-a megmaradt; a közepesen erodált területeket, melyeken a talajréteg 30—70%-a pusztult el, valamint az erősen erodált talajokat, melyek szelvényében az eredeti rétegeknek csak 30%-a maradt fenn, vagy a megmaradt réteg nem vastagabb 30 cm-nél. Ezek a területi elhatárolások az 1:75 000 méretarányú felvételek alapján történtek. Becslésszerűen jelöltük ezen kívül a deflációs területeket, melyeken száraz időszakokban a növényborítás nélküli felszíneken a szél felragadja és elszállítja a talaj részecskéket.

Jelöltük a nem erodált, valamint a szedimentá- ciós területeket is.

Külön jelzéssel tüntettük fel a geológiai viszonyúikat, az erózió szempontjából hasonló viselkedésű csoportokba vonva össze a kőzeteket.

A térkép, valamint a térképezés közben szerzett tapasztalatok alapján, a terület eróziós viszonyait a következőkben jellemezhetjük:

A területen csak a szikesek mikroeróziója, a padkásodás lép fel az erózió formái között. A defláció a Nyírség D-i részét károsítja.

2.126 Utalások további meliorációs beavatkozásra, ill. az adottságok jobb kihasználására

A meliorációs intézkedések közül fontos a savanyú talajok és szolonyecek megjavítása mesze- zéssel, trágyázással, megfelelő vetésforgóval és jó agrotechnika biztosításával.

2.2 Ëghajlat

2.21 ALTALANOS ISMERTETÉS

2.211 A terület éghajlati jellemzése

Területünk, mely a Tiszántúl törzsét képezi, túlnyomóan sík, szinte lefolyástalan vidék. Éghajlata a talaj és légkör kölcsönhatása következtében lényegesen kedvezőtlenebb vonásokat mutat, mint a Tiszántúl többi tájának (pl. a Nyírségnek vagy 7

a Duna—Tisza közének) éghajlati szempontból egyébként mostohább, de a kedvező domborzati és talajviszonyok miatt előnyösebben érvényesülő éghajlata.

A terület az Alföld szélsőséges hőmérsékletjárású, meleg nyarú, hideg telű, de napsütésben gazdag tájaiból a Hármas-Körös mentén és attól északra a legszárazabb —, többi részén, (egészen a Nyírségig) pedig a legzordabb telű részeket egyesíti magában. Nem szeles terület. Teljes egészében hajlamos az aszály osságra. Az őszi vetést gyakran teszi itt ki a tél sokszor 1—2 hétig is tartó hótakaró nélküli erősen fagyos időszakoknak. (6. ábra.)

Mező- és különösen mikroklímákban szegény terület — mint az 1. ábra is mutatja, a Bacsó-féle éghajlati beosztás egymástól alig-aüg eltérő I/a és I/b körzetébe esik, — legfeljebb a folyók mentén az árterek és az ide tartozó délnyírségi homokbuckás vidék mutatnak e tekintetben változatosabb képet. A Debrecen—Derecske—Nyírlúgos háromszög kifejezetten mikroklíma-mozaikból összetevődő táj. A folyómenti ligetek-árterületek viszont inkább mezoklímák kialakulásának kedveznek, melyeknek fő jellemzője a viszonylag kedvező vízellátottság, kiegyensúlyozottabb hőmérséklet.

2.212 Meteorológiai állomáshálózat

A terület meteorológiai állomásait a ..Csapadék-, hőmérséklete és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat c. 1:500 000 méretarányú térképen tüntettük fel.

Területünk, viszonylag homogén éghajlati és domborzati viszonyait figyeiembevéve. hazánknak meteorológiai állomásokkal szinte legkedvezőbben behálózott területe. Itt működtek hosszű évtizedeken keresztül a legmegbízhatóbb meteorológiai állomások (Szerep, Turkeve) s a csak csapadékot mérők között is olyan kiválók találhatók, mint Kisőrvetői-őrház, Karcag-Vízszabályozó Társulat stb. Az állomáshálózat nem egyenletes sűrűségű, különösen a Hortobágy környékén tapasztalható (inkább a múltban) viszonylagos állomás-hiány, elsősorban éghajlati, de csapadékmérő állomásokban is.

Legalább öt évtizede működő csapadékmérő állomásainak száma 35, amelyek közül a csapadék- viszonyok szélsőségeinek és átlagainak bemutatására kiemeltük Derecske adatait, Debrecen-Egye- tem és Nagyhortobágy éghajlati állomások adatai mellé.

2.213 Makroszinoptikus időjárási helyzetek

Hess és Brezowsky kutatásainak felhasználásával az egész ország területére és így területünkre is érvényes nagy területeken (pl. kontinensrészeken) egyidejűleg előforduló (makraszinoptikus) időjárási típusokat Péczely György állította össze. Ezeknek a jövőben a távprognózisokban is közlendő makroszinoptikus típusoknak az ismerete a vízgazdálkodási gyakorlatban is hasznosítható lesz, mivel minden egyes betűszimbólummal jelölt idő7 11 TVK

49