Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
járási típushoz az ország különböző tájain meghatározott időjárási elemek (hőmérséklet, légnyomás, csapadékösszeg és esetleg — intenzitás, stb.) tartoznak. (A GMm típus előrejelzésekor pl. nyáron a Dunántúl egyes részein 50 mm-t meghaladó, a Tiszántúlon alig 1—5 mm-es csapadékra lehet számítani.) Az 1. táblázatban csak azt a 9 időjárási típust ismertetjük, melyeknek évi előfordulási gyakorisága hazánkban az 5%-ot meghaladja. — A 10%- ot meghaladó gyakoriságú típusokat az I., az 5— 30% közöttieket a II. kategóriába soroltuk. Az 1. táblázatban szereplő időjárási típusok jellemzése: A Anticiklon centrum, illetve levegő-szétáram- lási terület (divergencia) a Kárpát-medence felett. Szélirány: határozatlan jellegű. Tartós szárazság. Ae Anticiklon a Kárpát-medencétől keletre. Szélirány: déli, délkeleti. Száraz idő vagy kisebb csapadék. Aw Nyugatról benyomuló ún. azóri anticiklon. Szélirány: északnyugati. Nyáron friss, szeles idő, futó csapadékokkal, télen enyhülést hoz. An Anticiklon a Kárpát-medencétől északra. Szélirány: északkeleti, keleti. Csapadékviszo- nyok határozatlanok. Cm Ciklonális helyzet. Hidegfront átvonulása előtt, délkörmenti, tehát déli, délnyugati szél. Nyáron általában csapadékmentes, télen csapadékos időjárási helyzet. AB Anticiklon a Brit szigetek vagy az Északi tenger felett. Szélirány: északi, északnyugati. Szeles idő, futó csapadékokkal. (Hasonló az Aw helyzethez.) CMm Mediterrán ciklon a Földközi tenger nyugati medencéjében. Szélirány: déli, délkeleti. Nyáron dunántúli (50 mm/nap-ot is meghaladó), télen tiszántúli csapadék túlsúllyal. As Anticiklon a Kárpát-medencétől délre. Szélirány: déli, délnyugati. Csapadékszegény idő. NY Nyereghelyzet. A szélirány változó, meghatározhatatlan. Derült, száraz idő. 2.2X4 Az emberi tevékenység hatása a mezo- és mikroklímára A terület ma túlnyomórészt, mintegy 90%-ban, kultúrtáj. Ősi képét a szikesek még ma is őrzik, főleg a Hortobágy—-Berettyó lapos völgyének két oldalán, a Keleti főcsatornától nyugatra és kisebb foltokban a terület déli szélén. Ártéri ligeterdőket találunk még Tiszalök környékén (itt a duzzasztó- és erőmű nyilván újabb vonásokat rajzol majd a táj arculatára messze visszaduzzasztott, állandóan magas vízállásával) és Tiszafüred alatt. Láprétek találhatók nagyobb kiterjedésben a Sebes-Körös mentén Szeghalom—Vésztő környékén. Erősen pusztuló homoki tölgyesek maradványai díszlenek még Debrecen—Nyírbéltek között a homokbuckás vidéken, ahol a buckaközöket mikro- méretű láprétek, zsombékosok, itt-ott nyíltvizek töltik ki. A terület kiválóan alkalmas az öntözéses gazdálkodásra. Ha ez a művelési mód néhány évtizedes múltra tekinthet majd vissza, akkor az állatvilág és növénytakaró sajátos humid-jelleget fog mutatni, a víz tervszerű adagolása következtében kiegyenlített keretek között. A klímamódosító emberi tevékenységek egyik legjelentősebbike az erdősávok különböző célok (erózió és defláció elleni védelem, levegő tisztasága, erdő- és mezőgazdasági célkitűzések) érdekében történő telepítése. A helyi adottságoktól és az elérni kívánt céltól függően 6—20 m széles, korszerűen telepített erdősáv védelmi zónájában az 1. táblázat A makroszinoptikus időjárási helyzetek előfordulási gyakorisága Magyarországon A t í p U S Kategória II. III. 1 IV. V. 1 VL VII. VIII. IX. X. 1 XI. XII. Évi jele h a V i előfordulás'" valószínűsége %-ban A 16,2 11,4 9,4 7,0 7,8 12,3 18,8 18,8 23,0 15,5 14,0 15,8 14,1 I. Ae 13,2 13,1 14,5 12,0 10,6 4,3 2,9 6,8 13,0 21,3 22,7 16,8 12,6 Aw 10,0 8,8 8,1 8,3 8,4 17,3 25,5 20,0 11,7 8,7 9,0 8,4 12,1 An 9,0 10,0 9,7 8,3 13,2 8,3 5,5 9,7 9,0 10,8 9,3 9,7 9,4 Cm 8,7 9,9 11,6 11,7 8,7 6,3 4,3 5,5 6,3 7,4 10,7 9,0 8,3 и. AB 4,5 7,5 6,1 6,3 5,5 10,7 8,1 7,7 7,3 4,8 4,3 2,9 6,3 CMm 9,4 8,2 7,8 9,3 6,1 2,3 1,4 1,3 4,3 6,5 7,3 9,3 6,1 As 6,1 5,3 6,4 5,7 5,2 6,7 6,2 5,5 5,0 6,5 4,0 6Д 5,7 NY 3,8 4,9 4,5 8,3 8,3 6,3 6,4 6,6 5,3 4,0 3,7 4,1 5,5 50