Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban
területét foglalja el — különlegesen fontossá teszi, hogy számára a vízügyek rendezését a szomszédos államokkal közösen oldja meg. A 11. TVK területe a Román Népköztársasággal határos. Ezért jött létre egyezmény a Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Népköz- társaság Kormánya között. Ez az egyezmény a magyar—román határvizek és a határ által átmetszett vízfolyásokra vonatkozó műszaki kérdéseket szabályozza. Az egyezmény részletesen foglalkozik vízrendezési kérdésekkel, viszont a vízgazdálkodás egyéb területét alig érinti, vagy teljesen figyelmen kívül hagyja. (Pl. teljesen hiányzik az egyezményből a vízszennyezés, vízhasznosítás, talajvízkészlet kérdése.) Bár az egyezmény több — a haladó vízgazdálkodás szempontjából — fontos kérdésre nem tér ki, mégis az általa felölelt vízrendezési kérdésekben jó együttműködést biztosít. A 11. TVK területére a mezőgazdasági vízgazdálkodás a jellemző. A Tiszántúl lápos, mocsaras területeit előbb az árvizek pusztításától mentesítették, majd 'kiépült a belvízcsatorna hálózat — melynek bővítése tovább növeli a mezőgazdasági termelés biztonságát. A tiszalöki öntözőrendszer megépítésével pedig megindult a nagyarányú víz- hasznosítás. A végbement társadalmi átalakulás eredményeként megteremtődött a nagyüzemi intenzív öntözéses gazdálkodás lehetősége. Szilaj pásztorkodás helyett nagymennyiségű takarmány termeléssel, belterjes állattenyésztés, öntözéses növénytermelés és nagyüzemi zöldségtermelés a kialakuló gazdálkodási forma. A terület társadalmi fejlődése és a vízgazdálkodás összhangja teremtette meg az alapfeltételeket ahhoz, hogy a mostoha természeti adottságai ellenére a Tiszántúl mezőgazdasági kultúrája felvirágozzon. Területén biztonsággal és sok árut termelő magas terméshozamú, jól jövedelmező gazdaságok alakuljanak 'ki, s ezzel az ország lakosságának élelmezésében fonos szerepet töltsön be. A nagy átalakulás eredményéként az új községek tovább növekednek, a korábbi kultúrálatlan tanyavilág lakossága az új községekben és városokban települt le. Megváltozott életkörülmények között éli a korábban elképzelhetetlen kultúrál- tabb életét. A vízügyi — vízgazdálkodási tevékenység eddigi eredményeinek összefoglalásaként a terület vízépítési, vízügyi helyzetének szemléltetésére bemutatunk néhány 1960. évi adatot; a) Árvízvédelmi töltések hossza b) Rendezett vízfolyások hossza c) Belvízcsatornák hossza Melyeknek kiépítési mértéke 433,45 km 43,70 km 5 079,86 km 0,25 1/s/ha Belvízátemelő szivattyútelepek kapacitása 52,22 m3/s d) Öntözött területek nagysága Berendezve Üzemel önt. csatornák hossza e) Tógazdaságok területe f) Közműves vízellátással rendelkező városok és községek száma Közműves vízellátással kielégített lakosság létszáma Közművel ellátott lakosság viszonya az összlakossághoz g) Szennyvízcsatorna hálózattal ellátott városok és települések száma A szennyvíz-csatorna hálózatba bekapcsolt lakosság létszáma A bekapcsolt lakosság és a terület összlakosságának viszonya h) Vízi-út hossza Természetes víziút Mesterséges víziút Nagyhajózásra alkalmas Csak kishajózásra alkalmas Kikötők száma i) A feltárt ásványvíz lehetőségek száma Gyógyvíz Hévíz j) Saját hajópark kapacitás Saját kotrópark kapacitás 26 640 ha 16 559 ha 2 037 km 6 399 ha 6 db 110 800 fő 18% 1 db 70 400 fő 11,3% 260.5 km 45,0 km 225.5 km 3 db 6 db 50 db 354 LE 1 200 m3/nap Saját gk-k száma tgk. 28 Szgk. 7 k) Rendszeresen észlelt vízmércék száma 47 (21 VITUKI, 26 VÍZIG) talajvízszint megfigyelő kutak száma 129 27
