Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)

I. fejezet. A vízgazdálkodás szerepe és jelentősége a népgazdaságban

A Vízügyi igazgatóság az OVF. hatáskörébe utalt tennivalókat végzi működési területén. Közreműködik a vízgazdálkodással kapcsolatos tudományos kutatásban és műszaki tervezésben. Elosztja a vízkészleteket.

Ellátja a vízügyi államigazgatási ügyekben az elsőfokú hatósági tevékenységet.

Műszakilag irányítja és ellenőrzi és részben kivitelezi a vízügyi tervezési és építési munkákat. Ellátja az árvíz és belvízvédelem irányítását. Üzemelteti a más szerveknek át nem adott vízi építményeket.

Közvetlen kapcsolatot tart a tanácsi és más állami szervekkel s ezek munkáját segíti vízgazdálkodási tevékenységükben.

Központi irányító szervezetébeni önálló osztály a Vízgazdálkodási Osztály, melynek alapvető feladata a komplex vízgazdálkodási szemlélet kialakítása, a terület sajátos hidrológiai és természeti feltételeinek figyelembevételével. Végzi a vízkészletgazdálkodás, mennyiségi és minőségi feltárás, a szakmai színvonal emelését szolgáló műszaki oktatás, hatósági tevékenység és ellenőrzés feladatait.

Koordinálja az ivó- és ipari vízellátást és szennyvízkezeléssel kapcsolatos tevékenységeket.

A Vízrendezési és Vízhasznosítási Osztály az árvízvédelmi, folyamszabályozási, belvízrendezési, öntözési feladatokat látja el. Fejlesztési terveket, tanulmányokat készít és ezirányú tevékenységében messzemenő támogatást nyújt a mezőgazdasági üzemeknek.

Az Igazgatóság éves üzemtervét a főhatóságtól kapott keretszámok és igények alapján tervgazdasági csoportja állítja össze.

A szervezési és koordinációs feladatokat az igazgatási osztály végzi.

A feladatokkal kapcsolatos pénzügyi tervezési, pénzgazdálkodási, számviteli és pénzügyi ellenőrzési teendők ellátása a főkönyvelőség feladata.

A műszaki tervezéseket Tervezési Osztálya végzi.

Az igazgatósági építési egységeinek irányítását, szervezését, ellenőrzését a Teimelési Osztály végzi.

Területi feladatait a Szafcmémökségei útján gyakorolja.

Különleges feladatainak ellátása önálló gépészeti üzem feladata. Ez az üzem végzi a vízgépészet és építőipari gépészet üzemelését, hírközlési és szállítási tevékenységét. Külön Árvízvédelmi Készenléti Szervezet fenntartásával biztosítja az árvédelmi ütőképességet.

A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság — amely 'kisebb területen funkcionál, mint a 11. TVK területe — 32 mérnökkel és 104 műszaki tiszttel és technikussal végzi feladatát.

A Vízügyi Igazgatóságok által állami feladatként végzett vízgazdálkodási tevékenység mellett mind nagyobb jelentőségűek azok a helyi — közvetlen a termelőt érintő — vízgazdálkodási tevékenységek, amelyeket az érdekeltek valósítanak meg.

Ezért az 1958. évben kiadott 48. sz. törvényerejű rendelet biztosította, hogy az érdekelték vízgazdálkodási feladataik jobb ellátása érdekében vízgazdálkodási társulatot alakítsanak.

A nagyüzemi mezőgazdaság kialakulása és az öntözés gyorsütemű fejlesztése szükségessé tette, hogy belvízvédekezéssel és vízhasznosítással foglalkozó társulatok alakuljanak.

A falusi lakosság megnövekedett vízigényeinek jobb ellátására több községben létesült ivóvízmű társulat.

Az 1960. évi 29. sz. törvényerejű rendelet kibővítette, illetve tovább fejlesztette az újtípusú társulatok kialakítását. Lehetőséget adott az érdekeltek olyan társulására, ahol a jelentkező vízgazdálkodási feladatokat — helyi erőforrások és állami támogatás összehangolásával — komplex módon. oldják meg.

A 11. Tiszántúl területén az alábbi társulatok alakultak :

1. Penészleki Vízrend. Társulat. Alakult 1958- ban. Vízrendezési feladatok ellátására. Területe: 290 ha.

2. Körösladányi Belvízrend. Társulat. Alakult: 1958-ban. Belvízrend. feladatok ellátására. Területe: 12 500 ha.

3. Dévaványai Belvízrend. Társ. Alakult: 1958ban, Belvízrend. feladatok ellátására. Területe:

21 600 ha.

4. Szeghalmi Belvízrend. Társulat. Alakult 1959ben, Belvízrend feladatok ellátására. Területe:

21 600 ha.

5. Komádi Belvízrend. Társulat. Alakult: 1959ben. Belvízrend. feladatok ellátására. Területe:

33 200 ha.

6. Füzesgyarmati Belvízrendező Társ. Alakult: 1960-ban. Belvízrendezési feladatok ellátására. Területe: 11 500 ha.

7. Berettyó Belvízrendező és Vízhasznosító Társulat. Alakult 1959-ben. Belvízrendezési és vízhasznosító feladatok ellátására. Területe: 23 000 ha.

Vízrendező-Belvízrendező és Vízhasznosító Társulatok száma 7 db.

Működési területük: 123 690 ha.

A debreceni löszháti területek öntözéssel való hasznosítására négy öntöző társulat alakult:

1. Balmazújvárosi öntöző Társulat. Alakult 1960-ban. Területe: 700 ha.

2. Brassóén öntöző Társulat. Alakult 1960-ban. Területe: 2 550 ha.

3. Telekföld—Cucai Öntöző Társulat. Alakult 1960-ban. Területe: 1000 ha.

4. Vidiéri Öntöző Társulat. Alakult 1960-ban. Területe: 3200 ha.

összterület 7450 ha.

Ivóvízmű társulat csak egy alakult Polgáron, amely 9500 fő közműves vízellátását hivatott biztosítani.

Fiatal társulataink már a megalakulást követő első évben is szép eredményeket értek el. Felújítottak 59 600 m csatornát. Megmozgattak 81400 m3 földet.

Egyetlen vízműtársulatunk pedig lefektetett 3000 fm csővezetéket.

Öntözőtársulataink a késői megalakulás miatt inkább csak jövő (1961) évre készültek fel.

Magyarország földrajzi és gazdasági helyzete — miután az ország a Kárpátmedence legmélyebb

26