Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)

VI. fejezet. Öntözés

Az öntözőfürt területén a talajkategóriák megoszlása a következő:

1. talaj kategória 7 102 ha 92.8 %

2. talajkategória 189 ha 3,4 %

5. talajkategória 234 ha 3,8 %

Összesen: 7 525 ha 100,0 %

melyből öntözésre kerül 6020 ha (80%).

Az öntözőfürt területe nem egészen lösz jellegű, a debreceni tájegységhez tartozik. A Vidiér és a Brassóér mély bevágásai három részre osztják. Területének a Keleti-főcsatorna felőli része teljes hosszában sekély termőrétegű, míg az öntözőfürt többi területe mélyrétegű talajokból áll.

A fürt domborzata gyűrött és a Keleti-főcsatornától keletre távolodva rohamosan emelkedik, így vízellátása csakis szivattyús emelés útján biztosítható.

Műszaki megoldásként — a rendelkezésre álló adatokra alapozva — azt tervezzük, hogy az öntözőfürt főcsatornája nyílt csatorna, amely a Keleti- főcsatornából a Hajdúböszörmény—Polgári műút- tól északra ágazik ki s nagyjából nyugat-keleti irányban haladva, gravitációs úton jut el a létesítendő átemelő szivattyútelepig. Ezen szivattyútelep a szükséges vízmennyiséget 97,00 m. A. f.-i magasságra emeli fel és a főcsatorna Vidieret megközelítve, a földmunka szempontjából leggazdaságosabb nyomvonalon éri el a Brassó-eret. A csatornát a laza talaj és a roskadásra való hajlamosság miatt, szivárgástgátló burkolattal kell ellátni.

A területen szétosztott vízmennyiséget több nagy kapacitású, magasnyomású szivattyúteleppel emeljük fel az ac. nyomócsöves, vagy acélvezetékes csőhálózatba, ahonnan nyomócsöves öntözőtelepek üzemelnek. Az öntözőfürt nyílt főcsatornájából valamint a Vidiérbe és Brassóérbe beadott vízmeny- nyiségból, a csatornák mellett elhelyezkedő területek nagyberuházást igénylő létesítmények nélkül is öntözhetők.

Az öntözőfürtön belül 6020 ha esőszerű öntözését irányoztuk elő, melyből egyidejűleg 5475 ha terület vízellátását kell biztosítani. A szükséges víz- mennyiség 1.496 m3/sec.

T/2—4. Balmazújvárosi öntözőfürt

Közigazgatásilag Balmazújváros község területén, annak keleti részén fekszik.

Határát — a Vidiér—Brassóérhez hasonlóan — a Keleti-főcsatorna és közlekedési útvonalak, keleten pedig az öntözővizek gazdaságosan még eljuttatható távolsága határozza meg.

A terület domborzatilag nem gyűrött. A Keleti- főcsatornától távolodva a terület közepe táján hirtelen nagy magasságra emelkedik.

Az öntözőfürt területén a talaj kategóriák az alábbiak :

1. talaj kategória 1 835 ha 95,5 %

3. talaj kategória 4 ha 0.2 %

5. talajkategória 83 ha 4,3 %

Összesen: 1 922 ha 100.0 %

melyből 1530 ha (80%) öntözhető.

Az öntözőfürt talajtani szempontból tipikusan löszháti jellegű. A Keleti-főcsatorna közelében lévő területek sekélyebb, a távolabbiak mély termőré- tegűek. A fürt területét két részre osztja az 5. kategóriájú talaj, mely néhol vízállásos, de többnyire legelővel borított.

A fürt domborzatának esésviszonyai és az uralkodó talajok jó vízvezető képességét figyelembe- véve, esőszerű öntözést terveztünk. Egyidejűleg 1392 ha vízellátását kell biztosítani. A szükséges vízmennyiség 0,350 m3/sec.

Az öntözőfürtöt a Keleti-főcsatornából látjuk el szivattyús vízkivétellel és innen az öntözővíz nyílt csatornában jut a nagy terepemelkedésig. Az öntözőfürt ezen alacsonyszintű területén a vízszétosztás burkolt, nyílt csatornákkal megoldható, a magasabb szintű területre azonban a szükséges víz- mennyiség újabb szivattyúzással juttatható el.

T/2—5. Telekföld—Cucai öntözőfürt

A fürt Balmazújváros és Nagyhegyes községek határában fekszik.

Talajviszonyait az alábbiak jellemzik:

1. talaj kategória

2. talaj kategória

3. talaj kategória

összesen :

2 353 ha 81.2 % 399 ha 13,9 % 28 ha 4,9 % 2 780 ha 100.0 %

melyből 2220 ha (80%) öntözhető. Figyelembevéve azt, hogy az öntözőfürtben a meglévő terület kikapcsolásra nem kerül, a teljes terület berendezéséhez 2157 ha fejlesztés szükséges.

Az öntözőfürt talaja jó minőségű, a debreceni löszháti talajhoz tartozik. A kis területű 2. és 3. kategóriájú talajok mészállapotának rendezésével a fürt talajtani szempontból egységessé tehető. Ezek jó víztartó és vízvezető képességű talajok, termőrétegük 80—120 cm között ingadozik.

Az öntözőfürt domborzata erősen hullámos s a Keleti-főcsatornától kelet felé haladva, a térszín erősen, emelkedik, kb. 8 m-t.

A fenti adottságok figyelembevételével a fürtön belül kizárólag esőszerű öntözést terveztünk.

Az öntözőfürt vízellátása a Keleti-főcsatornából biztosítható, földbeépített nyomócsöves főműveken keresztül. A főművekre kapcsolódva ágaztathatók ki a mellékvezetékek s ezekhez csatlakozva ac. nyomócsöves öntözőtelepekkel, vagy hordozható esőztető berendezésekkel lehet megvalósítani az öntözést.

Az öntözőfürtön belül egyidejűleg 2017 ha-on kerül sor öntözésre. Az öntözéshez 0,500 m3/sec vízmennyiséget kell a területire juttatni.

T/2—6. Nagyhegyest öntözőfürt

Közigazgatásilag Debrecen és Hajdúszoboszló városok, valamint Nagyhegyes és Ebes községek területén helyezkedik el.

Az öntözőfürtöt nyugatról a Keleti-főcsatorna, északról a Debrecen—Hortobágyi műút, valamint a Debrecen—Tiszafüred vasútvonal, délről Hajdúszoboszló belsőségi elhelyezkedése, illetve a Debrecen—Budapesti vasútvonal, keletről pedig Debre182