Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
cen város fejlesztésére előirányzott terület határvonala határolja. Az öntözőfürt területén nagy magasság különbségek vannak. Legmagasabb pontja 130,00 m. A. f.-i szintet ér el (Citrahalom). Területét erek szabdalják keresztül, melyek közül legjelentősebb a Peceér, a Vérvölgy és az Agodvölgy. Az említett magaslatból kiindulva az öntözőfürtnek nagy vonalakban észak-déli és nyugat-keleti irányban is esése van. Az öntözőfürt domborzata, lehetővé teszi, hogy a Keleti-főcsatornából a Citrahalomig felemelt víz- mennyiséget gravitációs úton be lehessen hozni Debrecen város közvetlen közelébe. Ez a vízbeszerzési mód lehetővé teszi, hogy a fürt üzemét és Debrecen város további iparfejlesztése és vízellátásának javítása érdekében szükséges vízmennyiséget egymással összehangolva, részben közös létesítményekkel biztosítsuk, és ezzel mindkét szempontból gazdaságos megoldást valósítsunk meg. Az öntözőfürt vízellátása érdekében a Keleti-főcsatornából 3,300 m3/sec vízmennyiséget kell a területre juttatni. Ezen felül az említett vízellátási célokra mintegy 0,5 m3/sec szükséges 10—15 éves távlatban. Az öntözőfürt területe az alábbi talaj féleségekből tevődik össze: 1. talajkategória 15 030 ha 78,8 % 2. talajkategória 3 265 ha 17,1 % 3. talajkategória 404 ha 2,2 % 5. talajkategória 368 ha 1,9 % Összesen: 19067 ha 100.0 % melyből 15 250 ha (80%) öntözhető. Az öntözőfürt talajtani szempontból csaknem egységesnek mondható és a terület túlnyomó része az 1. és 2. talajkategóriához tartozik. A 3. kategóriájú talajok mély bevágások, erek, melyek jelenleg többnyire legelőként vannak hasznosítva. A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas szikes, vagy vízállásos területek Hajdúszoboszlótól északra mély bevágásokban helyezkednek el. Az öntözőfürt talaja minőségi szempontból öntözésre kiválóan alkalmas. Az átlagosan 80—100 cm-es humuszréteg, a talaj víztartó és vízvezető képessége és az erősen hullámos domborzati viszonyok az esőszerű öntözési módszer alkalmazását indokolják. A 3,300 m3/sec vízmennyiséget a Keleti-főcsatorna baloldali töltésben, Hajdúszoboszló és Nagyhegyes községek határán épült szivattyútelep emeli fel és nyomja fel a kiegyenlítő tározóba, illetve a Keleti-főcsatornához közel elhelyezkedő területek nyomócsővezetékeibe. A Citrahalomnál a víz kelet felé való vezetése vasbeton héj csatornákon keresztül lehetséges, melyek nagyjából az öntöző- fürt súlyponti vonalában nyugat-keleti irányban haladnak s így érik el Debrecen város határát. A héjcsatomák mellett az öntözővíz szétosztására 7 nyomásközpontot kell létesíteni, megfelelő automa- tikával összekapcsolva azokat. Ezek a létesítmények főműnek számítanak és a főművek létesítési költségei között irányoztuk elő. Ennek a megoldásnak nagy előnye, hogy a vezetékek az Öntözési igényeknek megfelelően, fokozatosan több lépcsőben valósíthatók meg és az öntözőfürtnek folyamatos kiépítését biztosítja. T/2—7. Ürmöséri öntözőfürt A fürt Hajdúszovát, Földes, Derecske, Tetétlen és Hajdúszoboszló határát érinti. Az öntözőfürt domborzati szempontból igen tagolt, magas dombok, mély vonulatok váltakoznak rajta. E miatt egységes öntözőfürtöt a területen nem lehet kialakítani, de a Keleti-főcsatornából, valamint a Hajdúszováti átmetszésből közvetlen vízkivétellel a terület jórésze öntözéses gazdálkodás alá vonható. Az öntözőfürt területét az alábbi talajkategóriák alkotják: 1. talaj kategória 7 376 ha 84,4 % 2. talaj kategória 429 ha 5,2 % 3. talajkategória 439 ha 5,4 % 5. talaj kategória 414 ha 5,0 % Összesen: 8 658 ha 100,0 % melyből 6850 ha-t (79%) tervezünk öntözni. Flgye- lembevéve azt, hogy öntözőfürtben a meglévő terület kikapcsolásra nem kerül, a teljes terület berendezéséhez 6394 ha fejlesztés szükséges. Az öntözőfürtre talajtanilag is jellemző a régi Kösely medrek és az Ürmösér szabálytalansága. A terület talajának döntő részét alkotó, az 1. kategóriába tartozó talajok között helyezkednek el a 2. és 5. kategóriájú talajok, főleg az erek mély vonulataiban. Az öntözőfürt talajtani szempontból a Debreceni löszhát tájegységéhez tartozik, talajai jó víztartó és vízvezető képességű mélyrétegű talajok. Az alkalmazandó öntözési mód megválasztásánál a. domborzati adottságok az irányadók. A hullámos felületű területeken az esőszerű öntözés alkalmazása a gazdaságosabb, míg az egyenletesen sík területeken, illetve tereprendezéssel síkká alakítható területeken a sávos csörgedeztető és barázdás öntözés alkalmazása az indokolt. Egyidejűleg 6224 ha vízellátását kell biztosítani. A vízellátáshoz 1,980 m3/sec vízmennyiséget kell a területre juttatni. T/2—8. Hajdúszovát—Derecskéi öntözőfürt A fürt Hajdúszovát, Derecske és Tépe községek területén helyezkedik el. Az öntözőfürt területe domborzatilag változatos, gyűrött, mély erekkel és dombvonulatokkal részekre tagolt. Az öntözőfürt területén az alábbi talaj kategóriák helyezkednek el: 1. talajkategória 2. talajkategória 3. talajkategória 5. tala j kategória 5 732 ha 72,1 % 144 ha 2,2 % 887 ha 11,3 % 1 112 ha 14,4 % Összesen: 7 875 ha 100,0 % melyből 6300 ha-t (80%) tervezünk megöntözni, melyhez 6292 km fejlesztés szükséges. Az öntözőfürt területét tehát talajtani szempont183
