Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)

VI. fejezet. Öntözés

Az öntözőfürt területét az alábbi talaj kategó­riák foglalják el: 1. talajkategória 26,0 % 2. talajkategória 0,4 % 3. talaj kategória 34,0 % 4. talaj kategória 39,6 % Összesen: 100,0 % Az öntözőfürt talaja domborzatához hasonlóan igen változó. Legnagyobb kiterjedésben 73.6%-ban 3. és 4. kategóriájú réti agyag és termelésre alkal­mas szikes talajok találhatók. A réti agyagtalajo­kat nagyobb foltokban 1. kategóriájú talajok vál­togatják. A rosszabb vízgazdálkodású talajok a jobbak közé ékelődnek be, ezért az előbbieket az egységes művelés és a nagyüzemi gazdálkodás érde­keinek megfelelően meg kell javítani. Ezen öntözőfürt vízkivétel szempontjából szin­tén nem tartozik szorosan a tiszalöki öntözőrend­szerhez és az öntözéshez szükséges vízmennyisé­get az előbbiekben már ismertetett N—XIV. ön­tözőfürthöz hasonlóan a II. Tiszai vízlépcső által duzzasztott és tározott vízmennyiségből kapja. A terepadottságoknak megfelelően tulajdonképpen 4 önálló fürtből áll. A talajok termőréteg vastagsága 30—50 cm kö­zött változik. A feltalaj a vizet jól vezeti, laza szerkezetű, vízáteresztő, ezért, valamint a dombor­zati viszonyok miatt esőszerű öntözési módot ter­veztünk. Az öntözőfürtben egyidejűleg 1017 ha vízellá­tását kell biztosítani, melynek maximális vízszük­séglete 0,250 m3/sec. Vízmennyiségét a Keleti-főcsatornából kapja. A fürtöt nyomócsöves megoldásúra tervezzük. T/2—2. К—II. öntözőfürt Közigazgatásilag a fürt Hajdúnánás határában 'ekszik. A terület domborzatilag gyűrött, magasan fek­szik, ezért a Keleti-főcsatornából a vízellátása csak motorikus úton biztosítható. Az öntözőfürtön belül a talajmegoszlás az alábbi: 1. talaj kategória 609 ha 37,5 % 2. talajkategória 212 ha 13,0 o/0 4. talaj kategória 102 ha 6,3 % 5. talajkategória 703 ha 43.2 % Összesen: 1 626 ha 100,0 % Az öntözőfürtre a szükséges vízmennyiség 5,075 m3/sec. Ennek a vízmennyiségnek a szétosztása mély- vezetésű, a nagy mélyedéseket összekötő csatorna­hálózat útján valósítható meg. A csatornákat cél­szerű vízszintes fenékkel, vagy legfeljebb minimá­lis eséssel kiépíteni, mivel az öntözési idényen kí­vül ezek a csatornák az öntözőfürt belvízmentesí­tési feladatait is ellátják. Az öntözőfürtben 12 863 ha-on tervezünk öntö­zéses gazdálkodást. Az öntöztetőtelepekből egyide­jűleg 10 933 ha üzemel. Figyelembevéve azt, hogy az öntözőfürtben a meglévő területből 81 ha ki­kapcsolásra kerül, a teljes terület berendezéséhez 12 863 ha fejlesztés szükséges. T/2. Tiszalöki öntözőrendszer löszháti fürtjei T/2—1. Tiszalök—Tiszavasvári öntözöfürl Közigazgatásilag ez az öntözőfürt Tiszalök és Tiszavasvári területét érinti. A Keleti-főcsatorná­tól keletre helyezkedik el, a löszhát északi részén Domborzatilag nagyon gyűrött, 4—5 m-es szint- különbségekkel, ezért felületi öntözésre alkalmat­lan. Az öntözőfürt területét az alábbi talajkategó­riák alkotják: 1. talaj kategória 2. talajkategória 3. talajkategória 4. talajkategória 1 046 ha 79,3 % 169 ha 12,7 % 19 ha 1,4 % 87 ha 6,6 % összesen: 1 321 ha 100,0% melyből 1122 ha-t (85%) tervezünk öntözésre be­rendezni. A fürtnek csaknem teljes területe 1. és 2. kate­góriájú, melyek között kisebb foltokban találha­tók a 3. és 4. kategóriájú talajok. nelyből 1285 ha (78%) öntözhető. Figyelembevéve azt, hogy az öntözőfürtben a meglévő területből 19 ha kikapocsalásra kerül, a teljes terület be­rendezéséhez 1267 ha fejlesztés szükséges. Az 1. és 2. kategóriájú jó minőségű talajok az öntözőfürt összterületének több mint 50%-át teszik ki. A fürt területének másik felét kitevő 4. és 5. kategóriába tartozó talajok főleg az öntözőfürt Középső részén összefüggően helyezkednek el. Az 1. és 2. kategóriájú talajok jó vízgazdálkodá- súak, bár termőréteg vastagságuk viszonylag se­kély. A 4. és 5. kategóriájú talajok megja vitásával egységesen növelhető nagy táblák alakíthatók ki. A talajviszonyok és domborzati adottságok lehe­tőséget adnak mind a felületi, mind az esőztető öntözési mód alkalmazására. Egyidejűleg 1165 ha vízellátását kell biztosítani és maximálisan 0,400 m3/sec vízmennyiség szükséges. Az öntözőfürt vízellátása a Keleti-főcsatornából történik szivattyús emeléssel. A vizet a területre' a völgyeletek felhasználásával, mélybevágású csa­tornákon keresztül célszerű vezetni. Három ilyen csatornával az egész terület ellátható öntözővíz­zel. T/2—3. Brassóér—Vidiéri öntözőfürt A fürt közigazgatásilag Hajdúnánás, Hajdúbö­szörmény városok, valamint Balmazújváros község területeit érinti. A fürt határát részint a Keleti-főcsatorna és műútak, részint a Keleti-főcsatornából gazdaságo­san, egyszeri szivattyúzással történő vízvezetési le­hetőség maximális kihasználása határozza meg. A régebbi tervekben ez a fürt két önálló öntözőfür­töt képezett. A fürtök szétválasztása és külön-kü- lön történő vízellátása költségesnek mutatkozott és kedvezőbb ezért a két öntözőfürtöt egy egység­ként kezelni. 181

Next

/
Thumbnails
Contents