Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

kaszon a földtömeget a hullámtérből lehet kiter­melni. A 67,000—27,180 szelvények között a földkiter­melés részben a hullámtérről, részben a mentett oldalon nyitandó anyaggödörből történik. Az erősítés és magasítás földmunkagépekkel vé­gezhető el. Véderdő telepítést terveztünk a 23,400— 0,000 szelvények között 15 ha, a 27,179—20,170 között 60 ha, a 43,800—27,179 szelvények között 50 ha nagyságban. A talaj kisebb szakaszoktól el­tekintve szikes és így az erdőtelepítést részletes talajvizsgálatnak kell megelőznie. Az Apavára és borzi szivattyútelep közti 17,1 km hosszú távbeszélővonalat, mely jelenleg a Kö- zéptiszavidéki VÍZIG támszerkezetein a jobbparti védtöltés mentén halad, a balparti védtöltés mellé terveztük áthelyezni. így a vonalzavarok gyors fel­kutatása és megszüntetése, hordozható állomások­nak a vízfolyáson* való átfeszítés nélküli bekap­csolása biztosítható. Az öblözetben — a Körösvidéki VÍZIG kezelésé­ben levő — távbeszélőhálózat fejlesztésére 60 km távbeszélő áramkör építése és 70,8 km-en vezeték- csere szükséges. A védvonal fejlesztése 348 500 m3 földmozgósí- tássa.1, nyolc őrtelep felújításával, 17 km új telefon- vonal építésével, 126 ha erdő telepítéssel 21 millió forint költséget igényel. A 3. sz. öblözet tervezett munkái 2 051 800 m3 földmozgósítást, 26 őrtelep felújítást, 100 km táv­beszélővonalon huzalcserét, 325 ha erdő telepítését kívánják meg 99,8 millió forint költséggel. 4. Sebes-Körös—Berettyó közti öblözet Berettyó-balparti védvonal A magassági hiányok pótlását és a töltés erősíté- sést a Berettyó jobbparti töltésnél ismertetett szel­vényméretekkel terveztük meg. A Körösök csatornázásával kapcsolatos VÍZI­TERV alapdokumentációja szerint két lépcsős meg­oldás esetén a Körösladányi vízlépcső 84,70 m, a Vargazugi 88,60 m-re duzzaszt. Megépítésük ese- téni főleg a Vargazugi vízlépcső felett a duzzasz­tott vízszint egyes szakaszokon, 1,00 m-en felüli értékkel haladja meg a mentett oldali terepszin­tet. Tekintettel a hajózás és az öntözővíz szállítás miatti tartós duzzasztásra, mindazon töltéssza­kaszon, ahol a duzzasztott vízszint a mentett ol­dali terepszintet meghaladja a védtöltés további erősítésére lehet szükség. Ennek mértéke és módja csak a részletes talajvízvizsgálatok alapján dönt­hető el. Ezen munkák a vízlépcső beruházását ter­helik. Ez vonatkozik természetszerűen a Berettyó- jobbparti véd töltési szakaszra is. A hullámtér szűk volta miatt az emelést és erő­sítést, ahol csak lehet, a mentett oldal felé tervez­zük. A szükséges föld kitermelése lehetőleg a hul­lámtérből a jelenlegi kisvízi meder szélén nyi­tandó, — a gerendákkal meg nem szakított — agyaggödörből történik. Rövidebb szakaszon, ahol a töltéshez a meder túl közel van, távszállítással kell a szükséges földmennyiséget biztosítani. Hul­lámtér felé történő erősítést Szeghalomnál az 5,500—5,200 közti szelvénynél — ahol a védtöltés a Berettyóújfalu-biharkeresztesi vasútvonalat ke­resztezi — a töltéskoronát a vasúti felépítmény magasságig emeljük az árvédelmi vonalon történő közlekedés biztosítása végett. Az 53.909—52,026 szelvények között összekötő út kisajátítása szük­séges mintegy két km hosszban. Véderdő telepítése csak a torkolati szakaszon a 0—1,3 km közt lehetséges, ahol 6 ha erdőtele­pítést terveztünk be. A távbeszélő vonal korszerűsítésére 37,3 km elavult acél és 63,5 km elrozsdásodott vasihuzal kicserélését állítottuk be. A védvonal erősítése 844 000 m3 földmozgósítással, nyolc őrtelep fel­újításával, 6 ha erdő telepítésével és 100,8 km vezetékcserével 36,0 millió forint költséget igényel. Sebes-Körös-jobbparti védvonal Az OVF rendelete a magassági biztonságot a Berettyó torkolat és a foki híd között 1,50—1,20 m között, onnan az országhatárig 1,20 m-ben ál­lapította meg. A korona szélessége a Berettyó tor­kolata és a foki híd között 5,0 m-ről 4,0 m-re csökken és az ezenfelüli szakaszon 4,0 m. A hul­lámtéri oldalon a mértékadó árvízszint felett 1:2, az alatt 1:3, a mentett oldalon a mértékadó ár­vízszint alatt 0,5 m-ig 1:2, és ez alatt 1:4—1:5 lejtő kialakítását írja elő. A tervezésnél ezeket az előírásokat tartottuk be. A 43,638 km hosszú védtöltés mentén annak közelében haladó műút nincs, azt csupán négy hí­don átvezető műút keresztezi. A heves emelkedésű, de gyors lefolyású árhul­lámokra tekintettel a mentett oldali rézsűk a mér­tékadó árvízszint alatt 0,5 m-rel kezdődően 1:4 lejtővel terveztünk. Ettől eltérően a 32,000—31,000. 29,000—28,000 és 22,000—14,549 szelvények közti szakaszon, ahol a legutóbbi árvíznél szivárgó és fakadó vizet észleltünk, terveztünk 1:5 hajlású lej­tőt. A védvonal erősítése és magasítása az egész hosszban gépi földmunkával hajtható végre. Az erősítés végrehajtása előtt gondos altalaj feltá­rást kell végezni, melynek eredménye esetleg mó­dosítani fogja egyes helyeken jelen tervünket. Tervezésünk során a főként erősen feliszapolódó hullámtér miatt az emelési és’erősítési munkát a töltés mentett oldalán vettük számításba, míg a szükséges föld kitermelését középvízi meder bőví­tése végett a mederszélhez csatlakozó összefüggő anyaggödrökből irányoztuk elő. A beépítés cél­jára innen kitermelhető homokos talaj a töltés hul­lámtér felé történő erősítésére amúgy sem lenne alkalmas. A védtöltés előtti hullámtéren — annak szűk volta miatt — véderdő nem telepíthető. A telefon- vonalnak végig a jobbparton való vezetését beter­veztük. A védvonal erősítése 1 311 200 m3 föld­mozgósítással, nyolc őrtelep részleges felújításá­val, 20,4 km telefonvonal építésével 52,1 millió forintba kerül. A 4. öblözetben tervezett összes munkák 2 155 200 m3 föld beépítéssel, 16 őrtelep felújításával, 20,4 km telefon építéssel, 6 ha erdő telepítéssel, 88,1 millió forintba kerül. A 11. TVK területén össze­119

Next

/
Thumbnails
Contents