Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
sen б 363 800 m3 földmunka, 1,240 km árvédelmi fal, 61 őrtelep korszerűsítése, 153,9 km távbeszélő- vonal építése, 920 ha erdő telepítése válik szükségessé 301,0 millió forint költséggel. A hullámterek hasznosítása A hullámterek hasznosításának módját az 1006/ 1962, számú Kormányrendelet szabályozza. Ennek rendelkezései szerint a Tisza menti hullámtéren szabadon hagyandó parti sávban a magasabb fekvésű jobb talajú területeken tavaszi kalászos és kapás termelhető, a mélyebb és gyengébb talajú területek legeltetéssel és rétként hasznosíthatók. Az árvédelmi véderdő és a szabadon hagyandó partisáv között ezenkívül szálerdő telepíthető. A Sebes-Körös—Hármas-Körös és Berettyó hullámterein szintén tavaszi kapás és kalászos termelhető, míg a mélyebb kisebb árhullámok által elárasztás alá kerülő szakaszok legelőként és kaszálóként értékesíthetők. Ezen folyók mentén — véderdőt kivéve — erdősítés nem lehetséges. A Hortobágy—Berettyó szélesebb hullámtéri szakaszainak hasznosítása az előzőkhöz hasonlóan történik, azzal a különbséggel, hogy itt a hullámtéri talaj kevésbé termékeny és így főleg rét- és legelőként hasznosítható. A szikes talajon eredményes erdő telepítésre csak egyes kisebb szakaszokon lehet számítani. 2.212. Tanácsi kezelésben lévő nyárigátak és körgátak mögötti öblözetek A tiszalöki-tiszafüredi fővédelmi vonal előtti hullámtérben, a tiszadobi tanács kezelésében lévő — eredetileg árvédelmi magángátnak épült — töltés a nyárigátak átlagos méretét meghaladja. Bizonyítja ezt az, hogy az 1888. évi árvíz után helyreállított töltés azóta minden árvíz ellen védelmet nyújtott. Ennek ellenére teljes értékű árvédelmi töltésnek nem tekinthető, mivel a töltés a beleépített tüskök és gyökerek és közvetlenül a töltéslábnál levő anyaggödrök miatt megbízhatatlan. Nyárigátként azonban a tervezett helyreállítási munkával is megfelel. A Tisza balparti hullámterén a mezőgazdasági termelők, sem jelenleg, sem a távlatban nem tartják szükségesnek említésre méltó nyárigát építését. Korábban a tiszalöki duzzasztási térben Tisza- nagyfalu—Tiszalök környékén közel 2000 ha megvédése miatt jelentkezett igényt, a hullámtér rendezésével, a duzzasztott vízszint kizárásával, nyárigát építése nélkül elégítettük ki. A 3. számú öblözetben Szeghalom és Körösla- dány, a 4. számú öblözetben Kismarja és Komádi községeket védi ártérben lévő körgát. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság vizsgálat tárgyává tette Füzesgyarmat, Dévaványa, Ecsegfalva és Kertész- sziget körgáttal való védelmét. Nézetünk szerint a védtöltések kiépítése után az ártérben fekvő községek körgáttal való bevédése nem indokolt, annyival is inkább, mert a községek fejlődése előbb-utóbb túllépné a körgáttal bevédett területet és ugyanilyen megfontolással a létesülő új települések, ipartelepek is mind körgáttal lennének biztosítandók, ami igen nagy holt befektetést igényelne, nem is szólva karbantartásuk bizonytalan voltáról. Szükségesnek tartjuk azonban fővédvonalaink kiépítéséig a meglévő körgátak helyreállítását. Árvízvédelem Az árvízvérdelem hatékonyabbá tétele a felszerelés korszerűsítése és nagyfokú gépesítés révén érhető el. Ennek megfelelően elsősorban nagyteljesítményű, kissúlyú utánfutóra szerelt erő- és munkagépeket (áramfejlesztő, kompresszorok stb.) kell beszerezni. A hírközlő berendezések fejlesztése, főleg a vezetéknélküli ultrarövid hullámon dolgozó duplex rendszerű és a szakaszvédelmi közr- pontokban és a szakaszmérnökségeknél telepített állandó és megfelelő számú mozgó állomással bíró berendezés beszerzésével valósítható meg. Könnyen szállítható, a jelenleg használtnál modernebb kéziverőgépekkel kell felszerelni az ár- vízvédelmi szakaszokat. Felázott töltéseken sem a védelemvezetés, sem a szükséges anyagszállítás szárazföldi járművek alkalmazásával nem valósítható meg. Ezért a vezetés részére nyergeket (a szükséges lovak a védekezés tartalmára az AG-tól és Tsz-től bérelhetők), a szállítások biztosítására vízi járműveket kell rendszeresíteni. Az árvédelmi készenléti osztag üzembiztonságát főleg tartalék kompresszorok és verőgépek, hírközlő berendezések (vezetékes és vezeték nélküli), valamint tartalék alkatrészek beszerzésével, a világító berendezés fejlesztésével, tűzrendészeti felszerelésekkel kívánjuk fejleszteni. Az osztag tagjainak elhelyezésére készenléti szállást, felszerelésének elhelyezésére raktárakat terveztünk. A még nem elegendő számban rendelkezésre álló védőruházat kiegészítése szintén sürgős feladat. Az árvízvédekező munkások részére a községektől távolabb fekvő őrtelepeknél munkásszállások, a közelebb levőknél melegedő építésével és felszerelésével kell biztosítani a dolgozók megfelelő szociális ellátását. A szociális igények kielégítésének és az ÁKSZ osztag felszerelés fejlesztésének költségeit kerettervünkbe beépítettük. 2.22 FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁNAK KERETTERVE A Berettyó folyón a szabályozás következtében gyorsabban levonuló árhullámok befogadására a hullámtér szűknek bizonyult. Mivel a hullámtérnek a töltések beljebbezésével való növelése igen nagy költséggel járna és ez sok helyen közvetlenül a töltések mögötti beltelkek miatt nem is volna gazdaságosan keresztül-vihető, a nagy vizek levezetését a hullámtér mélyítésével kívánjuk javítani. Ezt a töltés emeléséhez és erősítéséhez szükséges földnek a meder széléről földgerendák hagyása nélküli kitermelésével tervezzük végrehajtani. Ezen földtömeg kitermelési költségét az árvízvédelemnél már számításba vettük. 120
