Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
3.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ARVlZMENTESlTÉSBEN, ÁRVÍZVÉDELEMBEN, VALAMINT A FOLYOK ÈS TAVAK SZABÁLYOZÁS ÄBAN Az árvízmentesítésben, árvízvédelemben,, valamint a folyók és tavak szabályozásában a tervező és végrehajtó tevékenység az illetékes Vízügyi Igazgatóságok feladatát képezi. Működésüket az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányítja. Ugyancsak a Főigazgatóság ellenőrizteti közegeivel a védmű- vek állapotát, az előírt árvízvédelmi anyagok és felszerelések készletben tartását. Felülbírálja a készült terveket. A védekezést az Igazgatóság vezetője vezeti, legfőbb irányítását az O VF vezetője, mint kormánybiztos, illetve rendkívüli árvíz esetén különböző minisztériumok bevonásával alakított kormánybizottság gyakorolja. Az MSZMP támogatást nyújt mind_ a vízügyi szerveknek, mind a tanácsoknak az árvédelem fejlesztésében, valamint a tényleges árvédelemmel kapcsolatosan felmerülő nehézségek megoldásában. A tanácsok feladata: a rendelkezésre álló közerők, szállítóeszközök, védekezésre felhasználható anyagok állandó nyilvántartása, az árvédekezéshez szükséges csapatok felvezetése, az önkéntes tűzoltó testületi tagok útján, valamint a védekezők élelmezésének biztosítása, a kiürítési és mentési tervek elkészítése, az időközi változások átvezetése, illetve azokban a valóságnak megfelelő adatok rögzítése. A honvédség igénybevétele, valamint a KPM munkáscsapatainak mozgósítása a kormánybiztos útján történik. 2.2 Az árvízmentesítés és árvízvédelem, valamint a folyók és tavak szabályozásának Keretterve 2.21 ARVlZMENTESlTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM KERETTERVE A fejlesztési terv készítésénél és költségelésénél a következő általános — az összes védvonalra egyöntetűen érvényes — feltételekből indultunk ki: A beépítendő földtömeget úgy határoztuk meg, hogy a tényleges keresztszelvényekből számított mennyiséget az anyaggödör, a töltéserősítéssel érintett felület gyökérzettel átszőtt és így be nem építhető rétegére, csak a részletes tervek alapján megállapítható töltést keresztező utak, járók építésének és kisajátításoknak költségeire, a beépítésre nem alkalmas gyökeres rétegeknek a régi és újonnan nyitott anyaggödrökbe való betolására, a szállításközbeni szóródásra stb. tekintettel 20%-al növelve állítottuk be a táblázatba. A közelmúltban végzett erősítési munkák költségadatai alapján a legnagyobbrészt földmunkagépekkel történő erősítés m3-kénti egységárát 35,— forinttal vettük számításba, a vasbeton árvédelmi falak m3-ét — tekintettel azok építési és szerelési njehézségeire — 1800,— forinttal költségeltük. A belsőségekben — ahol a mentett oldali enyhe lejtő a töltés lábvonaláig terjedő beltelkek miatt nem építhető ki — a tervezett szivárgót fm-ként 1 m3 kővel, 300,— Ft fm-kénti egységárral vettük számításba. Az árvédelmi töltéstartozékokat (km, hm, kisajátítási határjeleket, sorompókat, korlátokat stb.) km-ként 2000 forinttal költségeltük. Az árvédelmi felszerelés fejlesztésére 1,6 millió forintot irányoztunk elő, melyet a védvonal hosszával és az árvédelmi szakaszok száma szerint arányosan osztottunk meg. Ugyancsak hasonlóan osztottuk meg az egyes védvonalak közt az ÄKSZ fejlesztésére előirányzott 1,4 millió forint összeget is. Az új árvédelmi távbeszélővonalak építését km- ként 18 000 forinttal, vezetékcserét (áramkör) 2300 —2400 Ft/km, egy új távbeszélő állomás létesítését 2300 forinttal költségeltük. Az árvédelmi füzes telepítését az OVF utasítása szerint átlag 30 000 Ft/ha költséggel irányoztuk elő. Munkásszállás felszerelését 1 főre 1400,— forinttal, munkások védőruházatát és szociális felszerelését 1 főre 1250,— forinttal költségeltük és a védvonal hosszakkal arányosan osztottuk meg. Az őrtelepek nagyrésze elavult, felújításra szorul. Az általában kő, vagy tégla alapra szigetelés nélkül emelt, féreglyukakkal átszőtt vályogfalú, valamint a szociális követelményeknek meg nem felelő épületeket át kell építeni. Az átépítésre szoruló őrtelepeket és azok egyes objektumait a mellékelt kimutatás tartalmazza. E kimutatásba felvettük — ahol arra belátható időn belül lehetőség nyílik — az őrtelepek villamosítását, munkásszállások és melegedők építését és ahol szükséges, — fúrt kutakkal — jó ivóvízzel való ellátását is. A költségelést, részben a szabvány, részben tapasztalati adatok alapján végeztük. Az alábbiakban az egyes folyók menti védtölté- seket az általuk védett öblözetek szerinti csoportosításban külön-külön tárgyaljuk. 2.211 Állami kezelésben lévő fővédelmi vonalak mögötti öblözetek 1. A Rakamaz—tiszaeszlári és 2. Tiszalök—tiszafüredi öblözet A Tisza-balparti védvonal két öbölzetét a Rakamaz—tiszaeszlári és Tiszalök—tiszafüredi védvonal védi. E vonalon az OVF által előírt 1,5 m magassági biztonsággal kell a töltéseket emelni. A töltést 5,00 m koronaszélességgel, 1 : 3 hullámtéri, a mértékadó árvízszint felett 1 : 2, az alatt 1 : 4—1 :5 mentett oldali lejtővel terveztük. A 111.485—54.251 km közti szakaszon árvíz- szint alatti mentett oldalon 1 : 4, míg a 54,521— 0,000 szelvények közötti fakadóvizes szakaszon a második tiszai vízlépcső tervezett 90,50 m öntözési idénybeni duzzasztásra is tekintettel 1 :5 lejtőt terveztünk. Az 1. számú Rakamaz—tiszaeszlári öblözetben Tiszanagyfalunál a 109,685—108,605 szelvények között a magassági biztonságot a töltéskorona külső — vízfelöli — szélén épülő árvédelmi fallal biztosítjuk. Ugyanezen a helyen szivárgót és a víz át116