Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

re méltó Korbély József: A Körösök és Berettyó szabályozása és vízjárása című tanulmánya (V. K. 1916. 6. füzet és 1917. 1. füzet), mely általában a Sebes-Körös és Berettyó vízgyűjtőjéről, az ármen- tesítés történetéről, az 1919 előtti árhullámok lefolyásáról stb. nyújt hasznosítható adatokat. Ugyanígy forrásmunkát képez a Vízügyi Igazgatóságok monográfiája és a VITUKI Tisza és Körösvölgyre vonatkozó kiadványai. A vízállásjelzés automatizálásával Janó Albert 1959-ben készült terve foglalkozik.

A Tisza csatornázásával a VIZITERV „Tisza csatornázás fejlesztése” c. 12 924 számú terve foglalkozik.

A Körösök csatornázásával és a Keleti főcsatorna alsó szakaszának megépítésével a következő tervek foglalkoznak:

1. Körösök csatornázása (VIZITERV 12 924. sz. 1961. december).

2. Keleti főcsatorna (VIZITERV 12 924. sz. 1962. február 28., Kresz János).

3. A Hortobágy térsége regionális belvízrendezési terve (VIZITERV, 11 824. sz. Kienitz Gábor 1961. július).

A Hortobágy—Berettyón a belvízrendezés után várható maximális árvízszintekkel a „Hortobágy mértékadó árvízszíntjének meghatározása” (Tsz: 10 654. 1955. október, Juhász J.) tanulmány foglalkozik.

Megfigyelések folynak a tiszafüredi szivattyú- telep előtt létesített betonfüggöny hatásának vizsgálatára elhelyezett két talajvízszint észlelő kútsoron. Mindezek a kísérletek, feltárások és tanulmányok általános alapelveket tisztáznak az árvédelmi művek jövőbeni építésére, illetve fejlesztésére. Egyben útmutatást adnak a vizsgálatok tovább folytatásának mikéntjére.

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

— A védműveik magassági biztonságának és keresztszelvényének megállapításánál az OVF 81 137/ 62. számú rendeletének adatait alkalmaztuk.

— A gazdaságossági szempontoknak kívántunk eleget tenni azzal, hogy a töltések erősítését és emelését, ahol csak lehető volt, a mentett oldal felé terveztük. A zömmel földmunkagépekkel történő munkánál a szállítási távolság a legtöbb esetben azonos távolsági kategóriába esik, bármelyik oldalra történik az emelés. A mentett oldali enyhe (1:4, 1:5) lejtőre való áttérésnek ezen oldal meglévő gyepesítése áldozatul esik, így legalább a hullámtéri lejtő érintetlenül marad, újra gyepesítésre nincs szükség.

Az újonnan emelt, a hullámtér felé eső oldalán is erősített töltés bevédése az új gyeptakaró gyökérzetének megerősödéséig igen nagy költséget igényelne. Igaz, hogy ez esetben hullámtéri lejtő külső rétegének elöregedését, szivacsossá válását nem szüntetjük meg, de a hullámtéri lejtő felújítása amúgy is csak átmeneti eredményt adna a néhány év alatt a gyökérzet és állatvilág hatására újra szivacsossá válna.

— A tervezésnél arra törekedtünk, hogy főleg a szűk hullámterű Berettyó és Sebes-Körös mentén a töltéserősítéshez szükséges föld kitermelését olymódon hajtsuk végre, hogy azzal a folyó nagyvízi medrét növeljük. Az egyes védvonalakon szükségessé váló kisebb töltésszakaszok áthelyezésénél szintén ezen szempontokat igyekeztünk érvényesíteni.

Az anyaggödrök nyitása, illetve az erősítési tervek készítése előtt altalaj feltárással kell meghatározni azok mélységét és töltéstől való távolságát olymódon, hogy az anyaggödör feneke a felső záróréteg alsó síkja felett legalább 1,0 m-re legyen.

— A meglévő nyárigát, és ártérben fekvő körgátaknál csupán helyreállítási munkákat terveztünk. Saját védműveink kiépítése után azok erőteljesebb fejlesztését nem tartjuk szükségesnek. Erősítésük nem lenne gazdaságos.

— Az árvédelmi szervezetet egyrészt az árvíz esetén rendelkezésre álló közerő, szállítóeszközök, a védekezéshez felhasználható anyagok és munkagépek folyamatos nyilvántartásával, másrészt a velük rendelkező tanácsi közeg nevének és az évközben beálló személyváltozásoknak az Igazgatósággal történő haladéktalan közlésével kell tovább fejleszteni.

A védekezési eszközöknek a mindenkori műszaki fejlődés legmagasabb fokán kell állniok. Ez vonatkozik az ÁKSZ osztagok felszerelésére és szervezetére és a hírközlő berendezések korszerűsítésére is.

A védekező személyek részére a kellő számú és minőségű védőruhák, a védelmet irányítók részére megfelelő szolgálati helyiségek, az árvédekező munkások számára melegedő, községektől távolabbi őrtelepeken munkásszállások biztosítása szükséges.

— A Berettyó nagyvízi szabályozása érdekében törekedtünk a töltéserősítési és folyószabályozási munkáknak a 2.1203 pontban ismertetett módon az árvízvédelmi művek építésével együtt történő megoldására. Ez főleg a folyó csatornázása során, a kisvízi medernek a töltéserősítéssel egyidőben történő szabályozásával lenne gazdaságosan megoldható. A szükségessé váló meder-áthelyezéseket olymódon tervezzük kialakítani ,hogy az a folyó későbbi időpontbani csatornázásakor a hajózás követelményeinek is megfeleljen.

— A mederszabályozási műveket az előzőkben már ismertetett szempontok szerint a jég és hordalék zavartalan levonulásának biztosítása, a töltést veszélyeztető mederváltozások megszüntetése végett a Berettyón elsősorban a Kálló torkolat— országhatár közti szakaszon tervezzük.

— A szabályozási műveknél kő és rőzse alkalmazását a nagy szállítási távolságokra tekintettel csak a legszükségesebb mennyiségben terveztük. .

— Mivel a Berettyóról részletes és az egész magyar folyószakaszra kiterjedő felvételi adataink nincsenek, csak gyakorlati tapasztalatok alapján tudtunk tervezni.

115