Tiszántúl Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 11., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
A talajvízjárás jellemzőinek ismeretében, átlagos, vagy attól eltérő csapadékviszonyok feltételezésével egyéb előrejelzés is készíthető, mint pl. a talajvízállás előrejelzése más időpontokra, vagy a későbbiek során esetleg a talajvízkészlet változásának előrejelzése. Igény hiányában ezekre még nem került sor. 2.427 A talajvíz vegyi összetétele 2.4271 A TALAJVIZEK VEGYI ÖSSZETÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A felszínalatti vizeket vegyi összetétel szempontjából ugyanolyan összetevők és mutatók szerint bíráljuk mint a felszíni vizeket, azzal a különbséggel, hogy az oxigénháztartás összetevőiből csak az 02-fogyasztási értéket vesszük figyelembe, mert a felszínalatti vizek oldott O2 tartalma elenyészően csekély. (Lásd II. fejezet 2.361.) 2.4272 A TALAJVIZEK KÉMIAI JELLEMZÉSE A VÍZ FELHASZNÁLÁSA SZEMPONTJÁBÓL A víz kommunális és ipari célokra való alkalmasságát keménység és szulfáttartalom szempontjából az alábbi táblázatok szemléltetik: Keménység kategória nk° használhatóság I 0— 15 minden esetben alkalmas II 15— 25 minden esetben alkalmas III 25— 45 csak esetenként alkalmas IV 45— mindenre alkalmatlan Szulfáttartalam kategória mg/1 használhatóság I 0— 60 so3 minden esetben alkalmas vagy 0— 72 SO,. II 60— 300 so3 minden esetben alkalmas vagy 72— 360 so4 III 300— 1000 so3 csak esetenként alkalmas vagy 360— 1200 SO,, IV 1000— 2000 S03 mindenre alkalmatlan vagy 1200— 2400 S04 V 2000— so3 mindenre alkalmatlan vagy 2400— so4 Öntözés szempontjából alkalmatlan az a talajvíz, amelyben: a) nátrium, vagy nátrium-magnézium a domináns kation, bármilyen anion-variációval, vagy b) káldum-magnézium és nátrium, vagy kál- cium és nátrium a domináns kation, hidrokarbonát- anion túlsúllyal. Beton és habarcs készítésére alkalmas az a víz. amelynek szulfáttartalma kisebb, mint 3000 mg/lit. S03 vagy 3600 mg/lit S04 és pH értéke nem kisebb, mint 4,4. E feltételeknek talajvizeink általában megfelelnek.* Keménység szempontjából a szikes területek lágy vizei váltakoznak az ország legkeményebb vizeivel. * Magyarország első vízadó rétegénék 'keménységét és szulfáttartalmát ábrázolja a VITUKI „Magyar- ország Vízkészlete IV. Minőségi Számbavétel. Felszínalatti vizek (Első vízadó réteg)” c. 1961-ben megjelent kiadványa. A talajvíz szulfáttartalma a terület 50%-án 60— 300 mg/lit, a másik 50%-án 300—1000 és 1000 mg/lit. Típus szempontjából domináns a kálcium-mag- nézium-hidrokarbonátos vizek mellett a nátrium- magnézáum-hidrokarbonátos, valamint a nátrium- kalcium-magnézium egyéb anionokhoz kötött víz típusa, de elszórtan megtalálhatók a többi víztípusok is. A területen sok a magas oldott sótartalmú és a nátrium tartalmú kloridos jellegű víz. öntözésre ez utóbbiak nem alkalmasak. Egészségügyi szempontból a Debrecentől nyugatra eső területen találjuk a legtöbb ihatatlan vizet, 50—60%-ban. Debrecentől délre és keletre az ihatatlan vizek százalékos megoszlása 20—30 között van. 2.428 Gyakorlati értékelés A 2.42 Talajvíz c. fejezetrészben a vízgazdálkodási gyakorlat számára összefoglaltuk a TVK-egy- ségünk talajvízkészletére vonatkozó mai ismereteinket. Ezek már támpontul szolgálhatnak a tervezőnek talajvízkészletet fogyasztó vízhasználatok telepítéséhez, vagy legalábbis eligazítást adnak arra nézve, hogy ilyen igények jelentkezése esetén hol célszerű részletesebb feltárásokat végezni. A talajvízszinttel és a talajvízjárással foglalkozó anyag ezenkívül a mezőgazdasági, a mély- és magasépítés számára is segítséget nyújthat. Mivel azonban a talajvízkészlet további terhelhetőségét nemcsak a természeti adottságok, hanem a jelenlegi igénybevételek is meghatározzák, a készlet számszerű számbavételét nem itt, hanem a XVII. „Területi Vízmérleg” c. fejezetben végezzük el. Ott nemcsak a TVK-egységünk egyes részein hasznosítható talajvízkészlet nagyságát határozzuk meg, hanem felhasználhatóság szerint, minőségi osztályokba is soroljuk. 2.43 KARSZTVÍZ A 11. Tiszántúli TVK-egység területén karsztvíz nincs. 2.44. MÉLYSÉGI VlZ Hazai szakintézményeink és szakembereink megbecsült eredményed ellenére a mélységi vízre vonatkozó ismereteink hézagosak, ugyanúgy, mint másutt a világonj. Fogalmi, elméleti és gyakorlati kérdésekben sem nálunk, sem külföldön még nem alakult ki egységes felfogás. Ezért itt sokszor még vitatott megállapítások és vélemények közlésével kell megelégednünk. 2.441 Általános rész A mélységi víz a földkéreg likacsos, hasadékos és üreges kőzetedben lévő, általában nyomás alatti víz, kivéve a talajvizet és a karsztvizet. Felosztjuk rétegvízre, rétegzetten kőzetekben (eruptívu90
