Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

mentáruipari Vállalat, az Üveggyár, a December 4 Drótművek, a Gázművek és még néhány kisebb ipari üzem szintén rendelkezik saját vízművel, ezek azonban vízigényeiket részben (egyes üzemek csaknem teljesen) a városi vízmű hálózatából elégítik ki.

Kizárólag csak a városi vízmű vizét veszi igénybe az Oxigéngyár, a Pamutfonoda, a MÁV Járműjavító, a pályaudvarok, az Ecetipari Vállalat, a Nehézszerszámgépgyár. A DIMÄVAG és az Oxigéngyár az ivóvizet olyan célra használják fel (pl. hűtésre), amelyre nyers ipari víz is megfelelő lenne..

Miskolc ipari vízellátása összefoglalóan az alábbi számadatokkal jellemezhető.

A város ipari üzemei naponta 79 500 m3 vizet szereznek be, melyből 65 500 m3-t saját vízmüveik segítségével termelnek. A beszerzett vízmennyiségből 10 700 m3-t az üzemi dolgozók és lakótelepek vízellátására használnak fel. A napi vízforgalom az ipari víznél 493 000 m3, melynek 86%-a (424 500 m3) visszaforgatásból származik. Az ipari víz 28%-a (138 840 m3) hűtővíz. A városi vízműtől az ipartelepek összesen napi 14 000 m3 vizet vesznek át. A saját vízművel termelt víz 89%-a felszíni, 9%-a talajvíz, 2%-a egyéb eredetű. A beszerzett víz 23%- át magaslati, medencék (18 400 m3) tárolják. Tározás céljára rendelkezésre áll még a Hámori-tónak és a Királykát forrás tavának együttesen mintegy 407 000 m3 térfogata is.

Az ipartelepek a saját vízmüveik útján termelt víz kiemelésére, szállítására évente 17 000 MWó elektromos energiát fogyasztanak.

A város ipartelepeinek ipari vízzel való ellátottsága nyersvíz szempontjából kielégítő, ivóvízella- tottságuk azonban — különösen a diósgyőri nagyüzemeknél — hiányos.

Eger ipara 1 940 m3/nap vízmennyiséget saját ipari vízmüvei által — főleg karsztforrásokból — szerez be, napi 800 m3-t a városi vízműtől vesz ál. Vízforgatás nincs. Szociális, lakótelepi vízellátási célokra 540 m3 vizet használnak fel naponta. Az ipari nyomócsőhálózat hossza 8 km. A tározást 660 m3 térfogatú magasszintű és 20 m3 térfogatú alacsonyszintű medencék biztosítják.

Kazincbarcika hét ipari üzeme közül 4 önálló ipari vízművel rendelkezik. Három üzem vízszükségletét a BRV fedezi. Az ipari vízművek felszíni (Sajó) vizet vesznek igénybe, szélső esetben napi 670 000 m3/nap mennyiségben. A BRV-től átvett vízmennyiség 3 000 m3/nap. A teljes vízbeszerzés tehát 673 000 m3/nap. Szociális és lakótelepi vízellátás céljára napi 1 000 m3-t használnak fel. A visszaforgatott ipari víz 370 000 m3/nap. Ezek szerint a teljes vízforgalom 1 043 000 m3/nap. Ebből napi 500 000 m3 hűtés céljára szükséges. Az ipari nyomócsőhálózat hossza 30 km. A magaslati tározók térfogata 2 800 m3, az alacsonyszintűeké 11 000 m3. Megjegyezzük, hogy a régi hőerőmű néhány éve már csak tartalékként működik, így vizet csak időszakosan, évente kb. 1—3 hónapon át fogyaszt.

A Borsodi Hőerőmű ipari vizét a Sajóból szerzi be. Maximális vízigénye 864 000 m3 nap. Ez azonban teljes mértékben csak akkor elégíthető ki, ha a

Sajó vízhozama lehetővé teszi. Kisvizek idején — amikor a Sajó vízszállítása napi 95 000 m3-re is lecsökken — csökkentett mennyiségű frissvíz-beszerzés mellett működésbe lép az üzem hűtőtornya is, mely azonban csak 240 000 m3/nap vízmennyiséget képes visszahűtesni. Ilyenkor tehát az ipartelep vízi- hiánnyal küzd, nem tud teljes kapacitással termelni. A maximális vízhiány ipari víznél 529 000 m3/nap. Az üzem ivóvízellátása kielégítő.

Ózd ipari vízfogyasztója az Ózdi Kohászati Mű- mek, mely jelenleg nemcsak az ipari vízmüvet, hanem a város lakosságát ellátó ivóvízművet is üzemelteti. Az ipartelep vízellátása céljából a Sajó partján 1904—1906. években csőkutakat létesített tek. Később a gyártelep fejlesztése, valamint a kutak vízadóképességének csökkenése miatt a Sajó vizének igénybevétele vált szükségessé. Az 1955-ben megépített Sajó-parti vízkivételi mű napi 26 500 m3 vizet emel ki a Sajóból. Ebből a vízmennyiségből — melyet külön ipari vezeték szállít az üzemek területére — 1 500 m3 zárt gyorsszűrő-tartá- lyokban történő tisztítás után az ivóvízhálózatba kerül. A gyártelep ivóvízfogyasztása 1 300 m3/nap. Az üzemi célra felhasznált vízmennyiség 287 300 m3/nap. melyből 23 500 m3 hűtővíz. A visszaforgatott vízmennyiség kb. 262 000 m3 naponta. Az ipartelep 31 km hosszú ipari nyomócsőhálózattal, 6 000 m3-es mesterséges tóval, valamint 5 000 m3-es magasszintű tározómedencével rendelkezik. Nyersvízzel való ellátottsága mennyiségileg megfelelő. A viz minősége azonban a Sajó szennyezettsége miatt nem kielégítő.

Sátoraljaújhely iparának saját vízmüvei 460 m3/nap, a városi vízmű 700 m3/nap vízmennyiséget szolgáltatnak. Az összes frissvíz-beszerzés1 tehát 1160 mB/nap. Visszaforgatás nincs. Az ipari nyomóvezeték hossza 4 km. A tározást 2 db összesen 220 m3 űrtartalmú víztorony és egy 50 m3-es alacsonyszintű medence biztosítja. A vízellátottság kielégítő, csúcsfogyasztások idején azonban a városi vízmű vízszolgáltatásában nehézségek jelentkeznek.

Bélapátfalván a Cementgyár vízellátásának biztosítására 191Ö-ben a Lóczi-völgyben 30 000 m3 térfogatú völgyzárógátas tározó létesült, mely karszt- forrás-csoport vizét tározza. A gyár fejlesztésével kapcsolatosan a tározó térfogatát 50 000 m3-re növelték. A vízszolgáltatásba 1910-ben a Lakkút-for- rást, 1920-ban a Mária-forrást, 1956-ban a Salátaforrást kapcsolták be. Ezeknek az együttes vízhozama 500 lit/perc. További víznyerés céljából 1949- ben a Bélkő nyugati oldalán 421 m hosszú táró létesült, melynek vízhozama eredetileg 1 300 lit/perc volt, jelenleg azonban már csak 300 lit/perc vizet ad. Ezért 1960-ban bekapcsolták a monosbéli forrásokat is, melyeknek a vizét karsztaknával foglalták. Innen a gyár naponta 550 m3 vizet használ fel, míg a túlfolyón eltávozó 200—700 m3,Anap vízmeny- nyiséget a monosbéli szénmosó üzem veszi igénybe. A gyár vízellátása jelenleg már kielégítő, összes vízbeszerzése 1 600 m3, melyből 200 m3 adolgozók és a lakótelepi lakosság ivóvízellátását biztosítja A napi vízforgatás 2 200 m3.

260