Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
Bodrogkeresztúron a Cementáruipari Vállalat mésztufablokkot gyártó telepén az ipari vizet a Bodrog folyó biztosítja, napi 570 m3 mennyiségben. Az ipartelep vízellátása kielégítő. A borsodnádasdi Lemezgyár a múltban bányavízből 1 300 m3/nap csapadékvízből, patakvízből 150 m3/nap mélyfúrású kutakból 150 m3/nap vízmennyiséget szerzett be. Ez az 1 600 m3/nap vízmennyiség azonban az igények kielégítésére nem volt elegendő, bár az erősen szennyezett állapotú vízből naponta 36 200 m3-t visszaforgattak. A gyár éveken át vízhiánnyal küzdött. A. vízellátás végleges megoldására Szilvásváradon néhány éve új vízmű létesítését kezdték meg, mely a Szalajka-völgyi karsztforrások vizét veszi igénybe. A karsztvíz feltörése alatt lévő halastóból kivett vizet távvezetéken át gravitációsan szállítják Borsodnádasdra, naponta 2 400 m3 mennyiségben. A távvezeték több településen halad át, amelyeket ivóvízzel fog ellátni. A Lemezgyár naponta összesen 2 670 m3 vizet igényel, melyből a dolgozók és a lakótelep vízszükséglete 370 m3/nap. A tározást 5 db — összesen 730 m3 űrtartalmú — magasszintű medence és egy 22 000 m3 tározóképességű mesterséges tó biztosítja. Encs község vasútállomása részére 2 db talajvíz^ kút napi 220 m3 vizet szolgáltat, melyből 180 m3-t mozdony tápvízként, 40 m3-t pedig a dolgozók és az utazóközönség ivóvízellátásra használnak fel. Az állomás 1 db 100 m3-es víztoronnyal rendelkezik. A füzesabonyi MÁV Fűtőház ipari és ivóvízszükségletét 2 db mélyfúrású kútból fedezi, A kutakból kitermelt vízmennyiség 1 200 m3/nap, melyből 960 m3 mozdonytápvíz, és mosóvíz, 240 m3 pedig ivó- és fürdővíz. A rendelkezésre álló vízmennyiség nem elegendő, ezért a MÁV újabb mélyfúrású kutat szándékozik létesítem. A víztározást 1 db 100 m3-es víztorony biztosítja. A monosbéli Szénmosó részére az ipari vizet a monosbéli források túlfolyó vizéből (700 m3/nap), valamint az Eger patakiból (500 m3/nap) szerzik be. A szükséges 20 m3/nap ivóvizet 1 db talajvízkút szolgáltatja. Az üzem vízellátása jelenleg kielégítő. A víziforgatás 2 000 m3/nap, üzemi célra tehát öszr- szesen 3 200 m3/nap vízmennyiség áll! rendelkezésre. Rudabányán a Vasércbánya Szendrő határában települt vízmüvét 1955—56-ban helyezte üzembe. A vizet egy évtizedekkel ezelőtt — vízbetörés miatt — felhagyott 50—60 m mély bányából (Winter- táró) búvárszivattyúval emelték ki, és a felszíni gépház szivattyúival 10 km-es távvezetéken át továbbították a rudabányai 500 m3-es magaslati medencébe. A víznyerőhely vízadóképessége azonban 1960 őszéig annyira lecsökkent, hogy jelenleg már a vízigény felét sem tudja kielégíteni. Ugyanakkor a Vasércdúsító próbaüzemelése a vízigényeket lényegesen megnövelte. Szükségessé vált tehát a településnek a BRV rendszerébe való bekapcsolása. Ennek megtörténtéig — 3—4 hónapig — provizórikusán nyers Bódva-vizet vesznek igénybe. Ruda- bányán az ipari vízfelhasználás napi 650 m3, melyből 400 m3-t a dolgozók és a lakótelepi lakosság vízellátására használnak fel. A sajóbábonyi Vegyiművek ipari vízműve 1951- ben a Bódva torkolatánál létesült. A Bódva vizét a mederbe épített duzzasztómű mögött gravitációsan tül, majd szivattyúval nyomják az ipari távvezetékbe, mely azt a gyárba, illetve 2 db 10 000 m3-es magaslati medencébe szállítja. Az ipari célra kivett vízmennyiség napi 8 400 m3. Az ipari vízmű melletti — partiszűrésű vizet felhasználó — ivóvízmű a gyár és a lakótelep ivóvízellátását biztosítja. A rendelkezésre álló tározótérfogat magasszintű medencékben 20 700 m3, alacsonyszintűekben 650 m3. A vízellátás általában kielégítő, a vízmű korszerű, üzembiztos. Szerencs község legjelentősebb ipari üzemei a Cukorgyár és a Csokoládégyár. A Cukorgyár kampány üzem, október és február között üzemei, így ipari vízhasználatának zöme is erre az időszakra szorítkozik. A szükséges vízmeny- nyiséget a Szerencs patakból veszik ki, táblás duzzasztó segítségével. Száraz időjárás esetén 32 db fúrt kút vizét is igénybe veszik. Az ivóvizet a Csokoládégyár és a községi vízmű szolgáltatja. A Csokoládégyár 2 db fúrt kútból naponta 200 m3 ivóvízminőségű vizet vesz ki, amiből a Cukorgyár ivóvízszükséglete is fedezhető. Hűtési célra a Cukorgyártól vesz át ipari vizet. Ugyancsak a Cukorgyár biztosítja az üzem részére szükséges gőzmennyiséget is. Szerencs ipara saját víznyerő helyeiről napi 18 300 m3, a községi vízműtől 200 m3 vizet szerez be. A visszaforgatott vízmennyiség 21 600 m3/nap. A vízellátás kielégítő. A MÁV állomás önálló felszíni ipari vízművel, valamint 1 db 50 m3-es víztoronnyal rendelkezik. A Cukorgyár hűtőtava 26 000 m3 térfogatú. Az ipari nyomócsőhálózat hossza 15 km. Tiszapalkonya térségében Hőerőmű épül, és folyamatban van a Tiszavi déki Vegyi Kombinát építése. A Hőerőmű naponta 864 000 m3 vizet emel ki a Tiszából, melyet csaknem, teljes egészében (98%-ban) hűtésre használ fel. Visszaforgató berendezése nincsen. A Vegyi Kombinát lakkfestók- gyára, részére fúrt kút vizét eddig az építési munkáknál használták fel ipari és ivóvízellátási célokra. A Hőerőmű melletti, készenléti lakótelep vízellátását a Hőerőmű ivóvízműve biztosítja. 1.3 A fejlesztés szükségessége .31 AZ IVÖVÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE a) Regionális vízművek Borsodi Regionális Vízmű A borsodi iparvidéknek a felszabadulás utáni években történt hatalmas arányú fejlesztésével kapcsolatosan az; iparvidék településeinek lakosszáma jelentősen megnövekedett. Az új ipartelepek közelében új városok és lakótelepek épültek. A lé- lekszámban megszaporodott, egyre nagyobb kultu261
