Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

A derült (1) és borult (2) napok átlagos száma és a %-os borultság (3)

Eger (1901—30)

4. táblázat

1 IП.

III.

1 IV.

V.

1 -, 1

(1)

3,8

4,0

5,0

4,2

4,3

4,6

(2)

14,0

11,9

10,5

8,3

6,1

6,0

(3)

66

63

57

56

50

53

A ködgyakoriság évi menetében a léghőmérséklet és a páratartalom hatása jelentkezik. Legködösebb hónapunk a december, legkevésbé ködösnek a júliust találjuk.

VII.

VIII. 1

IX.

X.

1 XI.

XII. 1

Év

6,1

7,9

7,9

6,0

4,0

1,9

59,7

4,0

3,6

5,3

9,8

12,3

18,0

109,8

47

42

45

53

65

72

56

Az 5. táblázatban területünk alföldi részének jellemzésére Nyíregyháza, a hegyvidék jellemzésére pedig Kékestető ködös napjainak átlagos számát közöljük.

5. táblázat

A ködös napok átlagos száma (1940—54) Nyíregyházán (1) és Kékestetőn (2)

I.

1 ».

III.

IV.

V.

VI.

VII.

1 VIII.

IX.

X.

XI.

XII.

Év

(1)

6,5

5,1

2,1

1,0

0,5

0,5

0,2

0,5

1,2

3,8

6,0

7,4

35,2

(2)

13,3

10,4

10,3

8,0

6,7

5,3

3,0

4,2

4,5

12,2

17,0

15,0

109,9

A derült, borult és ködös napok számának ismerete a növénytermesztés, elsősorban a napfényigényes növények (pl. paprika) termelése szempontjából fontos. Területünkön a borult napok száma az országos átlag feletti érték.

2.23 légnyomás, szél

2.231 Légnyomás

A tengerszintre átszámított légnyomás évi középértéke területünkön 762,5—762,7 Hgmm közötti. Értéke észak felé haladva növekszik. Az évi átlag izobárjait a 9. ábra szemlélteti.

A légnyomás átlagértékeinek évközi változása egy januári fő- és egy őszi másodmaximum mellett egy májusi fő- és egy novemberi másodminimu- mot mutat. Az erős januári maximum az évek nagy

részében anticiklonális, a májusi minimum pedig ciklonális, csapadékos időjárással jár együtt.

A légnyomás szerepe az időjárás alakulásában döntő, ismerete a meteorológus számára az időjárási előrejelzések készítéséhez azonban egymagában még nem elegendő.

2.232 Szelek

A légnyomásképnek és a Kárpátok módosító hatásának megfelelően területünkön északnyugati- északkeleti az uralkodó szélirány.

Miskolc és Eger, továbbá Kékestető szélirányainak eloszlását a 6. táblázat, továbbá a Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok meteorológiai állomáshálózat c. (1:500 000 méretarányú) térkép szemlélteti.

Szélirányok eloszlása % (szélcsendek nélkül) (1931—40)

6. táblázat

1 É

1 ÉK (

К

! dk 1

D

DNY 1

NY I

ÉNY

Miskolc

39

9

5

5

21

5

íi

9

Eger

9

12

7

11

7

11

10

33

Kékestető

8

15

3

12

18

27

4

13

Az eddig észlelt szeleknek a 3 Beaufort foknál erősebbek évi átlagban 22,6%-át teszik ki. A viharos szelek hányada 1,8%. A legerősebb széllökés sebessége 40 m/s körüli érték, a ritkán előforduló tornádó azonban elérheti a 100 m/s-ot is. Területünk alföldi részén tavasszal és nyáron porviharok is előfordulnák.

A szélviszonyok részletes ismerete gyakorlatunkban új települések, ipartelepek elhelyezésénél, talajvédelem tervezésénél és erdősávok kijelölésénél fontos.

2.24 HŐMÉRSÉKLET

2.241 Talajhőmérséklet

Tekintve, hogy a talajhőmérsékletet Budapesten is csak 4 m mélységig mérik, a semleges zóna mélységének meghatározásánál egyelőre számítá59