Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
sokra vagyunk utalva. Ezek szerint a semleges, tehát azon zónának talajfelszíntől mért mélysége, melyben a hőmérséklet ingadozása már csak néhány század C°, hazánkban 20 m körül van. Ez alatt a geotermikus gradiens érvényesül, melynek értéke kb. 5 C°/100 m. A talajhőmérséklet változásának évi menetét, tekintve, hogy annak ingadozása egy hónap időtartamon belül is jelentős, a havi középértékek nem jól jellemzik. Ezért a 10. ábrán a talajhőmérsékletet is hosszabb ideje észlelő meteorológiai állomások közül a területhez • legközelebb eső Debrecen 15 évi átlagai alapján közöljük a talajhőmérséklet ötnapos középértékeit. 10. ábra. A talajhőmérséklet geoizotermái C° Debrecen (1929—43) A különböző talajok más-más jellegű hőgazdálkodása miatt а 10. ábra csak tájékoztató jellegű lehet, s területünk csupán a Debrecen környékihez hasonlóan löszös (zömmel a Bükk és a Tisza között előforduló) foltjaira jellemző. A nyári szélsőségek jellemzésére Nyíregyháza (11. ábra), a téliekére Tárcái (12. ábra) geoizotermáit közöljük. 11. ábra. Forró nyár (1950) geoizotermái C° Nyíregyháza 1950 forró nyarán a 28 C°-os középhőmérséklet 10 cm, 1939/40 zord telén a fagy 65 cm mélységig hatolt a talajba. Ezek az értékek területünkön a különböző talaj féleségeknek megfelelően meglehetősen széles határok közt ingadozhatnak. (1 m-nél mélyebb rétegben fagyot sehol az országban eddig még nem észleltek.) A talajfagyos napok átlagos száma Budapesten 2 cm mélységben 54, 5 cm mélységben 50, 10 cm mélységben pedig 58. Mivel a fagyos napok száma (lásd 2.242 alatt) területünkön átlag 30%-kal több, mint Budapesten, feldolgozás hiányában meglehetős biztonsággal állíthatjuk, hogy területünkön pl. 10 cm mélységben átlag kb. 70 napon észlelnénk fagyot. Hasonló meggondolás alapján zord teleken 20 cm mélységben kb. 120, enyhe teleken 10 cm mélységben kb. 20 fagyos nap várható. 2.242 léghőmérséklet Az évi középhőmérséklet izotermáit a „Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat” с. (1:500 000 méretarányú) térképen rajzoltuk meg. Területünkön a hőmérséklet évi átlagértéked a földrajzi fekvésnek és a magassági viszonyoknak megfelelően széles határok köt változnak: a Tiszától az északi országhatár felé haladva 10,5 C°-ról 8.0 C°-ra csökken a középhőmérséklet. Az izotermák itt különösen szembetűnően követik a domborzati szintvonalakat: a kiemelkedő hegységeknek (Bükk, Zempléni-hegység) 8,0 CT-os hőmérsékleti szigetek felelnek meg. A terület átlagos hőmérsékleti viszonyait a 7/a táblázatban Eger adatsorával jellemezzük. A legmelegebb déli, Tisza menti rész jellemzésére a 7/b táblázatban a hasonló középhőmérsékletű Túrkeve, az északibb (lakott és művelt) vidék jellemzésére a 7/c táblázatban Salgótarján állomás adatsorát közöljük. 60 12. ábra. Zord tél (1928—29) geoizotermái C° Tárcái
