Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
tenger felett. Szélirány: északi, északnyugati, Szeles idő, futó csapadékokkal. (Hasonló az Aw helyzethez.) CMm Mediterrán ciklon a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Szélirány: déli, délkeleti. Nyáron. dunántúli (500 mm/nap-ot is meghaladó), télen tiszántúli csapadék túlsúllyal. As Anticiklon a Kárpát-medencétől délre. Szélirány: déli, délnyugati. Csapadékszegény idő. NY Nyereghelyzet. A szélirány változó, meghatározhatatlan. Derült, száraz idő. 2.214 Az emberi tevékenység hatása a mező- és mikroklímára A terület ősi képe, tagolt felszíne következtében, mindig változatos volt. A Bükk-hegység nevében őrzi ősihonos fájának a nevét, de ugyancsak bükkös volt a Zempléni hegyvidék Magokká— Nagymilic központok körüli, 400—500 m-t is elérő, nagyobb kiterjedésű területe. A terület többi hegyvidéki részét tölgyesek borították. A Bodrogköz alföldi, homokos részét szintén kiterjedt ártéri erdők borították. Ma a terület kultúrtáj, amelyen erdőgazdálkodás csak a mezőgazdaságilag nem hasznosítható hegyvidéken folyik. Különleges vízgazdálkodási feladatot jelent itt a szárazságra hajló lejtők eróziós károsodásának megakadályozása. Az öntözéses gazdálkodás térhódítása, víztározók és tógazdaságok építése, további vízrendezés, a talajjavítás, erdősítés, településhálózat átalakítása stb. mind-mind a helyi klímaelemek — vízgazdálkodási szempontból jelentős — megváltozására és tovább- aprózódására vezetnek, s így egyre sűrűbb hálózatú és több klímaelem regisztrálására berendezkedett helyszíni meteorológiai mérések elvégzését teszik szükségessé, sőt, ezek hiánya bizonyos fokig máris érezhető. A klímamódosító emberi tevékenységek egyik legjelentősebbike az erdősávok különböző célok (erózió és defláció elleni védelem, levegő tisztasága, erdő- és mezőgazdasági célkitűzések) érdekében történő telepítése. A helyi adottságoktól és az elérni kívánt céltól függően 6—20 m széles, korszerűen telepített erdősáv védelmi zónájában az eddig végzett mikroklíma-vizsgálatok szerint számos egyéb kedvező hatás mellett 20—30%-kal csökken a szél sebessége, s ezzel a relatív páratartalom értéke 15—20%-kai, a talajnedvesség 3—4%-kal emelkedik. 2.215 Az észlelési adatok gyakorlati értékelése A terület meteorológiai állomásai (1. a 2.212 alatt) csak egy-egy aránylag kis kiterjedésű völgy, hegyoldal, fennsík vagy éppen alföldi síkság mezokli- matikus jellemzésére alkalmasak. A terület legnagyobb részének — főleg a Zempléni hegyvidéknek —, ma sincs jellemző meteorológiai állomása. Csapadékmérő állomások tekintetében kedvezőbb a helyzet, a Zempléni hegyvidék azonban ebben a tekintetben is elmarad a terület többi részétől. Sajátos véletlen, hogy — az említett két helyen: Kom- polton és Kisvárdán kívül — a szomszédos területeken sem találunk erre a területre jellemző közeli meteorológiai állomást. 2.22 BESUGÁRZÁS, NAPFÉNY, BORULTSÁG 2.221 Besugárzás Területünkön a besugárzás évi átlagos értéke kedvezőtlen földrajzi fekvése miatt viszonylag alacsony: a Napból a földfelszínre jutó energia meny- nyisége átlagosan 101—105 kcal/cm2 • év, mely ösz- szeg keletről nyugat felé haladva fokozatosan csökken. Ebbő a nyári félévre kb. 77 kcal/cm2 (75%), a téli félévre 26 kcal/cm2 (25%) esik. A besugárzás átlagos havi összegei közül a decemberi (1,9 kcal/cm2-hó) a legkisebb, a júliusi (15,6 kcal/cm2-hó) a legnagyobb. Az évközi megoszlásról a területünk viszonyaira is jellemző Nyíregyháza állomás adatai alapján a 2. táblázat tájékoztat. и. A besugárzás havi összegei Nyíregyházán kcal/cm2/hó-ban (sokévi számított átlag) 2. táblázat in. ív. V. VI. VII. Vili. IX. X. XI. XII. Év 3,1 4,6 8,1 10,9 14,1 15,0 15,6 13,5 9,1 5,8 2,8 1,9 104,5 A besugárzás intenzitása a legkedvezőbb légköri viszonyok mellett sem haladja meg az 1,6 cal/cm8 /min. felső határt 2,222 Napfénytartam A napsütéses órák évi átlagos öszege területünkön elsősorban északi fekvése és részben hegyvidéki jellege következtében mindössze 1 850 és 2 000 óra közt változik, a Tiszától a cseh határ felé haladva fokozatosan csükkenő mértékben. (7. ábra.) Ennek a szegényes napsütésnek mintegy 75%-a a nyári félévre (április-—szeptember) esik. (8. ábra) Területünk napfényben legszegényebb északi részén a napfénytartam évközi megoszlását a 3/a táblázatban Salgótarján, az átlagos viszonyokat a 3/b táblázatban Kompolt adataival jellemezzük. A táblázatokban a havi átlagos napfény tartamok mellett a szélsőséges értékeket is közöljük, melyek ismerete elsősorban a mezőgazdasági termelés szempontjából fontos. 8 10 TVK 57
