Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

itt elő. A Bodrog felé lejtő keleti oldala Tokajtól Sátoraljaújhelyig napfényben gazdag, nyáron meleg és — az egész vidékhez hasonlóan — hosszú, száraz ősszel jellemzett mezoklímatikus táj.

2.212 Meteorológiai állomáshálózat

A területnek tagoltsága által megkövetelt sűrűségű állomáshálózata sohasem volt, ma sincs. Még legkultúráltabb hegyvidékén, a Bükkben is mindig nehéz volt egy-egy éghajlati állomást folyamatosan működtetni. A Cserehát újabban — nemcsak a Meteorológiai Intézet, hanem a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és a Műszaki Egyetem jóvoltából is — kedvezőbb helyzetbe került: Jós- vafő és Rakaca közelében jól működő, kutatói igényeket is (kielégítő állomásai vannak. Legmostohábban ellátott része (amint erre már a 2.211-ben is utaltunk) a Zempléni hegyvidék, ahol — a peremvidéket nem számítva — ma sincs éghajlati állomás.

Legrégibb éghajlati megfigyelő helye Tárcái, az egész vidékre egyáltalán nem jellemző helyen, a tokaji Kopasz és a Sátorhegy közötti mezoklímatikus lejtőn. Több évtizede működő éghajlati állomásai: Eger, Lillafüred, Miskolc, (Bükk), Putaok, Miskolc-repülőtér (Sa jóvölgy). Fügöd (Hemád- völgy), Sárospatak (Bodrogvidék). Az alföldi részen újabban Tiszalök és Tiszapalkonya, a Csereháton Jósvafő (Műszaki Egyetem) és Rakaca (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet), a Bükkben pedig Borsodnádasd, Feketesár, Hármaskút szaporítják — a régebbi elméi nem nagyobb reprezentativitással — az éghajlati állomások számát. A területtel határos állomások: Kampóit (délnyugaton) és Kisvárda (északkeleten). Legalább öt évtizede működő csapadékmérő állomásainak száma 60, amelyek közül a csapadékviszonyok szélsőségeinek és átlagainak jellemzésére kiemeltük a bükki Bánkút (ma már nem működő állomás), továbbá Háromhuta, Poroszló, Mosottó és Miskolc adatait.

2.213 Makroszínoptikus Időjárási típusok

Hess és Brezowski kutatásainak felhasználásával az egész ország területére s így területünkre is érvényes nagy területeken (pl. kontinensrészeken) egyidejűleg előforduló (mafcraszinoptikus) időjárási típusokat Péczely György állította össze. Ezeknek ■— a jövőben a távprognózisokban is közlendő — makroszinoptikus típusoknak az ismerete a vízgazdálkodási gyakorlatban is hasznosítható lesz, mivel minden egyes betűszimbólummal jelölt időjárási típushoz az ország különböző tájain meghatározott időjárási elemek (hőmérséklet, légnyomás, csapadékösszeg és esetleg — intenzitás, stb.) tartoznak. (A CMm típus előrejelzésekor pl. nyáron a Dunántúl egyes részein 50 mm-t meghaladó, a Tiszántúlon alig 1—5 mm-es csapadékra lehet számítani.)

Az 2. tábázatban csak azt a 9 időjárási típust ismertetjük, melyeknek évi előfordulási gyakorisága hazánkban az 5%-ot meghaladja. — A 10%-ot meghaladó gyakoriságú típusokat az I., az 5—10% közöttieket a II. kategóriába soroltuk.

Az 1. táblázatban, szereplő időjárási típusok jellemzése:

A Anticiklon centrum, illetve levegő-szétáramlá- si terület (divergencia) a Kárpát-medence felett. Szélirány: határozatlan jellegű. Tartós szárazság.

Ae Anticiklon a Kárpát-medencétől keletre. Szélirány: déli, délkeleti. Száraz idő vagy kisebb csapadék.

Aw Nyugatról benyomuló ún. azóri anticiklon. Szélirány: északnyugata. Nyáron friss, szeles idő, futó csapadékkal, télen enyhülést hoz.

An Anticiklon a Kárpát-medencétől északra. Szélirány: északkeleti, keleti. Csapadékviszonyok határozatlanok.

Cm Ciklonális helyzet. Hidegfront átvonulása előtt délkörmenti, tehát déli, délnyugati szél. Nyáron általában csapadékmentes, télen csapadékos időjárási helyzet.

AB Anticiklon a Brit-szigetek vagy az Északi1. táblázat

A makroszinoptikus típusok előfordulási gyakorisága Magyarországon

m

A típus

‘C

*0

со

I.

к.

ni.

IV.

V.

VI. 1 vu.

Vin. ) IX.

X.

1 XI. 1 ХП.

Évi

«3

jele

havi

előfordulási valószínűsége %-ban

A

I. Ae Aw

16,2

13,2

10,0

11,4

13,1

8,8

9,4

14,5

8,1

7,0

12,0

8,3

7,8

10,6

8,4

12.3

4,3

17.3

18,8

2,9

25,5

18,8

6,8

20,0

23.0

13.0 11,7

15,5

21,3

8,7

14,0

22,7

9,0

15.8

16.8 8,4

14.1 12,6

12.1

An

9,0

10,0

9,7

8,3

13,2

8,3

5,5

9,7

9,0

10,8

9,3

9,7

9,4

Cm

8,7

9,9

11,6

11,7

8,7

6,3

4,3

5,5

6,3

7,4

10,7

9,0

8,3

II. AB

4,5

7,5

6,1

6,3

5,5

10,7

8,1

7,7

7,3

4.8

4,3

2,9

6,3

CMm

9,4

8,2

7,8

9,3

6,1

2,3

1,4

1,3

4,3

6,5

7,3

9,3

6,1

As

6,1

5,3

6,4

5,7

5,2

6,7

6,2

5,5

5,0

6,5

4,0

6,1

5,7

NY

3,8

4,9

4,5

8,3

8,3

6,3

6,4

6,6

5,3

4,0

3,7

4Д

5,5

56