Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
víz sebességét, a kiegyenlítődés és késleltetés mértékét. Az értékes adatokat ígérő vizsgálatokat a kezdeti lendület után sajnos nem folytatták. Így a kutatás kezdeti stádiumában felállított, a vízfajták eredetére és utánpótlódósára vonatkozó elméletek és számítások bizonytalanságuk miatt alkalmatlanok voltak a mélységi vízzel való mennyiségi gazdálkodásra, bár egyes szakemberek (Lóczy Lajos) igen hamar felismerték ennek fontosságát. A mélységi víztermelés iránt akkor élénkült meg az érdeklődés, mikor kiderült, hogy a magyar medencék kútjainak hozama, illetve nyomása csökkent, ami legalábbis részben a vízkészletcsökkenés számlájára volt írandó. Hosszan sorolhatnánk azokat a területeket, ahol a víz nyugalmi szintje süllyedt, a kutak vízhozama csökkent. Mindez főként a mélységi vízutánpótló- - dás ismeretének hiányából adódott. Volt ugyan torvéhy a vízpazarlás megakadályozására, de nagyon sokszor nem lehetett sem azt megállapítani, hogy hdí kezdődik a pazarlás, sem pedig a törvényt végrehajtani Különösen szembetűnő ez a jelenség egyes zárt medencékben. (A Fővárosi Vízművek cinkotai telepőr pl. az 1950-es években a miocén víztartóra telepített kutak az eredetileg kivehető vízmennyiségnek KTiár csak alig a felét adták.) A mélységi vízk tás jelenleg is a legelmaradottabb. A probléma egyszerűbb megoldása és a kezdet megkönnyítése érdedében Schmidt E. Róbert, majd Juhász József a geológiai és hidrogeológiai viszonyok átlagolása alapján4 tájegységekre bontotta az országot (lásd a 2.44 frontban). Ezután megkísérelték az utánpótlással rendelkező területek és rétegek szétválasztását. Az utáripóltódási lehetőségekkel számos szakember (Balló Ivan, Juhász József, Rónai András, Szébényi Lajos, UTbeïï Károly, Urbancsek János) foglalkozott. A kutatással együtt megindult a rétegvízadatok statisztikai feldolgozása is. Az ország mélyfúrású kútjainak jellemző adatait az Országos Vízkutató4 és Fúró Vállalat vette, majd dolgozta fel; az adat- gyűjtemény rövidesen kiadvány alakjában is megjelenik. Igen jelentős eredmény a Magyar Állami Földtani Intézetben elkészült „Magyarország Hidrogeológiai Atlasza” c. kiadvány megjelenése is. A térképek és tanulmányok sorozatából álló kiváló munka anyagából a magyar medencék és hegyvidékek vízföldtani viszonyait (vízszolgáltató rétegösszletedt) ábrázoló térképeik mellett ki kell emelnünk az ártézi vizek nyomás- és áramlási viszonyait és az artézi vizet szolgáltató rétegösszletek vízhozamát tájegységenkénti és mélységközönkénti bontásban közlő térképeket, melyek összefoglalják az eddigi kutatások eredményeit, s így szükségesek mind a mélységi vízkészlet becsléséhez, mind pedig a későbbi kutatómunkához. Az Atlasz Magyarország hévízfeltárási lehetőségeit is ábrázolja. A Magyar Tudományos Akadémia és a tudományos egyesületek néhány munkabizottsága is foglalkozik a vízkészlet és így a mélységi vízkészlet meghatározásával, ill. a fogalmi és módszertani kérdések tisztázásával. Az Országos Földtani Fő- igazgatóság;, hasonlóképpen a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet e célból külön csoport felállítását is elhatározta. 1.222 Irodalmi áttekintés A felszíni és felszín alatti vízkészletek feltárásáról — Németh Endre: „Hidrológia és hidrometria” c. alapvető tankönyvén kívül — összefoglaló művek még nem jelentek meg, a szerteágazó téma egyes: részleteit más-más oldalról megvilágító szakdolgozatok sokasága viszont lehetetlenné teszi a rendkívül gazdag anyag teljes felsorolását, ezért e témakörhöz nem adunk irodalmi összeállítást. Utálunk vissírant: a magyar szerzők bel- és külföldön megjelent szakirodalmának bibliográfiai adatait felsoroló Hidrológiai Bibliográfia köteteire (1955.; 1961. és 1962.); I a nyomtatásiban meg nem jelent, hazai gyakorlati célú kutatásokról és tanulmányokról áttekintést adó „Hidrológiai Kutatások Számbavétele” c. VITUKI-kiadványra (1962). Az alábbiakban ezért csupán néhány szakfolyóiratot és kiadványt sorolunk fel: MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei, VITUKI kiadványok, különösen Vízrajzi Évkönyv (sorozat), Magyarország Hidrológiai Atlasza, I. Folyóink vízgyűjtőterülete (sorozat), II. ffidrometeorológiai adatok (sorozat), fii. Folyóink vízjárása (sorozat), Magyarország vízkészlete (sorozat), Beszámoló (sorozat), Tanulmányok és Kutatási Eredmények (sorozat)» Vízügyi Közlemények, Hidrológiai Közlöny, M. All. Földtani Intézet kiadványai, köztük Magyarország Hidrogeológiai Atlasza.
