Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2. A 10. északmagyarorszAgi TVK-EGYSÉG természeti adottságai 2.1 Vízföldtani és talajviszonyok 2.11 A TERÜLET FÖLDTANI FELÉPÍTÉSE A földtani viszonyok ismertetésének oélja, hogy egyrészt általános tájékoztatást adjunk a területről, másrészt előkészítsük a „2.44 Mélységi víz” c. fejezetet. Az anyagot alaphegységre, fedőhegységre és medenceüledékekre borítva tárgyaljuk. A hármas tagozódás azonban földtani irodalmunkban nem takar feltétlenül azonos korbeosztást. (A miocén korú rétegeket pl. a Kisalföld alatt vagy Somogybán medenceüledékeknek nevezik, míg a Mecsekben a fedőhegységhez sorolják.) Az egységes tagozódás érdekében a TVK-ban — szokásoktól némileg eltérően — az alaphegység, fedőhegység, medenceüledék elnevezést földtani korokhoz kötjük. Így alaphegységi képződménynek nevezzük a Föld őskorától a Föld középkorának végéig, a felső krétával bezáróan keletkezett kőzeteket; fedőhegységi képződménynek tekintjük a paleogént, vagyis az eocént és oligooént, végül medenceüledékek címszó alatt foglaltuk össze az alsó miocéntől napjainkig keletkezett kőzeteket. Ez a csoportosítás jelenthet ugyan nehézséget, mert pl. a miocén képződmények néha fedőhegység jellegűen jelentkeznek, máskor pedig nem lehet őket a felső oligocéntől szétválasztani. Az oli- gocén rétegek azonban vízföldtandlag általában kedvezőtlenék és legtöbbször nagy vastagságuk folytán jól elválasztják a vízadásra kedvezőbb, eocénnel végződő és miocénnel kezdődő rétegeket. Az •alaphegységek, fedőhegységek és medenceüledékek területi kiterjedését az 1., 2. és 3. ábra szemlélteti. A terület hegyvidékre, medencékre, hegységperemi és alföldi részekre osztható. Г//.Ф:М fék tini kristályos pala fedett kristályos pala felszíni tengeri karbon és perm fedett tengeri karbon és perm felszíni perm és mezozoás vonulal ч fedett perm és mezozoás mcdenceoffozai felszíni harmadidőszaki vulkánosság «x**» szerkezeti vonal 1, ábra. Az alaphegységi képződmények elterjedése 45
