Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
Ezenkívül figyelembe vettük, hogy a IV. bögéből a Lenin Kohászati Művek 0,7 m’/s-os vízigénye, a csatorna alsó szakasza mentén pedig 8000 ha kiterjedésű öntözés 3,2 m3/s-os vízigénye a csatornából megfelelő teljesítőképességű szivattyútelepek építése esetén — gazdaságosan kielégíthető. A számított értékeket minden esetben felfelé kerekítettük. Szivárgó vízzel a csatorna teljes hosszán számoltunk és nem vettük figyelembe azt sem, hogy a csatornából elszivárgó vizek nagy részét az övcsatornák felfogják és az alsó bögébe vezetik, így a szivattyútelepek teljesítőképességét a szükségesnél nagyobb biztonsággal állapítottuk meg. A fentiek alapján az egyes szivattyútelepek teljesítőképessége az alábbi értékekre adódott: I. vízlépcsőnél 7,5 mVs II. vízlépcsőnél 7,5 m’/s III. vízlépcsőnél 6,5 m’/s IV. vízlépcsőnél 5,0 m'/s V-—VI. vízlépcsőnél 2,5 mVs VII—IX. vízlépcsőnél 2,0 m3/s A szivattyútelepek évi üzemidejét a Sajó vízho- zamtartóssági adatai alapján a csatorna Miskolc feletti szakaszán 30 napban (720 órában), a Miskolc alattin pedig 120 napban (2880 órában) állapítottuk meg. A csatorna keresztezi a Nyékládháza—Tiszapal- konya közötti egyvágányú, a Miskolc—Szerencs közötti kétvágányú, valamint a Sajóecseg—Bold va közötti egyvágányú vasútvonalat. A keresztezéseknél — a keresztezési szöget is figyelembe véve — az I. változat esetén 48,3, 59,2, ill. 42,8 m, a II. változat esetén pedig 56,4, 69,0, ill. 50,0 m nyílású vasúti hidat kell építeni oly módon, hogy a hídszerkezet alsó éle és a csatorna üzemi vízszintje között a nemzetközi előírásoknak megfelelően 5,25 m űrszelvény maradjon. Ennek érdekében vasúti pályákat meg kell emelni. A pályaszint emelésnél 2,5%o emelkedésű feljárókat számoltunk. A vasútvonalakon kívül a csatorna 16 olyan közutat is keresztez, amelyeken a forgalom fenntartása szintén hidek építését teszi szükségessé. A hidak nyílása — a keresztezési szögeket is figye- lemdbevéve — az I. változat esetén átlagosan 43,5, a II. változat esetén pedig 51,0 m. A hidak alatti űrszelvény magassága itt is 5,25 m. A hídfeljárók emelkedése 4%o. A hidak alatti csatorna-mintaszelvényt a 16. sz. mellékleten tüntettük fel. A közúti közlekedés biztosításával kapcsalatban megjegyezzük, hogy útátkötések és korrekciók miatt 5300 m új makadám és 4200 m új földút építését kellett előirányozni. A csatorna és a Sajó keresztezéseinél a szükséges vízszintet biztosító 2x20 m nyílású duzzasztóművek nyílásait három övű billenőlapos vasszerkezet zárja. A Sajó árvizeinek levonulását a duzzasztómüvek — megfelelő mélységű küszöb esetén — nem zavarják nagyobb mértékben, mint a jelenleg is meglévő hidak. A csatorna építésével kapcsolatban szükségessé váló partbiztosításokat, továbbá a csatornát keresztező elektromos távvezetékek és gázvezetékek átalakítását a tervezés során előirányoztuk. A Sajól-völgyi csatorna teljes építési költsége: A Saj ó-völgyi csatorna teljes építési költsége: az I változat (tolóhajózás 1000 t. hordképességű bárkákkal) esetén 64 milhó Ft a II. változat (1500 t hordképeségű áruszállító motorhajók) esetén pedig 828 millió Ft Nem mulaszthatjuk el rámutatni arra, hogy óránkénti, azaz napi 24 zsilipelést véve számításba, a csatorna telejsítőképessége egyirányban az I. változat esetén kereken 6,5 millió tonna, a II. változat esetén pedig kereken 10,0 millió tonna. Ez a teljesítőképesség azonban a zsilepelési idő csökkentésével és a szivattyútelepek teljesítőképességének növelésével, vagy tartalékmedencék építésével akár a kétszeresére is növelhető. A Sajó-csatornához szervesen kapcsolódnak a Tiszapalkonyai (T4) Hőerőmű és a Tisza vidéki Vegyikombinát rakodói, valamint a miskolci, a Szir- rnabesenyői és a berentei kikötő. 2.22 A TISZA П. VÍZLÉPCSŐ KIHATÁSAI A 10. SZ. TVK TERÜLETÉKE A Tisza II. vízlépcső a 8. számú TVK területén épül meg. Elsődleges célja a nagykúnsági és jászsági, valamint a délborsodi területeknek öntözővízzel való ellátása. A beruházási programot megelőző tanulmánytervet a VÍZITERV öt alternatívában dolgozta ki. Ezek közül a Tisza II. vízlépcső operatív bizottsága a 3. sz. alternatívát fogadta el, mely szerint a vízlépcső a kiskörei híd fölött 2,5 km-re, a 404,8 fkm-ben épül meg. A beruházási program a meglévő árvízvédelmi töltések között hullámtéri tározást irányoz elő. A 88,50 m-es üzemi és a 90,5 m.-es max. tározási szint között öntözés céljára 208 millió m” vizet lehet tá- rozni. A Tisza II. vízlépcső tehát a tiszai duzzasztás és az öntöző főművek révén folyószabályozási, árvízvédelmi, belvízvédelmi és öntözési vonatkozásban érinti a 10. sz. TVK területét. A folyószabályozás terén elsősorban 6 db. gázló rendezése szükséges a Tiszatarján—Tiszafüred közötti szakaszon annak érdekében, hogy a vízlépcső minden körülmények között biztosított, a vízlépcső megépülte után pedig a folyó beágyazottsága rögzített legyen. Ezeken a munkákon kívül a már meglévő partvédőművek megemlése szükséges az előirányzott duzzasztásnak megfelelően. Árvédelmi vonatkozásban a terület védművei közül a Tisza II. vízlépcsővel kialakított tartós tárolási vízszint a Laskó-balparti töltést, a Tisza-töl- tésnek Laskó-torkolat—Tiszakeszi közötti szakaszát a 473 fkm-ig. valamint a Cincse, Rima és Eger torkolati szakaszának töltéseit érinti. A duzzasztott vízszint a Laskó torkolatnál 120 cm-rei, Tiszakeszinél 350 cm-rel van a ma mértékadó árvízszint alatt és az érintett szakasz alsó részén a hullámtereket 2,5—3,0 m magasan borítja. A hullámtér vízborítása Tiszadorogmáig fokozatosan 380
