Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása
A hajócsatorna keresztezi még a Rózsás-eret, a Szuha-patak mellékágát, a Bódvát és a Hejő árapasztó csatornát is. Ezek közül a Rózsás-ér a Szuhába átvezetve a VIII. bögére gravitációsan bevezethető. A Bódva vizét a torkolati szakaszán lévő duzzasztómű 120,80 m-es szintre duzzasztja. A ke- resztése a VII. bögében ugyancsak szintbe történik. A VII. bögénél a töltések magasságának megállapítása során számoltunk azzal, hogy a Bódva árvize a 122,40 m-es szintet is elérheti. A csatorna a Hejő árapasztó csatornát a II. bögében keresztezi. Itt az üzemi vízszint 99,00 m; csupán 0,40 m-rel magasabb az árapasztó csatorna fenékszintjénél. Az árapasztó vízhozamának gravitációs levezetése megfelelő torkolati műtárgy kialakításával megoldható. Általánosságban megjegyezzük, hogy a keresztező vízfolyások összvízhozamának egy része a hajócsatornába is bevezethető. Ezt a lehetőséget azonban a csatorna vízszükségletének számítása során figyelmen kívül hagytuk. A csatorna keresztmetszetének kialakítása során mindkét változat esetén kétirányú hajózást vettünk irányadóul; a szelvényméretek a hajók méreteiből következtek. I. változat esetén a víziszállítást két egymás- mögé csatolt 1000 t hordképességű, 2,0 m merülésű, 80,00x8,0 m főméretű barakkal terveztük. A csatorna víztükrének szélessége 35,00 m, a fenékszélesség 17,00 m, a vízmélység a tengelyben 3,5 m, attól 8,5 m távolságra pedig 3,00 m. A csatorna oldalrézsűi töltésben és bevágásban is 1:3 hajlásúak. Hullámverés elleni védelmül 0,20 m vastag szűrőrétegen fekvő 0,12 m vastag, helyszínen csömöszölt, az üzemi vízszint alá, ill. fölé 1—1 méterrel érő betonlap burkolat szolgál. Az üzem- vízszint feletti 1,0 m-es szinten mind a bevágásos, mind a töltésezett szakaszon 4,0 m széles padkát alakítottunk ki. Közülük az egyiket, mint földutat állandósítjuk. A csatorna töltései az üzemvíz szintjénél 1,50 m-rel magasabbak. Ettől csak azoknál a bögéknél tértünk el, ahol számítani kellett arra, hogy az üzemi vízszintnél magasabb vízszint is előállhat. Vízzáró szigetelést az olyan szakaszokon sem terveztünk, ahol a csatorna vízszintje a terepszintjét lényegesen meghaladja. Az ilyen helyeken a töltéseket a gyengén áteresztő fedőrétegből az árvédelmi töltések építési előírásait betartva kell megépíteni. A szükséges vízzárás a Sa jó-víz beeresztésével, a természetes holmatáció révén rövid idő alatt elérhető. II. változat esetén a vízszállítást 1500 t hordképességű 2,50 m merülésű 85,00x9,50 m főméretű áruszállító motorhajók bonyolítják le. A csatorna víztükrének szélessége 43,00 m, fenékszélessége 22,00 m, vízmélysége a tengelyben 4,00 m, attól 14,00 m távolságban 2,50 m. A csatorna szélessége a víztükör alatti 2,50 m-es szintben (a teljes terhelésű mértékadó hajó fenekének magasságában) 28,00 m. Szelvénye megfelel a IV. o. nemzetközi jelentőségű víziutakra a KGST és az EGB által megállapított méreteknek. Az oldalrézsűk 1:3 hajlásúak. A hullámverés elleni védelmet az üzemvíz alatti 1,000 m-es szinten kezdődő és a vízszint fölötti 1,00 m-es szinten végződő, 0,20 m vastag betonlapburkolat biztosítja. A csatorna két oldalán a vízszint feletti 1,00 m-es magasságban 4,00 m széles padka van, amelyek közül az egyiket mint földutat állandósítjuk. A csatorna töltései az üzemvíz szintjénél leg- alábbi 1,50 m-rel magasabbak. Vízzáró szigetelést itt sem alkalmazunk. A csatorna építése során nagy mennyiségű föld- felesleg keletkezik, mivel a kitermelt földanyagnak legfeljebb 15%-át kell szerkezeti feltöltésekbe beépíteni. Mód van tehát arra, hogy a hidraulikus talaj törés szempontjából veszélyes helyeken a töltések biztonságos kialakításáról gondoskodjunk. A csatornán 9 hajózsilip épül. Hasznos alapterületük 12,00x85,00 m. küszöbük mélysége az üzemvízszint alatt 2,50 m. A vízlépcsők magassága 3.20 és 7.00 m között változik. A felső főkhöz billenőtáblás, vagy szegmens, az alsókhoz támkapus elzárásokat terveztünk. Az elzárásokat úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegyék a csatornán a vízeresztést is. A kamrák töltése és ürítése az elzárószerkezeteken át történik. Az I. (tiszapalkonyai) hajózsilip elzárószerkezetét — mivel a tiszai árvizek meghaladják az I. böge vízszintjét — kétoldali víznyomásra kell méretezni. Az alsó főhöz kettős táblás (süllyedő és emelő, a felsőhöz pedig süllyedő táblás kaput terveztünk. Javítások idején a zsilipek az alsó és felső főben elhelyezhető betétgerendákkal elzárhatók és vízteleníthetek. A zsilipelésre várakozó hajók részére az al- és felvízben 200—200 m hosszú várakozótereket alakítunk ki. A várakozó terek fenékszélessége az I. változat esetén 30.00, a II. változat esetén pedig 38.00 m. A víztükör szélessége 48,00 m, illetve 59.00 b. Az uszályok kikötésére mindkét oldalon gyaloghíddal összekötött kikötő járomsor szolgál. Az I. változat esetén a bárkákat egyenként, géphajó nélkül zsilipelik át: a bárkákat a zsilipeléskor elektromos csörlőberendezések mozgatják. A géphajók a bögékben ingaforgalmat bonyolítanak le. A II. változat esetén az áruszállító motorhajókat szintén egyenként kell átzsilipelni. Mivel a csatorna vízellátása, továbbá a csatorna mentén fellépő egyéb vízgazdálkodási igények kielégítése a Sajóból a folyó menti vízhasználatok vízszükséglete miatt nem biztosítható az év minden szakaszában, a csatornát olyankor, amikor a Sajóból a szükséges vízhozam nem vehető ki, a Tiszából felszivattyúzott vízzel kell táplálni. Ezért a vízlépcsőket az igényeket biztonságosan kielégítő szivattyútelepekkel egybeépítve terveztük. A szivattyútelepek teljesítőképességének megállapításánál a rendelkezésre álló adatok alapján évi 5 millió t egyirányú forgalmat tételeztünk fel. Figyelembe véve annak egyenlőtlen megoszlását — biztonsági okokból — óránként egy zsilipeléssel számoltunk. A zárószerkezetek mellett elcsurgó vizet 5 1/s m, a párolgási veszteséget 2 1/s km, a szivárgási veszteséget pedig 20 1/s km értékkel vettük számításba. 379
