Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
rális igényekkel fellépő lakosság ivó vízszükségletének kielégítése jelenleg is komoly feladat és még komolyabb lesz a jövőben, amikor a 20 éves tervidőszak folyamán az ipari termelés növelésével párhuzamosan a lakosság életszínvonala is tovább fog emelkedni, A megnövekedett vízigények kielégítése érdekében a Borsodi Regionális Vízmű meglévő víztermelő telepeinek kapacitását növelni kell, továbbá új víztermelő telepeket kell létesítem a lázbérci tározó vizének felhasználásával. Özd városnak és környékének vízellátása céljából ki kell építeni a BRV nyugati rendszerét is, minthogy ez jelenti e terület vízellátásának egyedüli helyes megoldását. A BRV által ellátott, illetve ellátandó települések vízvezetékhálózatát úgy kell bővíteni, hogy a tervidőszak végére a teljes belterületi lakosság vízellátását biztosítsa és így az egészségtelen ivóvizet szolgáltató ásott magánkutak és közkutak, valamint a gazdaságtalan és korszerűtlen egyedi vízművek felszámolhatók legyenek. Kis regionális vízművek A vízhiányon túlmenően részben a meglévő vízmű kapacitása, részben pedig a települések egymáshoz való közelsége indokolttá teszi az Északkeletbükki Regionális Vízmű hálózatának bővítését, a felsődobszai vízmű ellátási körzetének több településre való kiterjesztését, valamint Kács környékén regionális vízmű létesítését. A felsorolt kis regionális vízművek kiépítése a körzetükhöz tartozó települések vízellátásának leggazdaságosabb megoldását jelenti, minthogy ez ilymódon túlnyomórészt csak nyomóvezeték építését igényli. b) Városi, községi vízművek Miskolc vízműve jelenlegi kiépítettsége mellett a lakosságnak mindössze a 70%-át látja el vízzel. A város lakossága a terviidőszak végéig köziéi 100 000 fővel fog növekedni. Ezt figyelembe véve, továbbá a 10Ö®/0-os vízellátottség érdekében a vízmű kapacitását a jelenleginek csaknem a 2,5-szere- sére kell emelni. Sátoraljaújhelyen a vízfogyasztás már elérte a vízmű termelőképességének felső határát, így a város továbbfejlesztésének alapvető feltétele a vízmű bővítése. Mezőkövesdnek jelenleg nincs vízműve, a lakosság vízellátását közkutak biztosítják. A település várossá fejlesztése, a jelentős átmenő és idegenforgalom, valamint az egészségügyi és műszaki követelményeket ki nem elégítő intézményi vízművek és közkutak felszámolása feltétlenül szükségessé teszi a közműves vízellátás megvalósítását. Tiszaszederkény szocialista város vízmüvének építése folyamatban van. Eger város vízműve jelenlegi kapacitásával az 1980. évi fejlesztési lélekszámnak mindössze a 40— 50%-át képes ivóvízzel ellátni. A vízmű fejlesztése tehát feltétlenül szükséges. Ezt egyébként a város1 jelentős idegenforgalma is indokolttá teszi. Szerencs és Tokaj meglévő vízmüvei csupán a jelenlegi igényeket elégítik ki. A két község fejlesztési lélekszáma együttesen 42 000 fő lesz, a vízművek kapacitása pedig alig 8 000 fő ellátására elegendő. A tervidőszakban tehát további 34 000 fő vízellátásáról kell gondoskodni. Közműves vízellátást tervezünk Sárospatak és Encs községek részére is. Jelenleg mindkét település lakosságát közkutak és intézményi vízművek látják el ivóvízzel. A jelentős lakosszám, továbbá a helységek politikai, gazdasági és kulturális jelentősége azonban szükségessé teszi a közműves vízellátás megvalósítását. c) Törpevízművek Törpevízműveket olyan települések részére irányoztunk elő, ahol a vízellátás — elsősorban hidrogeológiai okok miatt — közkutakkal nem oldható meg. A törpevízművek létesítését vízhiányon túlmenően az a körülmény is indokolja, hogy a figyelembe vett helységek túlnyomó részében a szocialista mezőgazdasággal összefüggő termelési központ. továbbá közoktatási, kulturális, kereskedelmi vagy egyéb — közműves vízellátást igénylő — intézmény települt, illetve fog települni. d) Közkutas vízellátás A közkutakból ellátott települések vízellátásának fejlesztését — az alacsony fokú ellátottságon túlmenően — elsősorban közegészségügyi szempontok indokolják, A közkutak nagy xésze ugyanis talajvízre telepített ásott kút, melynek a vize — a megfelelő védőterületek hiánya miatt — könnyen fertőződhet. 1.32 az ipari vízellátás fejlesztésének SZÜKSÉGESSÉGE Az ipari vízellátás fejlesztését egyrészt a meglévő üzemeknél jelentkező vízhiányok megszüntetése, másrészt az országos iparfejlesztéssel kapcsolatosan jelentkező újabb vízigények kielégítése érdekében irányoztuk elő. Fejlesztésre kerülnek egyes miskolci ipartelepek, mint pl. a hej6csabai Mész- és Cementmű, továbbá a Borsodi Vegyikombinát, a Tiszavidéki Vegyi - kombinát, a felnémeti. ipartelepek, a rudabányai Vasércdúsító, a szerencsi Cukorgyár, a borsodná- dasdi Lemezgyár, az Északmagyarországi Vegyiművek és a, bélapátfalvi Cementgyár. Üj ipari létesítmények csoportjába sorolhatók a Béréntei Vegyiművek és a már épülő Betonelem- gyár, a szendrői Cement- és Mészmű, az encsi és a füzesabonyi gépipari üzemek, valamint a sárospataki Konzervgyár. Egyes1 kisebb településeknél az iparfejlesztést (alsózsolcai Épületelemgyár, erdőbényei Kőzúzómű, nyékládházi és hejőszalontai kavicsbányák) a helyi anyagok felhasználása indokolja. A Sajó-völgyi ipari vízellátás tervezett fejlesztése szükségessé teszi a Sajó vízminőségének megjavítását és kisvízi hozamainak tározók útján történő növelését. Különálló ipari vízellátási problémát vet fel Szerencs iparfejlesztése, mely megnyugtatóan csak átfogó vízgazdálkodási terv alapján oldható meg. 262
