Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

À városi vízműveken kívül néhány jelentéktelen ipartelepi vízmű 1 200 főt lát el ivóvízzel, míg a közkutakról 3 200 fő ivóvízellátását biztosítják. Ez azt jelenti, hogy a külvárosok és a belváros perem- részednek vízellátása megoldatlan. Ezeken a területeken a lakosság magánkutak vizét fogyasztja.

A város lakosságának ivóvízzel való ellátottsága jelenleg 79%-os.

Eger város belterületi lakosságának ivóvízellátását egy összefüggő városi vízműrendszer és egy in- téményi vízmű biztosítja. A közigazgatásilag Egerhez tartozó Felnémet lakossága részére az ivóvizet közkutak szolgáltatják.

Az 1926-ban létesített városi vízmű 2 db mélyfúrású pozitív kútra települ, melyek közül az egyik 56 m, a másik 182 m mélységű. A kutak által szolgáltatott 31—32 C° hőmérsékletű karsztvíz természetes nyomással jut a vízműtelepre, ahonnan szivattyúk továbbítják a hálózatba. A vizet régebben savtalanították. Jelenleg a savtalanító berendezést nem használják. A nyomás és fogyasztás ingado- zásait 600 m3 hasznos térfogatú ellennyomó meden- oe egyenlíti ki.. A vezetékhálózat gerincét 200—250 mm 0-jű öntöttvas körvezeték képezi. Erről ágaznak le az egyes elosztóvezetékek. A városi vízmű víznyerőhelyeinek együttes termelése jelenleg 6 700 m3/nap. Ebből az ipar napi 800 m3-t vesz igénybe. A hálózati vízveszteség nagyobb a megengedettnél.

Ózd ivóvízellátása az alábbi víznyerőhelyekről történik:

Putnoki kutak (7 db)

Sajó jobbparti kutak (2 db) Bánrévei kutak ( 3db) Hódoscsépányi kút Karú I. kút Ózdi szűrőmű

összesen:

2 800 m3/nap 1 820 m3/nap 1 000 m3/nap 150 m3/nap 30 m3/nap 1 500 m3/nap 7 300 m3/nap.

Fenti vízmennyiségből a város 5 200 m3-t, az Ózdi Kohászati Üzemek 1 300 m3-t használt fel. A veszteség mintegy 800 m3/inap, aminek nagy része vízpazarlásból adódik.

A felsoroltakon kívül Farkaslyukon önálló bányatelepi vízmű üzemel, továbbá 13 db ásott közkút áll rendelkezésre. Ennek figyelembevételével az összes víztermelés napi 7 500 m3, melyből az ipar

1 300 m3-t használ fel.

A Saj ó-parti vízmű vizét 0 350 mm-es, 12 km hosszú öntöttvas főnyomóvezetéken vezetik a városba, ahol kb. 62 km hosszú hálózat biztosítja a víz szétosztását. A tározás 5 medencében történik, melyek összes térfogata 1 740 m3.

Ózd jelenlegi ivóvízellátása nem kielégítő. A lakosságnak csak a 20%-a részesül komfortos ellátásban, a többi része közkifolyókról, köz- vagy magán- kutaktól kap ivóvizet. Nyári időszakban a magasan fekvő helyeken vízhiány mutatkozik. A víz minőségét a szűrőmű által szolgáltatott klórfenolos Sa.jó- víz nagyon lerontja.

Sátoraljaújhely vízműve 1906-ban épült. A város északi szélén, a Ronyva patak balpartján, a 2—3 m vastag fedőréteg alatti 25—30 m vastag di- luviális kavicsrétegre 5 db 30 m mély 0 380 mmes fúrt kutat telepítettek, egymástól 40 m-re. A víz jó minőségű, csupán fluórszegénysége kifogásolható. A városnak a vízművel ellentétes szélén épített 2X450 m3-es ellennyomómedencéjéhez 0 250 mm-es öntöttvas fővezeték szállítja a vizet. Az elosztóhálózat a város egész területére kiterjed* 1, kivéve az új településeket.

A víznyerőhely vízadóképessége 4 000 m3/nap. A vízműtelep ezzel szemben a kedvezőtlen vízkivételi mód és a fővezeték szűk keresztmetszete miatt csak 3 300—3 500 m3/nap vízmennyiséget tud termelni. A gépház elektromos berendezése elavult. A telep és a medence közötti távjelző-berendezós 1921 óta nem működik, ami szintén megnehezíti a vízmű gazdaságos üzemeltetését.

Nyári időszakban a város vízigénye 4 000 m3/nap, így időnként vízkorlátozást kell elrendelni. A napi 3 400 m3 víztermelésből a helyi ipar 700 m3-t von el. A vízveszteség igen nagy. A fővezeték egyik ága a csehszlovák területre is szolgáltat vizet, napi 150 m3 mennyiségben.

A csehszlovák területen épülő új vízmű szintén a Ronyva kavicsteraszát fogja megcsapolni, ezért a fejlesztési lehetőségek meglehetősen korlátozottak.

Edelény község déli peremén 1955-ben bányász- lakótelepek építése kezdődött. A lakótelep, valamint az I. és II. sz. lejtaknák vízellátása céljából vízmüvet létesítettek, mely a Bódva partjára telepített 4 db 8—10 m mély szűrőzött csőkútból, gyűj- tőkútból, 150 m3-es alacsony szintű medencéből és gépházból áll. Ez utóbbiba vas- és mangántalanítós céljára gyorsszűrő berendezés van beépítve. A vízkivétel megoldása mintaszerű. A vízmű talajvizet termel, melyet valószínűleg a Bódva is táplál. A víz jó minőségű. Vas- és mangántartalma mintegy 0,2 mg/lit. A napi víztermelés 720 m3, melyből 2 000 főt házi bekötések, 1 400 főt közkifolyók útján látnak el. A tározást egy 300 m3-es ellennyomó medence biztosítja. Az elosztóhálózat hossza 11 km.

Szerencs vízmüvét, mely 1940-ben épült, a Rá- kóczi-kertben lévő, 8 m mély aknával foglalt forrásra telepítették. A vizet szivattyúk nyomják a hálózatba, illetve az ellennyomó medencévé kiképzett tározómedencébe, mely a vízművel szemben lévő domboldalon, a temető felett épült. A gazdaságos üzemelést távjelző berendezés hiánya gátolja. A víznyerőhely vízadóképessége 1 400 m3/nap, a jelenlegi átlagos víztermelés azonban csak 410 m3/nap. Ebből az ipar napi 200 m3-t vesz igénybe. A vízr minőség megfelelő. A nyomócsőhálózat még nincs teljesen kiépítve, ezért a községben a vízelláitottság — a meglévő közkutakat is figyelembe véve — csak 59%-os.

Tiszaszederkény Üjváros meglévő épületeit, valamint a felvonulási lakótelepet egy ideiglenes vízmű látja el ivóvízzel. A vízmű egy próbafúrás és egy ettől 50 km-re lévő kút vizét termeli. A búvárszivattyúkkal kiemelt vizet hidrofor nyomja a hálózatba. A napi víztermelés 350 m3, melyből jelenleg 1 100 főt látnak el. Az ideiglenes vízmű egyes részei a létesítendő végleges jellegű vízműnél is felhasználhatók lesznek. A vízmű ellátási körzete

33 ío TVK

257