Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
tonsággal épült. Az említett ipartelepek nagy értéke indokolttá teszi, hogy a töltésnek a kellő bizf- tonságra való fejlesztése mielőbb megtörténjék. ad, 9. A Taktaközt védő Tisza-töltés koronaszintje az 1962-es árvíznél helyenként csak 60—70 em-rel volt azskárvízszint felett. Ezeknek a gyenge szakaszoknak az emelése és erősítése tehát szükségesnek mutatkozik. ad, 10. A délborsodá öblözet védvonala a tisza- tarjáni, tiszakes'zi,. ároktői szakaszok nagy részén rossz, a töltés vizet könnyein áteresztő altalajra épült, sok helyen régi holtmedret keresztez. A Las- kó töltése mögötti agyagárkok megnyitásával a fedőréteg jelentős részét eltávolították. Ekek a hiányosságok már közepes árvizeknél is veszélyes fakadóvizeket akoznak, ezért az előzők során felsorolt munkákkal való kiküszöbölésüket elő kell irányoznunk. ad, 11., 12. A Hemád völgyében elsősorban a már bevédett öblözetek töltéseit kell a szükséges biztonságra kiépíteni. Ezután következhet a ma még nyílt árterei: ármentesítése, amelyek közül elsőnek a Gibárt—ócsalánosi balparti nyílt ártér bevédését irányoztuk elő. ad, 13. A Tíszapalkonya—Ároktő—Tiszakeszi jobb- és balparti hullámtérben lévő nyárigátak fejlesztése társulati feladat. Ezek a munkák, ameny- nyiben a társulat a szükséges hitelt előbb tudja biztosítani, a II. ötéves terv időszakában is végrehajthatók. ad, 14. A délborsodi Tisza-töltések hiányosságainak megszüntetése a Tisza II. vízlépcső megépítése nélkül is indokolt, A vízlépcső építése során ez a munka szükség esetén sorrendben előbbre hozható. ad, 15—18. Elsősorban a taktaközi és a bodrogközi öbölzeteket védő tiszai töltések hiányait kell pótolni, ez után következhet a Bodrog és a Sajó még bevédetlen, jobbára mezőgazdasági jellegű öblözeteinek az ármentesítése. ad, 19. A Tíszamenti, már bevédett öblözetek árvízvédelmével kapcsolatos védelmi anyagok korszerűsítésre, illetve kiegészítésre szorulnak. Biztosítanunk kell továbbá a védanyag jobb elhelyezését is. 2.32 A FOLYÓK SZABÁLYOZÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKLÁSA A 2.32 posnban tárgyaltak alapján megállapítható, hogy fontossági sorrend tekintetében a Tokaj—Tiszafüred közötti Tisza-szakasz szabályozását előbb kell végrehajtani, mint a Bodrogét. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy adott esetben a Bodrogon egy sürgős munkát nem szabad elvégezni a Tisza-szaibályozás teljes befejezése előtt. A szabályozási munkák sorrendje helyesen csak egy-egy hosszabb folyószakasz helyzetének mérlegelése és a munkák várható eredményének számbar- vétele alapján állapítható meg, szem előtt tartva azt az elvet, hogy a sürgető helyi érdek kielégítése mellett a megépítendő szabályozási művet be kell illeszteni a fölötte és alatta csatlakozó folyószakaszok tervezett szabályozási rendjébe. A TVK-ban előirányzott folyószabályozási művek építési sorrendjét, ilyen meggondolás alapján állapítottuk meg. Természetesen ugyanezeket az elveket közvetve határoztuk meg a Sajónál és a Hernádnál is a szabályozási művek építésének sorrendjét. A folyószabályozási munkák kiviteli költségének ütemezését illetően előirányzatunkat millió Ft-ban a 19. táblázat jelzi. 19. táblázat 1 j 1960—80. j közötti feji. 1980. utáni fejlesztés Fejlesztés összesen Tisza 127,5 14,5 142,0 Bodrog 2,5 2,5 5,0 Sajó 46,0 24,0 70,0 Hemád 52,5 16,5 69,0 összesen: 228,5 57,5 286,0 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A tervezett folyószabályozási munkák, a technika mai fejlettségi fokának megfelelő maximális igények kielégítését célozzák. Az árvízmentesítés és árvízvédelem tervezett színvonala árvízveszélyektől mentes termelési lehetőséget kíván teremtem mind a mezőgazdaság, mind az ipar részére. A tervezés az ármentesítés és a folyamszabályozás kérdéseit teljes összhangban oldja meg, ezzel kapcsolatban — az alámosás veszélyének elhárítása, valamint a nagy víz levonulásának biztosítása érdekében — a szükséges helyeken, töltéskorrekciókat irányoz elő (Tisza jobbparti védtöltés), a Hemád nyílt Öblözeteinek mentesítését pedig az építendő töltések jobb vonalozása, állékonyságának biztosítása miatt feltétlenül szükséges mederrendezési munkákat is az ármentesítést terhelő feladatként kezeli. A tervezett ármentesítési munkák, a belvízrendezés helyzetében csupán a Hemád és a Sajó mentén hoznak változást. Itt ugyanis a ma még nyílt árterek ármentesítése során számos új belvízöblö- zet alakul ki. Az új öblözetek belvízlevezető zsilipjeinek megépítését a terv az ármentesítés terhére előirányozza. Az öntözések helyzetét és fejlesztési tehetőségeit a tervezett ármentesítési munkák nem befolyásol144
