Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
ják. Annál mélyrehatóbb a Tisza II. vízlépcső duzzasztásának a hatása a heves—délborsodi Tisza- szakaszra az. ármentesítési művek állékonyságának biztosítása, továbbá a mentesített oldalra történő átszivárgás káros következményeinek megelőzése szempontjából. Az ármentesítés és árvízvédelem helyzetét a vízlépcső létesítése kétségkívül megnehezíti, és ezt a hátrányt a leggondosabban megtervezett védelmi művek építésével kell ellensúlyozni. Az árterületeken — a Miskolc fölötti Sajószakaszt kivéve — túlnyomó részben mezőgazdasági munka folyik. A szükséges biztonságnak megfelelő méretekkel tervezett védelmi művek megvalósítása a mentesített területeken megfelelő biztonságot fog teremtem a termelés számára. Mint már a 2.23 pontban is említettük, a tárgyalt folyószabályozási munkák szaros kapcsolatban vannak elsősorban az árvízvédelem fejlesztésével, s mind ennek, mind csaknem minden vízgazdálkodási ágazatnak fontos alapját képezik. A hajózás biztosítása révén pedig a nagytömegű olcsó vízi- szállítás ügyét szolgálják. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A terv a lehetőségek szerint figyelembe veszi és hasznosítja a legújabb kutatások eredményeit, valamint az árvédekezéseknél szerzett megfigyeléseket. A tervezett töltéserősítési munkák kivitelezése során a védvonalak menti talajfeltárásokat az eddigi tájékoztató jellegű feltárásokon túlmenően, sűrítem kell, különösen azokon a szakaszokon, ahol az altalaj minősége és rétegződése eddig még nem volt egyértelműen megálllapítható. A töltéserősítést — ahol csak lehet — gépesített földmunkával javasolj uk végrehaj tani. Az árvízvédelem legmodernebb eszközeinek beszerzését a fejlesztési terv előirányozza, biztosítja ezzel a védelem elérhető legmagasabb műszaki színvonalát. Természetes azonban, hogy a technika rohamos fejlődése az árvízvédelem terén is új lehetőségeket fog teremteni, amelyeket a jövőben szintén hasznosítani, illetve alkalmazni kell. A szabályozási igények és módszerek általában ismertek, és a TVK tárgyát képező folyószakaszokra vonatkozóan gazdag nyilvántartási és tanulmánya anyag áll rendelkezésre. A tiszai vízlépcső kiépítése folytán előállott új helyzetben mégis sok további megfigyelésre és tanulmányozásra van szükség a duzzasztott szakaszok hordalékviszonyai (a lerakódás és az eltávolítás módjának tanulmányozása) és jégviszonyai (főleg a kártétel nélküli jéglevezetés) tekintetében. Ugyancsak hosszabb tanulmányozást és előkészítést igényel a hullámterek rendezése is. A Sajó és Hernád folyók teljes ármentesítése után a hordalék, jég és az árvíz levonulása mindkét folyónál gyökeresen megváltozik. Az új helyzet megfigyelését és tanulmányozását szintén feltétlenül elő kell irányozni. 19 10 TVK Í45
