Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
adatokon kívül a terület védvonalainak állapotára vonatkozó adatai a TVK-nál jól felhasználhatók. A 6. sorszám alatti, a Sajó-torkolat jobbparti, erősen exponált, főleg Tiszapalk ony át érdeklő szakaszának fejlesztéséhez ad jó alapadatokat. A 7., 8., 9., 10., 11., 12. sorszám alattiak a Sajó és Hemádvölgy ármentesítésének korszerű tanulmány tervei, a kiviteli tervek alapjai. A TVK-ban ott, ahol még kiviteli terv nincs, az adatok összehangolása után teljes egészükben felhasználhatók. A 13. sorszám alatti, mint a 7—12. sorszám alattiak, de kiviteli tervek adatai a TVK készítésénél szintén hasznosíthatók. A 14. sorszám alatti a Tisza, jobbparti hullámterében lévő ún. poroszlói öbLözet nyárigátjának igen részletes, alapos, jól használható gazdaságos- sági számításokkal is alátámasztott tanulmány- terve. A 15., 16., 17. sorszám alattiak a Bodrogzúgi nyárigát kiviteli tervei. Korszerűek, az elsőrendű védvonallá, vagy a jelenleginél magasabb fokú biztonságra való kiépítés alapadataiként használhatók. A 18. sorszám alatti a Tiszapalkonya—Tiszavalk közötti jobb- és balparti hullámtér nyárigátjainak vázlatterve. A TVK-ba beépíthető. A 19. sorszám alatti, a Tisza és a mellékfolyók hullámtérrendezésének alapelveit és költségeit tisztázza. b) A múlt század II. felében végzett és világszerte elismert nagyarányú folyószabályozási munkáinkkal a Tiszavölgyben 2 alapvető célkitűzést sikerült többé, kevésbé megvalósítani: az árvizek levonulásának meggyorsítását és szétterülésének megakadályozását. E kettős eél elérése érdekében végzett mederátmetszés! és töltésépítési munkákat azonban anyagi nehézségek miatt nem követte nyomon a szükséges mértékű mederrögzítési, kö- zépvizi szabályozási; munka. A szakadó partok megkötésére többnyire csak azokon a helyeken került sor, ahol a partrongálódások már az árvíz- védelmi töltések fennmaradását veszélyeztették. A folyószabályozási tervek elkészítéséhez, — ideértve a folyószabályozási keretterv készítését is — általában nincs szükség külön kísérletek és kutatások végzésére, mert mind a szabályozási problémák, mind a szabályozási módszerek ismertek. A korábbi helyzethez képest mégis új és eddig még nem teljesen felderített szabályozási kérdések jelentkeznek a tiszai vízlépcsők kiépítésével összefüggésben. Ugyanis a duzzasztott szakaszokon épített szabályozási művek helyzetét és általában a mederfenntartást az eddiginél nagyobb mértékben befolyásolja néhány olyan tényező, — pl. a hordalék, a jég, a hullámverés, — amelyeknek a duzzasztás előtti helyzetben kisebb, vagy más értelmű jelentősége volt. Az 1954 óta üzemben levő tisza- löki vízlépcső (a Tisza I.) által beduzzasztott folyószakaszon végzett eddigi megfigyelések révén az említett új tényezők hatására vonatkozóan már vannak bizonyos tapasztalataink, tehát a tervezett újabb, a kiskörei—tiszai vízlépcső (Tisza II.) duz- zasztási szakaszára is előirányozhatok a megfelelő szabályozási munkák. De a helyes meder fenntartás érdekében további megfigyelést és tanulmányozást igényelnek a vízlépcsők bogai a hordaléklerakódás továbbá a múlthoz képest megváltozott körülmények között történő jégképződés és jéglevonuMs szempontjából. A Sajó és a Hemád folyók magyarországi szakaszának mederrendezési kérdéseiben a „VIZI- TERV” 1959. évi tanulmánytervei, továbbá az a) fejezetben felsorolt ármentesítési tanulmányok közül a 9. és 10., valamint az adatgyűjtemények közül a 7., 8., 9. és 10. sorszám alatt ide adnak útmutatást. A Tokaj—Tiszafüred közötti Tisza szakasznak, valamint a Bodrog folyó magyarországi szakaszának szabályozási kerettervéhez meglehetősen nagyszámú leírás, felvételi anyag, adatgyűjtemény és tanulmány áll rendelkezésre. Ezek közül az alábbiak különösebb jelentőségűek: 1. VITUKI: Vízrajzi Évkönyvek. 2. VITUKI: A Tisza helyszínrajza, hossz- és keresztszelvényed . 3. VITUKI: A Bodrog helyszínrajza, hossz- és keresztszelvényei. 4. Korbély József: A Tisza szabályozása. 5. Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása. 6. Az 1954. évben készült első Országos Vízgazdálkodási Keretterv-vázlat. 7. Az OVF 20 éves fejlesztési terve. 8. VÍZIG: Miskolc: Vízgazdálkodási Adatgyűjtemény. 9. VlZITERV: A Tisza csatornázási tervének kivonata. 10. VlZITERV : A borsodi, művek ércellátása vízhűtőn c. tanulmányterv. 12. A tiszalöki vízlépcső tervezésére, építésére és megépítése óta eszközölt megfigyelésekre vonatkozó irodalom. 2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT ALAPELVEK Az árvízmentesítési, árvízvédelmi, valamint a folyók szabályozási távlati tervek elkészítésénél az alábbi fejlesztési alapelveket követtük: A TVK-hoz tartozó árterek korábban kiépült fővédvonalai közül, a Tisza, a Takta mentén, a Bodrog alsó szakaszán, valamint a Sajó, Rima, Csincse, Kánya és Laskó torkolati szakaszán mértékadó, a VITUKI által 1957. évben, az addigi legmagasabb árszintből és a Borsodi nyílt árok betöltésétől meghatározott; a 2.11 pont alatt első helyen felsorolt tanulmányban közölt árvízszint. A Sajó és Hemád ármentesítésnél — ahol kialakult árvízszint még nincs — mint mértékadóval, a VlZITERV által meghatározott 1 %-os előfordulási valószínűségű árvízhozamhoz tartozó vízszinttel számolunk, illetőleg a fővédvonalakat azok figyelembevételével tervezzük. A szóbajöhető variánsok kiválasztásánál a legteljesebb mértékben alkalmaztuk a gazdaságosság elvét. 17 ío TVK 129
