Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
A már ármentesített területek védőműveinek fejlesztésénél a töltések (árvízvédelmi falak) méreteinek a szükséges mértékben való növelésének, vízzáróképességük és altalaj viszonyaik megjavításánál, a rövideibb szakaszok áthelyezésénél, mindig szem előtt tartottuk, hogy a védmű és annak altalaja állékonyság szempontjából egységes egészet alkot. A még be nem védett árterek árvízmentes!tési terveinél számítással és gazdaságossági becsléssel állapítottuk meg a legkedvezőbb töltésvonalozást, a hullámtér szélességét és a töltés méreteit. A meglévő nyárigátak megerősítésénél figyelembe vettük a folyószabályozási elveket, méreteiket pedig a gazdaságosság mérlegelésével állapítottuk meg. Az árvízvédelem szervezését és a védekezés anyagi eszközeinek fokozatos korszerűsítésiét a műszaki fejlődés legmagasabb fokára tervezzük emelni. A védekezést végző személyek részére a lehető legjobb munkakörülményeket és a legnagyobb biztonságot tervezzük megteremteni. A még töltésezetlen folyók, nagyvízi szabályozásánál a folyószabályozás elveinek megfelelően kell megállapítani a hullámtér szélességét, annak mezőgazdasági (fásítás stb.) hasznosítási módját, a legkedvezőbb töltésvonalozást és a töltés magasságát. A nyárigátak vonatozását ugyancsak folyószabályozási alapelveknek megfelelően kell megállapítani. A már töltésezett folyóknál a nagyvízá szabályozás ott merül fel, ahol a meglévő töltések vonatozása akadályozza az árvíz és a jég szabad levonulását. Itt a töltéseknek megfelelő helyre és megfelelő vonatozással történő áthelyezése szükséges, a gazdaságosság figyelembevételével. A mederszabályozási műveket ott kell betervezni, ahol a meder jelenlegi állapota nem biztosítja a víz. a hordalék és a jég akadálytalan levonulását, — hj ózható folyókon pedig a fentieken kívül még a hajóutat is — illetve változása veszélyetzeti az árvízmentesítési műveket, a mederben levő műszaki létesítményeket, vagy a meder káros elfajulása állhat elő. Természetszerűleg figyelembe kell venni azt, hogy a folyó egy szakaszán történő beavatkozás kihatással van a szomszédos szakaszok alakulására is. hAol befejeződött a középvízi szabályozás, de ez kisvíznél nem biztosítja a megfelelő hajóutat, ezt kiegészítő kisvízi szabályozással kell előállítani. A szabályozási művek tervezésénél figyelembe kell venni az építési anyagok beszerzésének lehetőségét. A lehetőség szerint a legszélesebb körben alkalmazni kell az élő növényzettel való mederrögzítést. A növényfajták életlehetőségeit a vízállás- tartóssági görbék alapján kell elbírálni. A mederszabályozási művek magassági adatainak megállapítását szintén az egyes szakaszokra jellemző szelvények vízállás-tartósság! görbéi alapján kell elvégezni. A mederszabályozás tervezésiénél figyelembe kell venni a tervezett folyócsatornázásokat is. A csatornázott folyók szabályozási műveinek építési időpontját, a gazdaságosság figyelembevételével, a vízlépcső üzembehelyezési időpontjával kell összeegyeztetni. A vízlépcső üzembehelyezéséig szükséges lehet bizonyos átmeneti időszakra ideiglenes szabályozási munkák beállítása. 0.13 AZ EGYES SZERVEK SZEREPE AZ ARVlZMENTESlTÉSBEN, Árvízvédelemben, valamint A FOLYÖK ÉS TAVAK SZABÄLYOZASABAN A területen levő fővédelmi vonalak beruházási, felújítási, fenntartási és védelmi munkáit az Országos Vízügyi Főigazgatóság, illetőleg a területileg illetékes Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság látja el. A nyárigátakkal kapcsolatos beruházási, felújítási, fenntartási, valamint védelmi munkákat az érdekelt társulatok, vagy ahol még társulat nem alakult, az illetékes tanácsok látják el, a VÍZIG szakmai támogatása mellett. A TVK-ban tárgyalt folyószakaszok szabályozási munkáinak végrehajtása az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányítása alatt az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság feladata. A folyószabályozási munkáknak az árvízvédelemmel, a vízhasznosítással és a hajózással való szoros összefüggései miatt a munkák elvégzése elsőrendű érdekét képezi nemcsak az érdekelt megyéknek, városoknak, községeknek, ipartelepeknek, vagy a hajózásiban érdekelt KPM-nek, illetve közlekedési vállalatoknak, de mindezeken keresztül az egész népgazdaságnak is. Egyébként maga a Keretterv (2.2 fejezet.) külön is feltünteti azokat a folyószabályozási munkákat, amelyek nem szorosan vett szakágazati érdekből, hanem egyéb igények kielégítése érdekében, mint járulékos beruházások kerülnek megtervezésre. 2.2 Az árvízmentesítés és árvízvédelem, valamint a folyók és tavak szabályozásának keretterve 0.21 AZ ARVlZMENTESlTÉS ÉS ÁRVÍZVÉDELEM KERETTERVE MEGLEVŐ ARMENTES1TÉS1 MÜVEK FEJLESZTÉSE A terület meglévő ármentesítésá műveinek fejlesztését a bevezető részben ismertetett (táji) felsorolásban a következő további bontásiban tárgyaljuk: I/a Bodrogközi öblözet. II. Taktaközi öblözet. III. Délborsodi—Hevesi öblözetek IV. Hemádvölgyi öblözetek I/a. Bodrogközi öblözet A tervezés alapját a tiszai töltésnél és a Bodrog torkolati szakaszán a 24,5 töltés km alatt (sá130
