Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
A 10. sz. vízgazdálkodási területegység jelentős része hegyvidék. A dombvidéki részeken a talajviszonyok igen változatosak, a síkvidéki területeken, valamint a folyóvölgyekben a talajvízhelyzet jellemzőit a 10. sz. térkép tartalmazza. A síkvidéki területeken a talajvíz fő táplálója a csapadék, a dombvidéki területrészek környezetében magasabb részeken beszivárgott csapadékból származó talaj- vízhozzáfolyás is táplálja a talajvízkészletet. A Sajó, Hemád és Bódva völgyében a völgy esésének irányában jelentősebb talajvízáramlás van, a síkvidéki terüelteken a talajvíz mérsékeltebben a Tisza félé szivárog. Kitermelhetőnek ítélt dinamikus talajvízkészlet az alábbi: A Sajó és Hemád Miskolc alatti völgyszakaszán elterülő hordalékkúpon 1.45 m3/s A Bodrogköz területén és a Bodrog jobbpartján 1,10 m3/s A Hemád-völgyben az országhatártól Onga—Gesztely vonaláig 0,50 m3/s A Takta közben és környékén 0.50 m3/s A Sajó-völgy Sajószentpéter és Miskolc közötti szakaszán a Bód- va-völgy torkolati szakaszával együtt 0,25 m3/s A Bükk alján 0,25 m3/s A Sa jó-völgyben az országhatártól Sajószentpéterig 0,10 m3/'s A Bükk párkánysíkján 0,10 m3/s A Bódva-völgyében 0,05 m3/s 2.424 A vízfolyások által befolyásolt területek talajvízkészletének jellemzése A Tiszának a Sajótorkolat feletti szakaszán a folyó talajvízre gyakorolt közvetlen hatása, ahol a talajvízállás változása hűen követi a folyó vízállásváltozását a Tisza partjától átlagosan 0,8 km, maximálisan 2,0 km és minimálisan 0,4 km távolságig terjed. Ezen túl helyezkedik el a közvetett hatás sávja, ahol több árhullám hatása már csak összegezetten és késleltetve érezhető. A második sáv hatása a Tisza partjától átlagosan 1,6 km, maximálisan 2,8 km, minimálisan 1,0 km távolságban helyezkedik el. A Sajó torkolata alatti Tisza-szakaszon a folyó hatása lényegesen nagyobb távolságra terjed ki. Itt a közvetlen hatás sávszélessége átlagosan 2,2 km, maximálisan 5,5 km, minimálisan 0,4 km, a közvetett hatás határa pedig a Tisza partjától átlagosan 3,2 km, maximálisan 6,5 km, minimálisan pedig 1,0 km-ig terjed. A Tisza talajvízre gyakorolt hatásának határait a 10. sz. térkép szemlélteti. A mellékfolyók hatásaa partoktól 200—300 m távolságig terjed. A partmenti sáv változó talajvíz forgalma a folyó vízállásától függ. Magas vízállás idején a partmenti sáv talajvize a folyóból gyarapszik, alacsony vízállásnál a környezet talajvize táplálja a folyót. Végeredményben ez a vízforgalom nagyjából kiegyenlített, hosszantartó alacsony vízállások idején a folyók elszívják a környezet talajvizét. 2.425 A talajvizházlartás mesterséges megváltoztatásának lehetőségei A talajvízháztartás mesterséges megváltoztatásának lehetősége, valamint az elváltozás mértéke mindenütt a helyi adottságoktól és a műszaki beavatkozás jellegétől függ. A folyó csatornázás általában csak abban a partmenti sávban érezteti hatását, ahol természetes állapotában is a talajvízállás a folyó vízállásváltozásainak hatása alatt áll. A kitermelhetőnek ítélt dinamikus talajvízkészlet zömmel a csapadékbeszivárgásból származik. Ha mesterséges beavatkozással 7—10 m-nél mélyebbre süllyesztjük a talajvíztükröt a csapadékból származó utánpótlódás megszűnik. Öntözött területeken a talajvíz nyári párolgási vesztesége csökken. így a hasznosítható talajvíz- készlet növekszik. Ennek mértéke az öntözési idény időtartamától és az öntözés folyamatosságától függ. A hasznosítható dinamikus talajvízkészlet növekedése öt hónapos öntözési idényt számítva maximálisan 7—8 lit/km* folyamatosan kitermelhető talajvízhozamot jelent. 2.426 A talajvízelőrejelzés A területegység alföldi részére rendszeresen minden évben készül talajvízelőrejelzés, amely a tavaszi maximális havi közepes talajvízállás várható értékét és az előfordulás valószínű hónapját tartalmazza. Az előrejelzés 7 db talajvízészlelőkút megfigyelése alapján, a már 1955-ben kidolgozott módsezr szerint készül. A december közepén kiadott tájékoztató előrejelzés időelőnye 4—5 hónap, átlagos pontossága a csapadékviszonyoktól függően ± 30 cm a február közepén kiadott módosított előrejelzés időelőnye 2—3 hónap, átlagos pontossága a csapadékviszonyoktól függően ±15 cm. A tavaszi maximum ismerete különösen azokon a helyeken fontos, ahol talajvízből származó belvízképződés veszélye áll fenn. Mezőcsát és Tisza- dorogma között, valamint Bodrog közben a Tisza- karádi főcsatorna mentén többnyire a terepet 1 m-nél jobban megközelítő tavaszi maximum, csapadékbő időszakban a talaj teljes telítődése, tavaszi belvízképződés várható. A terület hegyvidéki részére annak változatos talajvízviszonyai miatt előrejelzés nem készül, és nem is készíthető. A területegység síkvidéki részére a talajvízjárás jellemzőinek ismeretében, átlagos, vagy attól eltérő csapadékviszonyok feltételezésével egyéb előrejelzés is készíthető, mint pl. a talajvízállás előrejelzése más időpontokra, vagy a későbbiek során esetleg a talajvízkészlet változásának előrejelzése. Igény hiányában ezekre még nem került sor. 2.427 A talajvíz vegyi összetétele 2.4271 A TALAJVIZEK VEGYI ÖSSZETÉTELÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE A felszín alatti vizeket vegyi összetétel szempontjából ugyanolyan összetevők és mutatók szerint bíráljuk, mint a felszíni vizeket, azzal a különbséggel, hogy az oxigénháztartás összetevőiből1 104
