Észak-Magyarország Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 10., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
csak az 02 fogyasztási értéket vesszük figyelembe, mert a felszín alatti vizek oldott ö2 tartalma elenyészően csekély. (Lásd II. fejezet 2.361). A talajvizek kémiai jellemzése a víz felhasználása szempontjából. A víz kommunális és ipari célokra való alkalmasságát keménység szulfáttartartalom szempontjából az alábbi táblázatok szemléltetik. Keménység: Kategória nk° használhatóság I 0—15 minden esetben alkalmas II 15—25 minden esetben alkalmas III 25—45 csak esetenként alkalmas IV 45— mindenre alkalmatlan Szüli áttartalom : Kategória mg/1 használhatóság I 0— 60 SO-, minden esetiben alkalmas vagy 0— 72 S04 II 60— 300 SO-, minden esetben alkalmas vagy 72— 360 S04 III 300—1000 SO-, csak esetenként alkalmas vagy 360—1200 S04 IV 1000—2000 SO-, mindenre alkalmatlan vagy 1200—2400 S04 V 2000— SO, mindenre alkalmatlan vagy 2400— S04 * Magyarország első vízadiórétegének keménységét és szulfáttartalmát ábrázolja a VITUKI „Magyarország vízkészlete IV. Minőségi Számbavétel. Felszínalatti vizek (Első vízadóréteg)” c. 1961-ben megjelent kiadványa. Öntözés szempontjából alkalmatlan az a talajvíz, amelyben: a) nátrium, vagy nátrium-magnézium a domináns kation, bármilyen anion-variációval, vagy b) kálrium-magnézáum és nátrium, vagy kalcium és nátrium a domináns kation, hidrokarbo- nát, anion túlsúllyal. Beton és habarcs készítésére alkalmas az a víz, amelynek szulfáttartalma kisebb, mint 3000 mg/i S03 vagy 3600 mg/1 SÖ4 és pH értéke nem kisebb, mint 4,4. E feltételeknek talajvizeink általában megfelelnek. A terület zömén 15—25 nk°, valamint a 25—30 nk° keménység a jellemző, található azonban 45 nk° körüli keménységű talajvíz is. Miskolctól északnyugatra a talajvíz szulfáttartalma 300—1000 mgA. Domináns típus a területen a kalcium-magnézium és a kalcium-magnézium-nátrium, az anionok variálódásával. Mezőkövesd környékén domináns a nátrium-kalcium-maignézium tartalmú viztípus. Kisebb elszórt foltokban találunk nátrium-kalcium tiszta nátrium, magnézium, kalcium típusú vizeket. Öntözésre a Mátraaljai vizek alacsony nátrium és összes oldott sótartalmuk miatt alkalmasak. Egészségügyi szempontból a terület északi része jó minőségű, az ihatatlan vizek mindössze 20 %-ot tesznek ki. Hatvan és Miskolc vonalától délre azonban a minőség ivóvíz szempontjából romlik. 2.428 Gyakorlati értékelés A 2.42 Talajvíz c. fejezetrészben a vízgazdálkodási gyakorlat számára összefoglaltuk a TVK talajvízkészletére vonatkozó mai ismereteinket. Ezek már támpontul szolgálhatnak a tervezőnek talajvízkészletet fogyasztó vízhasználatok telepítéséhez, vagy legalábbis eligazítást adnak arra nézve, hogy ilyen igények jelentkezése esetén hol célszerű részletesebb feltárásokat végezni. A talajvízszinttel és a talajvízjárással foglalkozó anyag ezen kívül a mezőgazdasági, a mély- és magasépítés számára is segítséget nyújthat. A talajvízkészlet további terhelhetőségét nemcsak a természeti adottságok, hanem a jelenlegi igénybevételek is meghatározzák, ezért a készlet számszerű számbavételét nem itt, hanem a XVII. Területi Vízmérleg c. fejezetben végezzük el. Ott nemcsak a 10. számú Északmagyarországi Vízgazdálkodási Keretterv-egységünk egyes részein hasznosítható talajvízkészlet nagyságát határozzuk meg, hanem felhasználhatóság szerint, minőségi osztályokba is soroljuk. 2.43 KARSZTVÍZ 2.431 Általános ismertetés Karsztvíznek nevezzük azt a vizet, amely földalatti útjának túlnyomó részét karszitosodó kőzetekben teszi meg, vagy ilyenekben tárolódik. Karsztvizet találunk a karszthegységek felszíne és az erózióbázis közötti részében (leszálló karsztvíz övezete), ahol a víz természetes hatások alatt áramlásiban van. Az erózióbázis alatti részben a karszt összes üregeit, járatait közel nyugalmi állapotban levő karsztvíz tölti ki, ez a mélykarszt övezete. Itt erőteljesebb áramlás csak mesterséges megcsapolások hatása alatt indul meg. Sztatikus karsztvízkészletnek azt a vízkészletet nevezzük, amely a mélykarszt üregeit kitölti és gyakorlatilag nyugalmi állapotban van. Dinamikus vízkészlet az az áramló vízmennyiség, amely sokéves átlagában a csapadékból pótlódik. A sztatikus vízkészlet csak utánpótlás ingadozásainak egyensúlyozása céljából és ennek megfelelő mértékben termelhető ki mesterségesen, nagyabb mérvű kitermelés esetében megbomlik a föld alatti vízháztartási egyensúly, ami a már meglévő víztermelőhelyeket veszélyezteti. A vízháztartási egyensúly megóvása érdekében megállapítjuk egy karsztterületen sokéves átlagban beszivárgó víz mennyiségét- A beszivárgás karsztterületen döntően a csapadék évi eloszlásától függ. Ennek ismeretében empirikus módon meghatározhatjuk a beszivárgási százalékot. Az elmúlt évi őszi csapadék és a vizsgált év első négy havi csapadékmennyiség ismeretében gyakorlati szempontból elegendő pontossággal előrejelezhetjük az év hátralevő részére a karsztvízutánpótlást, a karsztforrás ok vízjárását. Tapasztalat szerint a karszt üregei általában a tavaszi hóolvadás idején telítődnek fel, amikor a vegetáció vízelvonó hatása még nem érvényesül. A dolomitkarsztban a víz áramlását gátló súrlódási ellenállás nagyobb, mint a mészfcőkarszt tágabb üregeiben. Előbbiben tehát jobb a tározódást lehetőség, a források kiegyensúlyozottabbak, mint a mészkőkarsztban, ahol a források gyorsabban megérzik a csapadék hatását. 14 10 TVK 105