Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
17. ábra. Rövid időtartamú csapadékok intenzitása Szeged (15 év észlelés adatai alaipján) csak különböző vízgazdálkodási tevékenységek, hanem a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló természetátalakító munkálatok tervezéséhez is nélkülözhetetlen. 2.278 Hőtakarós napok, a hótakaró vastagsága. A hótakarós napok évi átlagos száma területünkön 30 és 40 között mozog. Az első hótakarós napot decemberben, az utolsót márciusban észlelték. Decemberben 5, januárban 15, februárban 10, márciusban 3 hótakarós nap fordul átlagosan elő. A hótakaró átlagos vastagságáról a 18. ábra tájékoztat. A hótakaró eddig észlelt legnagyobb vastagsága 72 cm, országos viszonylatban is kiemelkedő érték. A különböző vastagságú hótakarók előfordulási gyakorisága hazánk területén nem mutat jelentős eltéréseket (18. táblázat). 18. táblázat A különböző vastagságú hótakarók előfordulásának gyakorisága (%) Budapest (1900/01—1949/50) 0 5 10 20 30 40 60 cm 42 42 23 18 11 3 3 A 30 cm-t meghaladó hótakaró vastagság és a hómentes időszakok előfordulásának %-os gyakorisági értékeit a 19. táblázat mutatja. 19. táblázat A 30 cm-nfl vastagabb hótakaró (1) és a hómentes talaj (2) %-os előfordulási gyakorisága dekádonként Dél-Alföld ХП. I. IX. m. 1 1 2 3 1 1 2 3 1 2 3 1 2 (1) - — (2) 97 80 — — — 6 1 75 65 53 50 62 4 6 — — 61 70 88 85 2.279 A hó víztartalma A hótakaró víztartalma hazánkban friss hó esetén 0,1 lit/dm* körüli érték, az öregedő hótakaróé olvadási veszteség nélkül 0,2—0,3 lit/mMg emelkedhet. Az olvadás mindig 0,3—0,4 lit/dm* víztartalmú hótakarónál következik be. 0,4 lit/dm’-nél nagyobb víztartalmú hótakaró hazánkban nem fordul elő. A hótakaróval kapcsolatos kérdéseknek elsősorban a belvízgazdálkodásnál és az árvizek kialakulásánál van különös jelentősége. 2.28 ELŐREJELZÉS Az időjárási előrejelzések jelenleg térképek, illetve ábrák alapján készülnek. Ezek az alábbiak: 1. A talaj felett 2 m magasságban észlelt időjárási elemeket jelképesen ábrázoló egyidejű állapotot, továbbá a 18. ill. 24 óra múlva várható állapotot tükröző (szinoptikus) térkép. 2. A magas légkör hőmérsékleti-, nedvesség- és légnyomásviszonyait Budapesten 8 km magasságig ábrázoló függőleges metszet (emagramm), 3. A 850 millibáros AT (abszolút topográfiai) térkép, mely az átlagos 1500 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 4. a 700 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 3000 m magasságú szint légnyomását és nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 5. az 500 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 5 500 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat, 6. a 300 mb-os AT térkép, mely az átlagosan 8 000 m magasságú szint légnyomását és a nyomásképnek megfelelő szélviszonyokat ábrázolja. Végül 7. az 500—1000 mb-os RT (relatív topográfiai) térkép, mely az 1000 mb-os (talajközeli) és az 500 mb-os (átlagosan 5 500 m magasságú) szintek közötti távolságokat tünteti fél. Tekintettel arra, hogy a hideg légtömegek kisebb, a meleg légtömegek nagyobb kiterjedésűek, e térképekről a hideg és me58
