Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

A havi középhőmérsékletek különböző tartósságú meghaladott és átlagos értékei Szeged (1901—50) 7. táblázat Tartósság % I. ! ­1 ш. ÍV. V. VI. vn. VIII. IX. X. 1 XI. ХП. Év o% 5,4 6,3 10,3 15,4 20,5 23,6 25,8 25,4 21,5 17,5 12,0 5,9 12,8 10% 3,1 4,1 9,2 14,5 19,7 22,6 24,7 23,7 20,2 14,4 8,6 5,1 12,4 25% 1,7 2,7 8,4 12,9 18,9 21,5 23,8 22,8 19,0 13,1 7,9 3,2 12,0 50% —1,5 !6 6,7 11,5 17,1 20,2 22,5 21,7 17,6 12,4 6,2 2Д 11,5 75% —2,7-0,4 5,3 10,5 16,3 19,4 21,8 20,7 16,6 1!4 4,6 —0,2 11,0 90% —5,5 —3,0 2,9 9,2 15,2 18,7 21,1 19,7 16,0 10,0 3,3-2,2 10,5 100%-8,7-8,2-од 8,2 12,4 17,9 19,3 18,1 12,5 7,6 0,7-5,2 9,0 At! —0,4 1,0 7,1 11,6 17,2 20,5 22,7 21,7 17,8 12,6 6,3 2,3 11,7 A 7. táblázatból láthatjuk, hogy az eddig előfor­dult leghidegebb január középhőmérséklete —8,7 C°, a legmelegebbé 5,4 C°, míg a leghidegebb július középhőmérséklete 19,3 C°, a legmelegebbé pedig 25,8 C° volt. A téli hónapok havi közép­hőmérsékleteinek szélsőséges értékei közti különb­ség tehát a nyári hónapok középhőmérsékletének ingadozására jellemző hasonló érték kétszeresét is meghaladja. Területünkön a tenyészidőszak átlagos hőösszege több mint 3300 C°; e szempontból területünk — a Különleges szélső hőmérsékletű Szegfed szomszédos 7. TVK-egységgel — hazánk legmele­gebb vidéke. Ezt a kedvező adottságot a mezőgazdaság első- sarban hőigényes növényféleségek (rizs) terme­lésével használja ki. (13. ábra.) A gyakorlati életben különösen fontos a hőmér­sékleti szélsőségek küszöbértékeinek előfordulási gyakoriságát ismernünk. Ezért a 7la táblázatban meghatározásukkal együtt közöljük az éghajlati szakirodalomban bizonyos küszöbértékek segítsé­gével meghatározott napok átlagos előfordulását. 7/o táblázat napok számának évi átlaga (1901—50) Zord nap Téli nap Fagyos nap Nyári nap Hőség nap Forró nap min.^í — 10° max. ^ 0° min. ^ 0° max. ç^25° max* 30° max ££.35° 10 23 85 88 31 4 A felsorolt szélsőséges hőmérsékletű napok is­merete nemcsak a növénytermesztés, hanem szá­mos műszaki tevékenység (pl. betonépítés) szem­pontjából is hasznos. A téli és nyári napok számának területi elosz­lását a 14. és 15. ábra szemlélteti. 2.25 PÁROLGÁS 2.251 Szabad vízfelületek párolgása Területünkön a szabad vízfelületek dr. Szesztay Károly számítása szerint évenként 620—680 mm-es vízoszlopot párologtatnak el (V < 10 millió m8 méretű tározókra számított érték.) A párolgás évi menetét a 8. táblázat tükrözi. 8. táblázat Szabad vízfelületek átlagos párolgása mm-ben és az évi összeg %-ában 1 i- 1 П. m. I IV. V. VI. vn. vm. 1 IX. 1 X. 1 XI. 1 ХП. Év mm 7 10 23 52 91 110 130 104 71 35 10 7 650 % 1,0 1,5 3,6 8 14 17 20 16 11 5,4 1,3 1,0 100 Az egyes hónapok párolgásértékeinek 20 éven- 2.252 Területi párolgás ként várható szélsőséges eltérése a havi átlagtól д talajfelszín, párolgásának (területi párolgás- + 55, illetve — 32%. nak) átlagos évi összege ezen a területen 520 mm. 54

Next

/
Thumbnails
Contents